„Halász András” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
1. sor: 1. sor:
[[Image:Halász_András.jpg|thumb]]
+
[[Image:Halasz_Andras.jpg|200px|thumb]]
  
HALÁSZ András (Munkács, 1890. dec. 17.–Bp., 1975. márc. 7.) bányamérnök.
+
HALÁSZ András (Munkács, 1890. december 17. – Budapest, 1975. március 7.) bányamérnök.
  
 
=Élete=
 
=Élete=
9. sor: 9. sor:
 
==Művei==
 
==Művei==
  
*Az ércek útja a bányától a kohóig. Bp., 1952.
+
*Az ércek útja a bányától a kohóig. Budapest, 1952.
*Bányaterek támmentes biztosítása. Bp., 1952.
+
*Bányaterek támmentes biztosítása. Budapest, 1952.
*Támmentes főtebiztosítás. Bp., 1952.
+
*Támmentes főtebiztosítás. Budapest, 1952.
*Az ércek története, kutatása, bányászati előkészítése. (Társszerző.) Bp., 1954. Az érc- és ipariásvány előkészítés nemzetközi fejlődése és a hazai eredmények. Bp., 1959.
+
*Az ércek története, kutatása, bányászati előkészítése. (Társszerző.) Bp., 1954. Az érc- és ipariásvány előkészítés nemzetközi fejlődése és a hazai eredmények. Budapest, 1959.
*Haza ipari ásványok előkészítésének jelenlegi állása és fejlesztésének iránya. (Társszerző.) Bp., 1960.
+
*Haza ipari ásványok előkészítésének jelenlegi állása és fejlesztésének iránya. (Társszerző.) Budapest, 1960.
  
 
==Irodalom==
 
==Irodalom==
20. sor: 20. sor:
  
 
{{DEFAULTSORT:Halasz Andras}}
 
{{DEFAULTSORT:Halasz Andras}}
[[Category:Életrajzok]]
+
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap 2016. október 4., 13:48-kori változata

Halasz Andras.jpg

HALÁSZ András (Munkács, 1890. december 17. – Budapest, 1975. március 7.) bányamérnök.

Élete

A műszaki tudományok kandidátusa (1955). Selmecbányán kezdett tanulni, de a háború tanulmányait félbeszakította, bányamérnöki oklevelét 1923-ban, Sopronban szerezte meg. 1941-ig Jugoszláviában egy belga érdekeltségű rézbánya főmérnöke, majd 1944-ig Nagybányán dolgozik. A 2. világháború után újjászervezte a hazai alumíniumtermelést. 1950-től a Bányászati Kutató Intézet osztályvezetője, meghívott előadóként ércelőkészítést tanított a Veszprémi Vegyipari Egyetemen is. E témakörből egyetemi jegyzetei és több mint harminc tanulmánya jelent meg a Bányászati és Kohászati Lapokban. Munkásságának egyik fő területe az úrkúti mangánérc-dúsító mű hidrociklonos osztályozáson alapuló rekonstrukciója. Elvégezte az úrkúti mangántartalmú, elfolyó meddőiszap ipari méretű dúsítási kísérleteit. Kidolgozta az eplényi áthalmozott Csorda-hegyi típusú, valamint a gyenge minőségű oxidos nyers-mangánércek dúsítását. Munkásságát 1953-ban Kossuth-díjjal ismerték el. – Szekszárd temetőjében nyugszik.

Művei

  • Az ércek útja a bányától a kohóig. Budapest, 1952.
  • Bányaterek támmentes biztosítása. Budapest, 1952.
  • Támmentes főtebiztosítás. Budapest, 1952.
  • Az ércek története, kutatása, bányászati előkészítése. (Társszerző.) Bp., 1954. Az érc- és ipariásvány előkészítés nemzetközi fejlődése és a hazai eredmények. Budapest, 1959.
  • Haza ipari ásványok előkészítésének jelenlegi állása és fejlesztésének iránya. (Társszerző.) Budapest, 1960.

Irodalom

  • JÁRMAI Ervin:Veszprém megye bányászatának és földtanának bibliográfiája. 1-2. Köt. Veszprém, 1986-1988.