„Óvári messzelátó” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| 24. sor: | 24. sor: | ||
Nevével ellentétben nem egy távcső, hanem egy kilátó Balatonalmádi fölött. A több mint száz éves épület kilátóteraszáig nem kell sokat lépcsőzni, és belátható az egész Fűzfői-öböl egészen Balatonkeneséig. Az Óvári messzelátó a [[Vörös homokkő tanösvény|Vörös Homokkő Tanösvény]] nevű túraútvonalon fekszik, ami a balatonalmádi Szent István parkból indul, kék háromszög jelzéssel. | Nevével ellentétben nem egy távcső, hanem egy kilátó Balatonalmádi fölött. A több mint száz éves épület kilátóteraszáig nem kell sokat lépcsőzni, és belátható az egész Fűzfői-öböl egészen Balatonkeneséig. Az Óvári messzelátó a [[Vörös homokkő tanösvény|Vörös Homokkő Tanösvény]] nevű túraútvonalon fekszik, ami a balatonalmádi Szent István parkból indul, kék háromszög jelzéssel. | ||
| − | A vörös homokkő talapzaton létesült építmény - eredetileg vörösfenyő ácsolat és mellvéd cseréptető fedéssel - a | + | A vörös homokkő talapzaton létesült építmény - eredetileg vörösfenyő ácsolat és mellvéd cseréptető fedéssel - a XIX-XX. század fordulóján épült. 1906-ban egy vihar következtében az eredeti fa felépítmény megsemmisült. Még ebben az évben a korlátot visszaállították, a tető helyreállítása még váratott magára. 1913-ban újra felújításra került a fa mellvéd. |
1928-ban pályázatot írnak ki a mellvéd megépítésére kőből, amelyet Papp Sándor kőműves iparos végzett el. Ekkor nyerte el a kilátó 1991 előtti formáját, amikor még nem volt tetőszerkezete. A II. világháború ideje alatt megrongálódott építményt 1949-ben ismét Papp Sándor újította fel, s ekkor kapta a kilátó a ''„Wesselényi”'' nevet. | 1928-ban pályázatot írnak ki a mellvéd megépítésére kőből, amelyet Papp Sándor kőműves iparos végzett el. Ekkor nyerte el a kilátó 1991 előtti formáját, amikor még nem volt tetőszerkezete. A II. világháború ideje alatt megrongálódott építményt 1949-ben ismét Papp Sándor újította fel, s ekkor kapta a kilátó a ''„Wesselényi”'' nevet. | ||
| − | Tetőzetét 1991-ben régi fényképek alapján, de egyszerűbb formában | + | Tetőzetét 1991-ben régi fényképek alapján, de egyszerűbb formában a Honismereti Kör javaslatára rekonstruáltatta Balatonalmádi Város Önkormányzata. 2004-ben ismét meg kellett újítani a faszerkezetet. 2016-ban az 1991-ben állított fa felépítményt cserélték, mert veszélyessé vált és ezzel egy időben a mellvédeket és a lépcsőt újjáépítették, valamint a kilátó körüli területet is rendezték. |
| − | A panoráma középpontja a Fűzfői-öböl, az előtérben balra Vörösberény, jellegzetes templomaival: [[Erődített Református Templom|a felső körvédműves, meghatározó stílusa román]] (XI-XII. sz.), [[Vörösberényi plébániatemplom|az alsó barokk]] (1779), mellette a volt jezsuita kolostor. Messze jobbra a kenesei magaspart belesimul a Sió völgyébe, majd Külső-Somogy magas pannon dombjai sorakoznak. A Fűzfői-öböl mögött, a magaspart vonulatából kissé kiemelkedik a Papvásár-hegy, a berhidai Jákó-hegy, balra a fűzfői gyárak. Vörösberény felett magasodik a Megye-hegy, | + | A panoráma középpontja a Fűzfői-öböl, az előtérben balra Vörösberény, jellegzetes templomaival: [[Erődített Református Templom|a felső körvédműves, meghatározó stílusa román]] (XI-XII. sz.), [[Vörösberényi plébániatemplom|az alsó barokk]] (1779), mellette a volt jezsuita kolostor. Messze jobbra a kenesei magaspart belesimul a Sió völgyébe, majd Külső-Somogy magas pannon dombjai sorakoznak. A Fűzfői-öböl mögött, a magaspart vonulatából kissé kiemelkedik a Papvásár-hegy, a berhidai Jákó-hegy, balra a fűzfői gyárak. Vörösberény felett magasodik a Megye-hegy, nyugat felé a Vár-hegy, a Vörös-hegy és a Csere-hegy látszik. |
Az Óvári messzelátót Balatonalmádi Város Értéktár Bizottsága 2017. február 25-én kelt 1/2017. számú határozatában települési értékké nyilvánította. | Az Óvári messzelátót Balatonalmádi Város Értéktár Bizottsága 2017. február 25-én kelt 1/2017. számú határozatában települési értékké nyilvánította. | ||
A lap 2018. február 9., 18:26-kori változata
Balatonalmádi Értéktár - Épített örökség
| Óvári messzelátó | |||||
 | |||||
| Helye: | Balatonalmádi | ||||
| Építési adatok | |||||
| Építés éve : | 1900-as évek | ||||
| Építtető: | |||||
| Tulajdonos: | Önkormányzat | ||||
| Felújítva : | 2016 | ||||
Az Óvári messzelátó Balatonalmádi jelképévé vált, közkedvelt kiránduló hely. Nevét dr. Óvári Ferenc ügyvédről, országgyűlési képviselőről (1858-1938) kapta, aki nagyon sokat tett többek között a kilátó megépítéséért, a vasúthálózat kiépítéséért Balatonalmádiban. Egy időben Wesselényi Kilátónak is nevezték.
