„Fettich Nándor” változatai közötti eltérés
A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb FETTICH Nándor (Acsád, 1900. jan. 7.–Bp., 1971. máj. 17.) régész. =Élete= Az MTA tagja 1938 és 1950 között, tagságát vi...”) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Fettich_Nandor.jpg|200px|thumb]] |
| − | FETTICH Nándor (Acsád, 1900. | + | FETTICH Nándor (Acsád, 1900. január 7. – Budapest, 1971. május 17.) régész. |
=Élete= | =Élete= | ||
| − | Az MTA tagja 1938 és 1950 között, tagságát visszaállították 1989-ben. 1921-ben a budapesti tudományegyetemen latin és történelem tantárgyakból tett szakvizsgát. 1922-ben, Pannoniai fogadalmi táblák c. értekezésével bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1921–1923-ban a Zeneakadémia fuvola tanszakának növendéke volt. 1923 és 1926 között a Magyar Nemzeti Múzeumban szakdíjnok, közben Bécsben, Berlinben ösztöndíjas, és Oroszországban is tanulmányúton járt. 1930-tól a Magyar Nemzeti Múzeumban a népvándorlás kori gyűjtemény kezelője, majd a Régészeti Tár igazgatója. 1929 és 1950 között a budapesti Tudományegyetemen a népvándorlás kora régészetének magántanára. A 2. világháború után nyugdíjba helyezték, 1954–1959 között fizikai munkásként dolgozott, de folytatta | + | Az MTA tagja 1938 és 1950 között, tagságát visszaállították 1989-ben. 1921-ben a budapesti tudományegyetemen latin és történelem tantárgyakból tett szakvizsgát. 1922-ben, Pannoniai fogadalmi táblák c. értekezésével bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1921–1923-ban a Zeneakadémia fuvola tanszakának növendéke volt. 1923 és 1926 között a Magyar Nemzeti Múzeumban szakdíjnok, közben Bécsben, Berlinben ösztöndíjas, és Oroszországban is tanulmányúton járt. 1930-tól a Magyar Nemzeti Múzeumban a népvándorlás kori gyűjtemény kezelője, majd a Régészeti Tár igazgatója. 1929 és 1950 között a budapesti Tudományegyetemen a népvándorlás kora régészetének magántanára. A 2. világháború után nyugdíjba helyezték, 1954–1959 között fizikai munkásként dolgozott, de folytatta tudományos kutatói munkáságát. 1959–1960-ban az MTA Régészeti Kutató Csoportjának munkatársa, 1963–1964-ben a Veszprémi Bakonyi Múzeumban dolgozott, majd visszakerült az akadémiai kutatóbázishoz. A Kárpát-medence lovas nomád népeinek díszítőművészeti motívumanyagát és hagyománykincsét, a hun kultúra keleti összetevőit kutatta. Összeállította a Kárpát-medence első, a maga idejében teljesnek mondható szkíta leletkorpuszát. A régészet és zene mellett érdeklődésének fontos része volt az ötvösművészet és a fémművesség. Kiváló rajzkészsége segítette a tárgyak formáinak és a díszítő motívumoknak alapos elemzését. 1947–1949-ben az MTA Archeológiai Bizottságának előadója, az ötvenes években az Ötvösművészek Alkotó Közösségének, a Helsinki Finnugor Társaságnak tagja. – Sírja a budapesti Farkasréti temetőben van. |
==Művei== | ==Művei== | ||
| − | *Az avar kori műipar Magyarországon. | + | *Az avar kori műipar Magyarországon. Budapest, 1926. |
| − | *A zöldhalompusztai szkíta lelet. | + | *A zöldhalompusztai szkíta lelet. Budapest, 1928. |
| − | *Adatok az ősgermán állatornamentumok stílusának eredetkérdéséhez. | + | *Adatok az ősgermán állatornamentumok stílusának eredetkérdéséhez. Budapest, 1929. |
| − | *A szilágysomlyói második kincs. | + | *A szilágysomlyói második kincs. Budapest, 1932. |
| − | *Az oroszországi kereskedelmi utak és az ősmagyarság. | + | *Az oroszországi kereskedelmi utak és az ősmagyarság. Budapest, 1933. |
| − | *A honfoglaló magyarság művészete. | + | *A honfoglaló magyarság művészete. Budapest, 1935. |
| − | *A honfoglaló magyarság fémművessége. I–II. | + | *A honfoglaló magyarság fémművessége. I–II. Budapest, 1935–1937. |
| − | *A hunok régészeti emlékei. = Attila és hunjai. | + | *A hunok régészeti emlékei. = Attila és hunjai. Budapest, 1940. |
| − | *A népi és kulturális kontinuitás a Kárpát medencében a régészeti adatok alapján. | + | *A népi és kulturális kontinuitás a Kárpát medencében a régészeti adatok alapján. Budapest, 1943. |
| − | *Magyar Stílus az iparművészetben. 1–3. | + | *Magyar Stílus az iparművészetben. 1–3. Budapest, 1943–1947. |
| − | *Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez. | + | *Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez. Budapest, 1951. |
| − | *A szeged-nagyszéksói hun fejedelmi sírlelet. | + | *A szeged-nagyszéksói hun fejedelmi sírlelet. Budapest, 1953. |
*A kievi magyar fémművességről. Buenos Aires, 1974. | *A kievi magyar fémművességről. Buenos Aires, 1974. | ||
| − | *F. N. Ostromnaplója 1945. január 16–február 19. | + | *F. N. Ostromnaplója 1945. január 16–február 19. Budapest, 2000. |
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
| − | *LÁSZLÓ Gyula: | + | *LÁSZLÓ Gyula: Fettich Nándor emlékezete. = Ac. Ang. Hung., 1972. 24. sz. |
| − | *ÁCS Lajos: | + | *ÁCS Lajos: Fettich Nándor tudományos munkáinak jegyzéke. = Tört. Szle., 1971. 2. sz. |
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. június 21., 18:12-kori változata
FETTICH Nándor (Acsád, 1900. január 7. – Budapest, 1971. május 17.) régész.
