„Állami Elemi Népiskola Almádiban” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
1. sor: 1. sor:
−
{{Text-box-gray|Méret=45 |Igazitás=justify |Cím=Iskolaavatás programja |Szöveg='''Iskola-felavatás.''' Az Almádi község által építtetett s állami kezelésbe átadott, illetve átvett állami elemi népiskolának felavatási ünnepélyét 1904. évi augusztus hó 14-én tartják meg.  
+
{{Text-box-gray|Méret=60
 +
|Igazitás=left
 +
|Cím=Iskolaavatás programja
 +
|Szöveg='Iskola-felavatás.''' Az Almádi község által építtetett s állami kezelésbe átadott, illetve átvett állami elemi népiskolának felavatási ünnepélyét 1904. évi augusztus hó 14-én tartják meg.  
 
A következő sorrendben:  
 
A következő sorrendben:  
 
#Reggel 9 órakor hálaadó istenitisztelet a Margit-kápolnában.  
 
#Reggel 9 órakor hálaadó istenitisztelet a Margit-kápolnában.  
12. sor: 15. sor:
 
#Tanfelügyelő záróbeszéde.  
 
#Tanfelügyelő záróbeszéde.  
 
#''„Szózat"'' énekli a vegyes-kar.  
 
#''„Szózat"'' énekli a vegyes-kar.  
−
#Társas-ebéd déli 1 órakor a „Hattyu"-ban. Ebéd után az uszó- és tennisverseny díjak kiosztása, s amennyiben a Tölgyessy Arthur-féle festmény sorsjegyei elkelnek, ennek a kisorsolása.}}
+
#Társas-ebéd déli 1 órakor a „Hattyu"-ban. Ebéd után az uszó- és tennisverseny díjak kiosztása, s amennyiben a Tölgyessy Arthur-féle festmény sorsjegyei elkelnek, ennek a kisorsolása.
−
 
+
}}
−
<div style="display:run-in; padding-top:5px; padding-right:20px; padding-bottom:5px; text-align: justify; vertical-align: top; text-indent:20px; font-family:Arial">
+
−
A korabeli írásokból jól látszik Almádi századforduló körüli lendületes fejlődése. E lap korábbi számaiban megjelent helytörténeti ismertetések talán már adtak egy kis ízelítőt ebből. A lakosság száma az akkori adatok szerint 400 körüli, iskola nem volt, a gyerekek [[Vörösberény]]be jártak tanulni.
+
−
 
+
−
1900-ban felavatták Almádi legnagyobb épületét, a községházát. 1901. február 28-án itt ülésezett a képviselőtestület és elhatározta ''„római katolikus jellegű"'' iskola építését. E célra ''„ingyen telek ajándékoztatott, az építési költséget közadakozásból szedik össze"''. Ez az első hír az iskoláról, amely a Veszprémi Hírlap hasábjain jelent meg 1901. március 3-án. Elég nehezen mehetett a dolog, mert a következő hír 1903. július 19-én jelent meg. E szerint Almádi község képviselőtestülete július 14-én egyhangú határozatával kimondta a községi iskola építését. ''&bdquo;Az épület Horváth Sándor építési terve szerint 8000 koronáért fog megépíttetni az [[Óvári Ferenc]] országgyűlési képviselő által ajándékozott 800 négyszögölnyi, 2000 korona értéket képviselő és Almádi középpontjában fekvő telken."'' (Ma Óvári Ferenc u. 35. és 37.) 1903. szeptember 27-i újsághír szerint az iskola tervét, valamint a költségvetést a vármegyei közigazgatási bizottság jóváhagyta ''„...így semmi sem áll az Almádiak óhajának beteljesedése útjában.&rdquo;''
+
−
 
+
−
1904 júliusában történt levélváltás dr. [[Óvári Ferenc]] és Berzeviczy miniszter között az iskola ügyében. A miniszter válaszából részlet: ''„...értesítlek, hogy a Veszprém vármegyei Almádi község iskoláját államosítottam és tanítóvá [[Rónay Károly]]t neveztem ki..."'' Így lett Almádiban [[Állami Elemi Népiskola]], amelynek ünnepélyes felavatására 1904. augusztus 14-én került sor.
+
−
 
