A lap 2011. május 16., 14:26-kori változata

BÁNHEGYI Jób József, 1920-ig Berger Jób József (Sövényháza, 1897. márc. 25.-Győr, 1979. júl. 18.) tanár, irodalomtörténész, műgyűjtő.

Élete

Győrben érettségizett, a teológiát Pannonhalmán végezte. A bencés rend tagjaként 1922-ben Budapesten doktorált. Pápán tanított, majd Pannonhalmán főiskolai tanár, levéltáros. Győrben házfőnökként és tanárként is dolgozott. Tagja volt a Pannonhalmi Szemle szerkesztőbizottságának. Fő érdeklődési köre az irodalomtörténet, a magyar nőírók munkássága, az esztétika és a művészettörténet. 1935 után az MTA Irodalomtörténeti Bizottsága, 1939-től a Szent István Akadémia tagja. Műgyűjteményében jó művek sorakoztak. Önéletírása Életem, sorsom címmel a Hazánk c. folyóiratban, 1993-ban és 1994-ben jelent meg. A győri bencés templomban nyugszik.

Művei

• A magyar irodalom története. 1-2. Köt. Bp., 1929., 1930.
• Nem vagy már kislány! A mai lány életútja. Komárom, 1932.
• Kaffka Margit, Pannonhalma, 1934.
• Gulácsy Irén regényei. Pannonhalma, 1937.
• Magyar nőírók. Bp., 1939.

Irodalom

• SZAPUDI András: Királyfi a tanítványok között. Veszprém, 1990.
• CS. VARGA Lajos: Pannon irodalomtudós. ~. = Hazánk, 1993. 1. sz.
• Kisalfüldi művészek lexikona. Győr, 1998.
• Gaál Zoltán: Életművek, életpályák. Győr, 1987.