„Békefi Antal (tanár, népzenekutató, zeneszerző)” változatai közötti eltérés
a (→Művei) |
a (→Művei) |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
*A kőfejtők dallamos munkaritmusai és jelzőkiáltásai. Budapest, 1978. | *A kőfejtők dallamos munkaritmusai és jelzőkiáltásai. Budapest, 1978. | ||
*A bakonyi pásztorok zenei élete. 1-2. r. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 10. Köt. Veszprém. 1971. | *A bakonyi pásztorok zenei élete. 1-2. r. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 10. Köt. Veszprém. 1971. | ||
− | *http://zirc.hunteka.ikron.hu:8080/zirc/media/ | + | *http://zirc.hunteka.ikron.hu:8080/zirc/media/Bakonyi_nepmesek_Bekefi_Antal_gyujtese_1958.pdf Népmese gyűjtemény. 1958. kézirat] |
==Irodalom== | ==Irodalom== |
A lap 2019. április 4., 15:29-kori változata
BÉKEFI Antal (Bakonyoszlop, 1926. május 19. - Szombathely, 1982. szeptember 27.) tanár, népzenekutató, zeneszerző.
Élete
Székesfehérvárott és Győrben járt középiskolába. 1946-1949-es években Budapesten szerzett énektanári és egyházkarnagyi oklevelet, közben szülőhelyén kántortanítóként dolgozott. 1955-1957-ben a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolában Sugár Rezső tanítványaként zeneszerzést tanult. 1946-tól 1950-ig Bakonyoszlopon tanított. 1950 és 1959 között Zircen általános iskolai énektanár, kórusok és zenekarok vezetője, hangversenyek szervezője, a Reguly Antal Tájmúzeum alapítója és vezetője. 1959-től haláláig a szombathelyi Tanárképző Főiskolán tanszékvezető tanár. 1978-1982-es években a grazi zeneművészeti főiskola oberschützeni kihelyezett tagozatának vendégtanára. Szombathelyi főiskolai, középiskolai és munkáskórusok karnagya. Gyűjtötte Veszprém és Vas megye népzenéjét. Munkadalkutatásai kiterjedtek a teljes magyar nyelvterületre. Néprajzi, zenetörténeti és népzenei témákról tanulmányai, cikkei jelentek meg. A száz éves múltra visszatekintő irodalmi és zenei gyűjtés anyagát, több mint száz szöveggel és dallammal gazdagította. Kórusműveket és dalokat is írt. Bakonyoszlopon a szülőházának falán, Zircen a volt lakóházán tábla őrzi emlékét. Bakonyoszlopon, Szombathelyen utcát, Zircen utcát, közművelődési intézményt és művelődési társaskört neveztek el róla. 1994-ben (posztumusz) Zirc város díszpolgára címet kapta.
Művei
- A kis aranykígyó. (bem. 1951.)
- A feneketlen tó. (bem. 1959.) Budapest, 1962.
- A tarka-barka kiscsibe. (bem. 1967.)
- Bakonyi népdalok. Veszprém, 1955.; 2. bőv. kiad. Veszprém, 1977.
- A bakonyi szegény ember dalai. Veszprém, 1966.
- Vasi népdalok. Szombathely, 1976.
- A kőfejtők dallamos munkaritmusai és jelzőkiáltásai. Budapest, 1978.
- A bakonyi pásztorok zenei élete. 1-2. r. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 10. Köt. Veszprém. 1971.
- http://zirc.hunteka.ikron.hu:8080/zirc/media/Bakonyi_nepmesek_Bekefi_Antal_gyujtese_1958.pdf Népmese gyűjtemény. 1958. kézirat]
Irodalom
- HORVÁTH Margit: Békefi Antal, a zenepedagógus. Emlékezés. = Vasi Szemle, 1983. 3. sz.
- BODA Lászlóné: Békefi Antal. Bibliográfia. Szombathely, 1990. (Vasi életrajzi bibliográfiák 25.)
- NÉMETH István: A Bakony szerelmese... Emlékezés Békefi Antalra. = Megyei Pedagógiai Körkép, 1990. 2. sz.
- FONAY Tibor: Csak tiszta forrásból: Gyermekversek dallama. = Új Horizont, 1992. 2. sz.
- KÁLMÁN Attila: “Léghajója” egyre feljebb emelkedik. Békefi Antal emlékezete. = Új Horizont, 1993. 1. sz.
- OLSVAI Imre: Békefi Antal, a zenepedagógus, a népzenekutató. = Új Hor, 1993. 1. sz.