+
−
1904 szeptemberében megkezdődött a tanítás. Érdemes néhány adatot idézni az iskola első anyakönyvének első lapjairól.
+
−
A tanulók száma a következő volt:
+
−
:I. osztályos 38
+
−
:II. osztályos 8
+
−
:III. osztályos 7
+
−
:IV. osztályos 13
+
−
:Ismétlő 13
+
−
:összesen 79
+
−
 
+
−
Itt meg kell említeni, hogy a négy elemi után két ismétlőt végeztek a gyerekek, akik nem tanultak tovább gimnáziumban, vagy egyéb középiskolában. Így volt az, hogy valakit hat elemit végzettnek mondtak.
+
−
 
+
−
Igen érdekesek a tanulók szüleinek foglalkozási adatai. Legtöbbnyire vincellér, napszámos és kevés földműves. Az első tanévben a fentiektől eltérő foglalkozású szülők a következők voltak:
+
−
B. Harnócz Balázs ács; Szabó Gyula szabó; Bodor Márton fürdő alkalmazott; Blesz György cipész; Kozarics György kereskedő; Balázs Pál községi szolga; Kiss József kertész; Prokesch János nyug. állomásfőnök; Sváby Ödön jégkárbecslő; Friebert Lajos kertész; Fű János kőfaragó; Nagy István uradalmi hajdú
+
−
 
+
−
Ez az adatsor mutat ja, hogy a 400 lakos elsősorban a szőlőművelésből élt, és csak 13 tanuló szüleinek foglalkozása volt ettől eltérő.</div>
+
  
 
== Forrás  ==
 
== Forrás  ==

A lap 2018. június 30., 17:03-kori változata

Iskolaavatás programja

'Iskola-felavatás. Az Almádi község által építtetett s állami kezelésbe átadott, illetve átvett állami elemi népiskolának felavatási ünnepélyét 1904. évi augusztus hó 14-én tartják meg. A következő sorrendben:

  1. Reggel 9 órakor hálaadó istenitisztelet a Margit-kápolnában.
  2. 10 órakor „Hymnusz" az almádi-i műkedvelőkből alakult vegyes-kar éneke az iskolánál.
  3. Az állami elemi népiskola helyiségének felszentelése Joó János vörösberényi róm. kath. plébános, fürdő-igazgató által.
  4. A vegyes-kar énekli a „Tied vagyok, tied hazám" kezdetű hazafias dalt.
  5. Ima, a protestáns felekezetek nevében tartja Gózon Gyula szentgáli ev. ref. lelkész, almádi-i birtokos.
  6. C. Papp Sándor kir. tanfelügyelő, mint a m. kir. vallás- és közoktatásügyi kormány képviselője beszéde.
  7. Dr. Óvári Ferencz orsz. képviselő Almádi község és az építtető-bizottság nevében ismerteti az iskolaépítés történetét és átadja az iskolát az almádi-i állami elemi iskolai gondnokságnak.
  8. A gondnokság átveszi az iskolát és üdvözli a kinevezett tanítót.
  9. Rónai Károly tanító beszéde.
  10. Tanfelügyelő záróbeszéde.
  11. „Szózat" énekli a vegyes-kar.
  12. Társas-ebéd déli 1 órakor a „Hattyu"-ban. Ebéd után az uszó- és tennisverseny díjak kiosztása, s amennyiben a Tölgyessy Arthur-féle festmény sorsjegyei elkelnek, ennek a kisorsolása.


Forrás

Új Almádi Újság[1] 1990. (2. évf.) 10. sz. 4 p.

Külső hivatkozás

  1. ↑ Új Almádi Újság honlapja
A lap eredeti címe: „http://helyismeret.hu/index.php?title=Állami_Elemi_Népiskola_Almádiban&oldid=25524”