„Nagy Bálint” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb NAGY Bálint (Bakonyszentkirály, 1914. szept. 3.–Bakonyszentkirály, 1998. jún. 4.) földműves, parasztköltő. =Élete= Háromgye...”) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Nagy_Balint.jpg|200px|thumb]] |
| − | NAGY Bálint (Bakonyszentkirály, 1914. | + | NAGY Bálint (Bakonyszentkirály, 1914. szeptember 3. – Bakonyszentkirály, 1998. június 4.) földműves, parasztköltő. |
=Élete= | =Élete= | ||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
*Bakonyerdő. Versek. Pápa, 1936., (Reprint. Pápa, 2000.) | *Bakonyerdő. Versek. Pápa, 1936., (Reprint. Pápa, 2000.) | ||
| − | *Bakony, te szép hazám. – válogatott versei. | + | *Bakony, te szép hazám. – válogatott versei. Budapest, 1985. |
| − | *Hol van már a paraszt? | + | *Hol van már a paraszt? Budapest, 1990. |
*Alkonyati séta a Bakonyban. – versei. hén. | *Alkonyati séta a Bakonyban. – versei. hén. | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
| − | *TATAY Sándor: A szentkirályi kalendárium. = Élet és Irodalom, 1987. | + | *TATAY Sándor: A szentkirályi kalendárium. = Élet és Irodalom, 1987. február 13. |
| − | *KÖNTÖS László: Parasztköltők. = Reformátusok Lapja 1988. | + | *KÖNTÖS László: Parasztköltők. = Reformátusok Lapja 1988. március 13. |
| − | *BAJOR NAGY Ernő: Vannak még parasztköltők. = Szabad Föld, 1994. | + | *BAJOR NAGY Ernő: Vannak még parasztköltők. = Szabad Föld, 1994. szeptember 20. |
| − | *MÜLLER Anikó: Mint vadon termett virág. | + | *MÜLLER Anikó: Mint vadon termett virág. Nagy Bálint a bakonyszentkirályi parasztköltő életéről vall. = Napló, 1995. július 22. |
{{DEFAULTSORT:Nagy Balint}} | {{DEFAULTSORT:Nagy Balint}} | ||
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. június 21., 18:18-kori változata
NAGY Bálint (Bakonyszentkirály, 1914. szeptember 3. – Bakonyszentkirály, 1998. június 4.) földműves, parasztköltő.
Élete
Háromgyermekes parasztcsalád legfiatalabb tagjaként született. A háborús éveket leszámítva mindvégig szülőfalujában élt és földművesként dolgozott. Tizenhat éves korában kezdett verseket írni. Fiatalon még egy színdarabot is írt, Itt hagyom a falutokat címmel. A harmincas évek közepén az Ifjúság c. lap és az 1935-ben megjelent Tavaszi szántás c. antológia közölte írásait. Első verseskötetét 1936-ban Pápán, Bakonyerdő címmel, Drach Márton könyvnyomdája jelentette meg. Ezt életében csak három követte. Több alkalommal vett részt, nyert díjat országos verspályázaton. Alkotásaiból több alkalommal szerveztek irodalmi estet, a Veszprémi Irodalmi Színpad is néhányszor műsort adott verseiből. Írásaiban elsősorban a haza sorsa, a Bakonynak és szűkebb környezetének, Csesznek–Bakonyszentkirály környékének szépsége, a falusi élet, és a költészetet mindenkor megtermékenyítő szerelem jelenik meg.
Művei
- Bakonyerdő. Versek. Pápa, 1936., (Reprint. Pápa, 2000.)
- Bakony, te szép hazám. – válogatott versei. Budapest, 1985.
- Hol van már a paraszt? Budapest, 1990.
- Alkonyati séta a Bakonyban. – versei. hén.
Irodalom
- TATAY Sándor: A szentkirályi kalendárium. = Élet és Irodalom, 1987. február 13.
- KÖNTÖS László: Parasztköltők. = Reformátusok Lapja 1988. március 13.
- BAJOR NAGY Ernő: Vannak még parasztköltők. = Szabad Föld, 1994. szeptember 20.
- MÜLLER Anikó: Mint vadon termett virág. Nagy Bálint a bakonyszentkirályi parasztköltő életéről vall. = Napló, 1995. július 22.