Élete
Az MTA tagja 1938 és 1950 között, tagságát visszaállították 1989-ben. 1921-ben a budapesti tudományegyetemen latin és történelem tantárgyakból tett szakvizsgát. 1922-ben, Pannoniai fogadalmi táblák c. értekezésével bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1921–1923-ban a Zeneakadémia fuvola tanszakának növendéke volt. 1923 és 1926 között a Magyar Nemzeti Múzeumban szakdíjnok, közben Bécsben, Berlinben ösztöndíjas, és Oroszországban is tanulmányúton járt. 1930-tól a Magyar Nemzeti Múzeumban a népvándorlás kori gyűjtemény kezelője, majd a Régészeti Tár igazgatója. 1929 és 1950 között a budapesti Tudományegyetemen a népvándorlás kora régészetének magántanára. A 2. világháború után nyugdíjba helyezték, 1954–1959 között fizikai munkásként dolgozott, de folytatta tudományos kutatói munkáságát. 1959–1960-ban az MTA Régészeti Kutató Csoportjának munkatársa, 1963–1964-ben a Veszprémi Bakonyi Múzeumban dolgozott, majd visszakerült az akadémiai kutatóbázishoz. A Kárpát-medence lovas nomád népeinek díszítőművészeti motívumanyagát és hagyománykincsét, a hun kultúra keleti összetevőit kutatta. Összeállította a Kárpát-medence első, a maga idejében teljesnek mondható szkíta leletkorpuszát. A régészet és zene mellett érdeklődésének fontos része volt az ötvösművészet és a fémművesség. Kiváló rajzkészsége segítette a tárgyak formáinak és a díszítő motívumoknak alapos elemzését. 1947–1949-ben az MTA Archeológiai Bizottságának előadója, az ötvenes években az Ötvösművészek Alkotó Közösségének, a Helsinki Finnugor Társaságnak tagja. – Sírja a budapesti Farkasréti temetőben van.
Művei
- Az avar kori műipar Magyarországon. Budapest, 1926.
- A zöldhalompusztai szkíta lelet. Budapest, 1928.
- Adatok az ősgermán állatornamentumok stílusának eredetkérdéséhez. Budapest, 1929.
- A szilágysomlyói második kincs. Budapest, 1932.
- Az oroszországi kereskedelmi utak és az ősmagyarság. Budapest, 1933.
- A honfoglaló magyarság művészete. Budapest, 1935.
- A honfoglaló magyarság fémművessége. I–II. Budapest, 1935–1937.
- A hunok régészeti emlékei. = Attila és hunjai. Budapest, 1940.
- A népi és kulturális kontinuitás a Kárpát medencében a régészeti adatok alapján. Budapest, 1943.
- Magyar Stílus az iparművészetben. 1–3. Budapest, 1943–1947.
- Régészeti tanulmányok a késői hun fémművesség történetéhez. Budapest, 1951.
- A szeged-nagyszéksói hun fejedelmi sírlelet. Budapest, 1953.
- A kievi magyar fémművességről. Buenos Aires, 1974.
- F. N. Ostromnaplója 1945. január 16–február 19. Budapest, 2000.
Irodalom
- LÁSZLÓ Gyula: Fettich Nándor emlékezete. = Ac. Ang. Hung., 1972. 24. sz.
- ÁCS Lajos: Fettich Nándor tudományos munkáinak jegyzéke. = Tört. Szle., 1971. 2. sz.
