„Kopasz Ernő” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb KOPASZ Ernő (Szeged, 1916. ápr. 19.–Vp., 1997. dec. 31.) orvos. =Élete= Iskoláit Szegeden végezte, 1940-ben ott szerzett által...”) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Kopasz_Erno.jpg|200px|thumb]] |
| − | KOPASZ Ernő (Szeged, 1916. | + | KOPASZ Ernő (Szeged, 1916. április 19. – Veszprém, 1997. december 31.) orvos. |
=Élete= | =Élete= | ||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
*LAKATOS László: A szakma egyik utolsó polihisztora volt. = Salus Algrotti Suprema Lex Esto. 7. 1998. 1–2. sz. | *LAKATOS László: A szakma egyik utolsó polihisztora volt. = Salus Algrotti Suprema Lex Esto. 7. 1998. 1–2. sz. | ||
| − | *HOGYA György: Veszprémi főorvosok. | + | *HOGYA György: Veszprémi főorvosok. Veszprém, 1999. |
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. június 21., 13:57-kori változata
KOPASZ Ernő (Szeged, 1916. április 19. – Veszprém, 1997. december 31.) orvos.
Élete
Iskoláit Szegeden végezte, 1940-ben ott szerzett általános orvosi diplomát is, amelyet belgyógyászati (1945), röntgenológiai (1955), fertőző betegségekkel foglalkozó (1961) szakvizsgákkal bővített. 1940 és 1945 között a Szegedi Orvostudományi Egyetem Belgyógyászati Klinikáján dolgozott. 1945. áprilisában bízták meg a veszprémi kórház belgyógyászati osztályának vezetésével. 1981-ben vonult nyugalomba. Osztályvezetői, szak-főorvosi tevékenysége idején a háború utáni újjáépítések, később a sok változás és fejlődés fűződik nevéhez. Hosszú évekig folytatott tudományos kutatómunkát a hipertónia korai felismerése és a cukorbetegségek témakörben. A Hipertónia Veszprém megyei ellátása címmel 600 oldalas monográfiát készített. Közel félszáz tudományos szakdolgozata jelent meg. Első alkalommal Ő kapta meg a Csolnoky Ferenc Emlékérmet. A veszprémi dózsavárosi temetőben nyugszik.
Irodalom
- LAKATOS László: A szakma egyik utolsó polihisztora volt. = Salus Algrotti Suprema Lex Esto. 7. 1998. 1–2. sz.
- HOGYA György: Veszprémi főorvosok. Veszprém, 1999.
