„Zirc” változatai közötti eltérés
3. sor: | 3. sor: | ||
<br> [[Image:Balvany.jpg|border|left|180x154px]] | <br> [[Image:Balvany.jpg|border|left|180x154px]] | ||
+ | <br> | ||
+ | <br> | ||
+ | <br> | ||
+ | <br> | ||
+ | <br> | ||
+ | <br> | ||
+ | <br> | ||
− | + | = Dubniczai István = | |
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | + | ||
− | = Dubniczai István = | + | |
'''Dubniczai István,''' Korcsek István (Dubnica?-Zirc, 1766. dec. 29.) r. k. kanonok, építész. | '''Dubniczai István,''' Korcsek István (Dubnica?-Zirc, 1766. dec. 29.) r. k. kanonok, építész. | ||
− | == Élete: == | + | == Élete: == |
− | Fiatalon került Acsády Ádám veszprémi püspök udvarába, aki 1737-ben hantai prépostnak, 1740-ben veszprémi kanonoknak nevezte ki. Megbízta a pápai pálos, később bencés templom tervezésével és az építkezés irányításával. Az új főpásztorral, Padányi Bíró Mártonnal vitában és ellentétben állt, ezért felmentését kérte, 1763-ban Zircre vonult vissza. 1754-ben 4 ezer forintot ajánlott fel a zirci apátsági templomnak. Pápai oltárépítők ebből készítették a főoltár hat hatalmas faszobrát, és ebből vásárolták Bécsben a főoltár Maulbertsch festményét. A mellékoltárok aranyozása és a templom számos más dísze is neki köszönhető. Az új főoltárnál 1755-ben Ő mondta az első ünnepélyes szentmisét. 1766-ban épített, barokk stílű lakóháza, később a Reguly-család otthona, ma védett műemlék és a [[Reguly Antal Múzeum|Reguly Antal Múzeum]] épülete. Művei kéziratban maradtak és a Nemzeti Múzeumban vannak. A zirci apátsági templomban temették el. | + | Fiatalon került Acsády Ádám veszprémi püspök udvarába, aki 1737-ben hantai prépostnak, 1740-ben veszprémi kanonoknak nevezte ki. Megbízta a pápai pálos, később bencés templom tervezésével és az építkezés irányításával. Az új főpásztorral, Padányi Bíró Mártonnal vitában és ellentétben állt, ezért felmentését kérte, 1763-ban Zircre vonult vissza. 1754-ben 4 ezer forintot ajánlott fel a zirci apátsági templomnak. Pápai oltárépítők ebből készítették a főoltár hat hatalmas faszobrát, és ebből vásárolták Bécsben a főoltár [[Maulbertsch|Maulbertsch]] festményét. A mellékoltárok aranyozása és a templom számos más dísze is neki köszönhető. Az új főoltárnál 1755-ben Ő mondta az első ünnepélyes szentmisét. 1766-ban épített, barokk stílű lakóháza, később a Reguly-család otthona, ma védett műemlék és a [[Reguly Antal Múzeum|Reguly Antal Múzeum]] épülete. Művei kéziratban maradtak és a Nemzeti Múzeumban vannak. A zirci [[Apátsági Templom|apátsági templomban]] temették el. |
− | == Forrás: == | + | == Forrás: == |
*[http://web.ekmk.hu/lexikon/lexikon.php Veszprém megyei életrajzi lexikon] | *[http://web.ekmk.hu/lexikon/lexikon.php Veszprém megyei életrajzi lexikon] |
A lap 2011. február 16., 12:35-kori változata
Dubniczai István
Dubniczai István, Korcsek István (Dubnica?-Zirc, 1766. dec. 29.) r. k. kanonok, építész.
Élete:
Fiatalon került Acsády Ádám veszprémi püspök udvarába, aki 1737-ben hantai prépostnak, 1740-ben veszprémi kanonoknak nevezte ki. Megbízta a pápai pálos, később bencés templom tervezésével és az építkezés irányításával. Az új főpásztorral, Padányi Bíró Mártonnal vitában és ellentétben állt, ezért felmentését kérte, 1763-ban Zircre vonult vissza. 1754-ben 4 ezer forintot ajánlott fel a zirci apátsági templomnak. Pápai oltárépítők ebből készítették a főoltár hat hatalmas faszobrát, és ebből vásárolták Bécsben a főoltár Maulbertsch festményét. A mellékoltárok aranyozása és a templom számos más dísze is neki köszönhető. Az új főoltárnál 1755-ben Ő mondta az első ünnepélyes szentmisét. 1766-ban épített, barokk stílű lakóháza, később a Reguly-család otthona, ma védett műemlék és a Reguly Antal Múzeum épülete. Művei kéziratban maradtak és a Nemzeti Múzeumban vannak. A zirci apátsági templomban temették el.