„Futó János” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
 
1. sor: 1. sor:
(Keszthely, 1959. márc. 16.) geológus-muzeológus, múzeumigazgató  
+
{{InfoboxSzemély
 +
|név=Futó János
 +
|kép=Futojanos.jpg
 +
|település=Keszthely
 +
|dátum=1959. március 16.
 +
|elhunyt=
 +
|halálozási idő=
 +
|foglalkozása=geológus-muzeológus, múzeumigazgató
 +
}}
 +
(Keszthely, 1959. március 16.) geológus-muzeológus, múzeumigazgató  
  
=== Élete ===
+
== Élete ==
  
[[Image:Futojanos.jpg|thumb|right|150px]] Futó János Keszthelyen született 1959. március 16-án. 1977-ben végzett a [http://www.perczel.hu/index.php Perczel Mór Gimnázium], Siófokon, 1984-ben az [http://ttk.elte.hu ELTE TTK] geológiai szakján, geomorfológiai ágazati képzésen. 1978-1979-ben a [http://www.mafi.hu/ Magyar Állami Földtani Intézet]ben geológus-asszisztens. 1984-1985-ben [[Bauxitkutató Vállalat]] [[Balatonalmádi]], geológus. 1985-től geológus-muzeológus. Az 1989-1991-es években igazgatóhelyettes, 1992 és 2000 között igazgató a zirci [http://www.bakonymuseum.koznet.hu/ Bakonyi Természettudományi Múzeum]ban. Tagja 1976-tól [http://www.barlang.hu/ Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat], 1978-tól [http://www.foldtan.hu/ Magyarhoni Földtani Társulat], 1977-től [http://www.m-f-t.hu/ Magyar Földrajzi Társaság], 1991-ben [http://www.veab.mta.hu/ VEAB] Hidrológiai és Vízi Környezetvédelmi Munkabizottság, 1998-től a [http://www.bfnpi.hu/ Balaton-felvidéki Nemzeti Park] Szakmai Tanácsadó Testülete tagja. 1990-től a Közép- és Észak-dunántúli Területi Szervezet vezetőségi tagja. 1990-ben létrehozta a Kárpát-medence ásványai c. állandó kiállítást. 1992-től a szombathelyi [http://www.bdtf.hu/ Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola] földrajz tanszékén külső oktató. 1994-ben egy pénzesgyőri raktárépületben helyezte el (munkatársaival együtt) a volt [[Bauxitkutató Vállalat]] több százezer darabos fúrómagminta-gyűjteményét. Számos ismeretterjesztő előadást tartott, elsősorban iskolásoknak. Honismereti táborok gyakori szakelőadója. 1990 és 1994 között tagja volt Zirc város önkormányzati képviselő-testületének. Kutatóterülete 1985-től a Bakony hegység földtani kutatásával párhuzamosan a múzeum geológiai gyűjteményét rendezi. Gyűjtőterületét kiterjeszti a tágabban vett Bakony egészére, így a Balaton-felvidékre, a Keszthelyi-hegységre, a Bakonyaljára és a Pannonhalmi-dombságra is. Részt vállalt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létrehozásának geológiai megalapozásában, tanösvények létrehozásában. Vizsgálja a Hárskúti-fennsík karsztformáit, a Veszprém-Szentgál közti dolomitvonulat barlangjainak üledékkitöltését és genetikáját. E kutatásokat egészíti ki az egykori Pannon-tó partvidékének és bazaltvulkanizmusának tanulmányozása.  
+
Futó János Keszthelyen született 1959. március 16-án. 1977-ben végzett a [http://www.perczel.hu/index.php Perczel Mór Gimnázium], Siófokon, 1984-ben az [http://ttk.elte.hu ELTE TTK] geológiai szakján, geomorfológiai ágazati képzésen. 1978-1979-ben a [http://www.mafi.hu/ Magyar Állami Földtani Intézet]ben geológus-asszisztens. 1984-1985-ben [[Bauxitkutató Vállalat]] [[Balatonalmádi]], geológus. 1985-től geológus-muzeológus. Az 1989-1991-es években igazgatóhelyettes, 1992 és 2000 között igazgató a zirci [http://www.bakonymuseum.koznet.hu/ Bakonyi Természettudományi Múzeum]ban. Tagja 1976-tól [http://www.barlang.hu/ Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat], 1978-tól [http://www.foldtan.hu/ Magyarhoni Földtani Társulat], 1977-től [http://www.m-f-t.hu/ Magyar Földrajzi Társaság], 1991-ben [http://www.veab.mta.hu/ VEAB] Hidrológiai és Vízi Környezetvédelmi Munkabizottság, 1998-től a [http://www.bfnpi.hu/ Balaton-felvidéki Nemzeti Park] Szakmai Tanácsadó Testülete tagja. 1990-től a Közép- és Észak-dunántúli Területi Szervezet vezetőségi tagja. 1990-ben létrehozta a Kárpát-medence ásványai c. állandó kiállítást. 1992-től a szombathelyi [http://www.bdtf.hu/ Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola] földrajz tanszékén külső oktató. 1994-ben egy pénzesgyőri raktárépületben helyezte el (munkatársaival együtt) a volt [[Bauxitkutató Vállalat]] több százezer darabos fúrómagminta-gyűjteményét. Számos ismeretterjesztő előadást tartott, elsősorban iskolásoknak. Honismereti táborok gyakori szakelőadója. 1990 és 1994 között tagja volt Zirc város önkormányzati képviselő-testületének. Kutatóterülete 1985-től a Bakony hegység földtani kutatásával párhuzamosan a múzeum geológiai gyűjteményét rendezi. Gyűjtőterületét kiterjeszti a tágabban vett Bakony egészére, így a Balaton-felvidékre, a Keszthelyi-hegységre, a Bakonyaljára és a Pannonhalmi-dombságra is. Részt vállalt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létrehozásának geológiai megalapozásában, tanösvények létrehozásában. Vizsgálja a Hárskúti-fennsík karsztformáit, a Veszprém-Szentgál közti dolomitvonulat barlangjainak üledékkitöltését és genetikáját. E kutatásokat egészíti ki az egykori Pannon-tó partvidékének és bazaltvulkanizmusának tanulmányozása.  
  
