„Óvári messzelátó” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | {{Epitett oroksog lap|szöveg= | |
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
{{InfoboxÉpület | {{InfoboxÉpület | ||
|cím=Óvári messzelátó | |cím=Óvári messzelátó | ||
| 51. sor: | 46. sor: | ||
</gallery> | </gallery> | ||
</center> | </center> | ||
| + | }} | ||
[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]] | [[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]] | ||
| − | |||
A lap 2018. április 25., 17:48-kori változata
Balatonalmádi Értéktár - Épített örökség
| Óvári messzelátó | |||||
 | |||||
| Helye: | Balatonalmádi | ||||
| Építési adatok | |||||
| Építés éve : | 1900-as évek | ||||
| Építtető: | |||||
| Tulajdonos: | Önkormányzat | ||||
| Felújítva : | 2016 | ||||
Az Óvári messzelátó Balatonalmádi jelképévé vált, közkedvelt kiránduló hely. Nevét dr. Óvári Ferenc ügyvédről, országgyűlési képviselőről (1858-1938) kapta, aki nagyon sokat tett többek között a kilátó megépítéséért, a vasúthálózat kiépítéséért Balatonalmádiban. Egy időben Wesselényi Kilátónak is nevezték.
Megközelítés: Balatonalmádi Szent Imre templomtól a Semmelweis utcán (Dózsa Gy. u., Budai Nagy Antal u., Batthyány u.) a kék háromszög jelzést követve.
GPS: 47.033631 18.006856
Nevével ellentétben nem egy távcső, hanem egy kilátó Balatonalmádi fölött. A több mint száz éves épület kilátóteraszáig nem kell sokat lépcsőzni, és belátható az egész Fűzfői-öböl egészen Balatonkeneséig. Az Óvári messzelátó a Vörös Homokkő Tanösvény nevű túraútvonalon fekszik, ami a balatonalmádi Szent István parkból indul, kék háromszög jelzéssel.
A vörös homokkő talapzaton létesült építmény - eredetileg vörösfenyő ácsolat és mellvéd cseréptető fedéssel - a XIX-XX. század fordulóján épült. 1906-ban egy vihar következtében az eredeti fa felépítmény megsemmisült. Még ebben az évben a korlátot visszaállították, a tető helyreállítása még váratott magára. 1913-ban újra felújításra került a fa mellvéd. 1928-ban pályázatot írnak ki a mellvéd megépítésére kőből, amelyet Papp Sándor kőműves iparos végzett el. Ekkor nyerte el a kilátó 1991 előtti formáját, amikor még nem volt tetőszerkezete. A II. világháború ideje alatt megrongálódott építményt 1949-ben ismét Papp Sándor újította fel, s ekkor kapta a kilátó a „Wesselényi” nevet.
Tetőzetét 1991-ben régi fényképek alapján, de egyszerűbb formában a Honismereti Kör javaslatára rekonstruáltatta Balatonalmádi Város Önkormányzata. 2004-ben ismét meg kellett újítani a faszerkezetet. 2016-ban az 1991-ben állított fa felépítményt cserélték, mert veszélyessé vált és ezzel egy időben a mellvédeket és a lépcsőt újjáépítették, valamint a kilátó körüli területet is rendezték.
A panoráma középpontja a Fűzfői-öböl, az előtérben balra Vörösberény, jellegzetes templomaival: a felső körvédműves, meghatározó stílusa román (XI-XII. sz.), az alsó barokk (1779), mellette a volt jezsuita kolostor. Messze jobbra a kenesei magaspart belesimul a Sió völgyébe, majd Külső-Somogy magas pannon dombjai sorakoznak. A Fűzfői-öböl mögött, a magaspart vonulatából kissé kiemelkedik a Papvásár-hegy, a berhidai Jákó-hegy, balra a fűzfői gyárak. Vörösberény felett magasodik a Megye-hegy, nyugat felé a Vár-hegy, a Vörös-hegy és a Csere-hegy látszik.
Az Óvári messzelátót Balatonalmádi Város Értéktár Bizottsága 2017. február 25-én kelt 1/2017. számú határozatában települési értékké nyilvánította.
 |
"Az Óvári messzelátóból több mint száz éve csodálhatják az emberek Balatonalmádi és a Balaton – Fűzfői öböl – látképét. Az 1900-as évben az almádi szőlőhegyre épült kilátó, mára a város szerves részévé vált. Annak ellenére, hogy a környezete beépült, még mindig a teljes képet ad a városról és a Fűzfői öbölről."
A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság 1/2017. (II. 25.) VÉBH sz. határozata alapján |
