„Hidasi István” változatai közötti eltérés
A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb HIDASI István (Dorog, 1919. aug. 23.–Vp., 1992. jan. 17.) bányamérnök. =Élete= Tizennégy évesen bányában dolgozott, majd e...”) |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | [[Image: | + | [[Image:Hidasi_Istvan.jpg|200px|thumb]] |
− | HIDASI István (Dorog, 1919. | + | HIDASI István (Dorog, 1919. augusztus 23. – Veszprém, 1992. január 17.) bányamérnök. |
=Élete= | =Élete= | ||
7. sor: | 7. sor: | ||
Tizennégy évesen bányában dolgozott, majd elvégezte az aknászképzőt. A felszabadulás után minisztériumi dolgozó, 1952 és 1980 között a veszprémi székhelyű Közép-dunántúli szénbányászat vezetője. Közben a miskolci egyetemen bányamérnöki oklevelet szerzett. Irányításával a térség szénbányái az ország példamutató vállalkozásaivá fejlődtek. Nevéhez fűződik az általa szerkesztett vágathajtási rakodógépek üzembeállítása. Egyik vezető egyénisége, és aktív résztvevője volt Veszprém város és a megye politikai és társadalmi életének. Munkásságát magas állami kitüntetésekkel, köztük 1958-ban Kossuth-díjjal ismerték el. | Tizennégy évesen bányában dolgozott, majd elvégezte az aknászképzőt. A felszabadulás után minisztériumi dolgozó, 1952 és 1980 között a veszprémi székhelyű Közép-dunántúli szénbányászat vezetője. Közben a miskolci egyetemen bányamérnöki oklevelet szerzett. Irányításával a térség szénbányái az ország példamutató vállalkozásaivá fejlődtek. Nevéhez fűződik az általa szerkesztett vágathajtási rakodógépek üzembeállítása. Egyik vezető egyénisége, és aktív résztvevője volt Veszprém város és a megye politikai és társadalmi életének. Munkásságát magas állami kitüntetésekkel, köztük 1958-ban Kossuth-díjjal ismerték el. | ||
− | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2017. február 24., 14:46-kori változata
HIDASI István (Dorog, 1919. augusztus 23. – Veszprém, 1992. január 17.) bányamérnök.
Élete
Tizennégy évesen bányában dolgozott, majd elvégezte az aknászképzőt. A felszabadulás után minisztériumi dolgozó, 1952 és 1980 között a veszprémi székhelyű Közép-dunántúli szénbányászat vezetője. Közben a miskolci egyetemen bányamérnöki oklevelet szerzett. Irányításával a térség szénbányái az ország példamutató vállalkozásaivá fejlődtek. Nevéhez fűződik az általa szerkesztett vágathajtási rakodógépek üzembeállítása. Egyik vezető egyénisége, és aktív résztvevője volt Veszprém város és a megye politikai és társadalmi életének. Munkásságát magas állami kitüntetésekkel, köztük 1958-ban Kossuth-díjjal ismerték el.