=== Díjai ===
+
== Díjai ==
  
 
:1998 Magyarhoni Földtani Társulat Társulati Emlékgyűrűje  
 
:1998 Magyarhoni Földtani Társulat Társulati Emlékgyűrűje  
 
:1999 Környezetvédelmi Minisztérium Pro Natura plakett
 
:1999 Környezetvédelmi Minisztérium Pro Natura plakett
  
=== Művei ===
+
== Művei ==
  
 
:A zirci szakmúzeum tudományos és ismeretterjesztő kiadványainak gyakori szerkesztője  
 
:A zirci szakmúzeum tudományos és ismeretterjesztő kiadványainak gyakori szerkesztője  
 
:1986 és 1998 között tizenkilenc önálló és hét társszerzős tanulmánya jelent meg. Kutatási jelentéseinek száma huszonnyolc, többségét a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum Adattára őrzi.
 
:1986 és 1998 között tizenkilenc önálló és hét társszerzős tanulmánya jelent meg. Kutatási jelentéseinek száma huszonnyolc, többségét a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum Adattára őrzi.
 
<br>
 
  
 
== Külső hivatkozás  ==
 
== Külső hivatkozás  ==

A lap jelenlegi, 2014. február 6., 15:59-kori változata

Futó János
Futojanos.jpg
Született: Keszthely
1959. március 16.
Elhunyt:
Pályafutása
Foglalkozása: geológus-muzeológus, múzeumigazgató


(Keszthely, 1959. március 16.) geológus-muzeológus, múzeumigazgató

Élete

Futó János Keszthelyen született 1959. március 16-án. 1977-ben végzett a Perczel Mór Gimnázium, Siófokon, 1984-ben az ELTE TTK geológiai szakján, geomorfológiai ágazati képzésen. 1978-1979-ben a Magyar Állami Földtani Intézetben geológus-asszisztens. 1984-1985-ben Bauxitkutató Vállalat Balatonalmádi, geológus. 1985-től geológus-muzeológus. Az 1989-1991-es években igazgatóhelyettes, 1992 és 2000 között igazgató a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeumban. Tagja 1976-tól Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1978-tól Magyarhoni Földtani Társulat, 1977-től Magyar Földrajzi Társaság, 1991-ben VEAB Hidrológiai és Vízi Környezetvédelmi Munkabizottság, 1998-től a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Szakmai Tanácsadó Testülete tagja. 1990-től a Közép- és Észak-dunántúli Területi Szervezet vezetőségi tagja. 1990-ben létrehozta a Kárpát-medence ásványai c. állandó kiállítást. 1992-től a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola földrajz tanszékén külső oktató. 1994-ben egy pénzesgyőri raktárépületben helyezte el (munkatársaival együtt) a volt Bauxitkutató Vállalat több százezer darabos fúrómagminta-gyűjteményét. Számos ismeretterjesztő előadást tartott, elsősorban iskolásoknak. Honismereti táborok gyakori szakelőadója. 1990 és 1994 között tagja volt Zirc város önkormányzati képviselő-testületének. Kutatóterülete 1985-től a Bakony hegység földtani kutatásával párhuzamosan a múzeum geológiai gyűjteményét rendezi. Gyűjtőterületét kiterjeszti a tágabban vett Bakony egészére, így a Balaton-felvidékre, a Keszthelyi-hegységre, a Bakonyaljára és a Pannonhalmi-dombságra is. Részt vállalt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park létrehozásának geológiai megalapozásában, tanösvények létrehozásában. Vizsgálja a Hárskúti-fennsík karsztformáit, a Veszprém-Szentgál közti dolomitvonulat barlangjainak üledékkitöltését és genetikáját. E kutatásokat egészíti ki az egykori Pannon-tó partvidékének és bazaltvulkanizmusának tanulmányozása.

Díjai

1998 Magyarhoni Földtani Társulat Társulati Emlékgyűrűje
1999 Környezetvédelmi Minisztérium Pro Natura plakett

Művei

A zirci szakmúzeum tudományos és ismeretterjesztő kiadványainak gyakori szerkesztője
1986 és 1998 között tizenkilenc önálló és hét társszerzős tanulmánya jelent meg. Kutatási jelentéseinek száma huszonnyolc, többségét a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum Adattára őrzi.

Külső hivatkozás

Veszprém megyei életrajzi lexikon