Megközelítés: Balatonalmádi Szent Imre templomtól a Semmelweis utcán (Dózsa Gy. u., Budai Nagy Antal u., Batthyány u.) a kék háromszög jelzést követve.
GPS: 47.033631 18.006856
Nevével ellentétben nem egy távcső, hanem egy kilátó Balatonalmádi fölött. A több mint száz éves épület kilátóteraszáig nem kell sokat lépcsőzni, és belátható az egész Fűzfői-öböl egészen Balatonkeneséig. Az Óvári messzelátó a Vörös Homokkő Tanösvény nevű túraútvonalon fekszik, ami a balatonalmádi Szent István parkból indul, kék háromszög jelzéssel.
A vörös homokkő talapzaton létesült építmény - eredetileg vörösfenyő ácsolat és mellvéd cseréptető fedéssel - a XIX-XX. század fordulóján épült. 1906-ban egy vihar következtében az eredeti fa felépítmény megsemmisült. Még ebben az évben a korlátot visszaállították, a tető helyreállítása még váratott magára. 1913-ban újra felújításra került a fa mellvéd. 1928-ban pályázatot írnak ki a mellvéd megépítésére kőből, amelyet Papp Sándor kőműves iparos végzett el. Ekkor nyerte el a kilátó 1991 előtti formáját, amikor még nem volt tetőszerkezete. A II. világháború ideje alatt megrongálódott építményt 1949-ben ismét Papp Sándor újította fel, s ekkor kapta a kilátó a „Wesselényi” nevet.
Tetőzetét 1991-ben régi fényképek alapján, de egyszerűbb formában a Honismereti Kör javaslatára rekonstruáltatta Balatonalmádi Város Önkormányzata. 2004-ben ismét meg kellett újítani a faszerkezetet. 2016-ban az 1991-ben állított fa felépítményt cserélték, mert veszélyessé vált és ezzel egy időben a mellvédeket és a lépcsőt újjáépítették, valamint a kilátó körüli területet is rendezték.
A panoráma középpontja a Fűzfői-öböl, az előtérben balra Vörösberény, jellegzetes templomaival: a felső körvédműves, meghatározó stílusa román (XI-XII. sz.), az alsó barokk (1779), mellette a volt jezsuita kolostor. Messze jobbra a kenesei magaspart belesimul a Sió völgyébe, majd Külső-Somogy magas pannon dombjai sorakoznak. A Fűzfői-öböl mögött, a magaspart vonulatából kissé kiemelkedik a Papvásár-hegy, a berhidai Jákó-hegy, balra a fűzfői gyárak. Vörösberény felett magasodik a Megye-hegy, nyugat felé a Vár-hegy, a Vörös-hegy és a Csere-hegy látszik.
Az Óvári messzelátót Balatonalmádi Város Értéktár Bizottsága 2017. február 25-én kelt 1/2017. számú határozatában települési értékké nyilvánította.
 |
"Az Óvári messzelátóból több mint száz éve csodálhatják az emberek Balatonalmádi és a Balaton – Fűzfői öböl – látképét. Az 1900-as évben az almádi szőlőhegyre épült kilátó, mára a város szerves részévé vált. Annak ellenére, hogy a környezete beépült, még mindig a teljes képet ad a városról és a Fűzfői öbölről."
A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság 1/2017. (II. 25.) VÉBH sz. határozata alapján |
