„Bisztray Ádám” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
1940-ben települt át Magyarországra. 1954-ben érettségizett, 1960-ban mezőgazdasági mérnöki, 1964-ben könyvtárosi oklevelet szerzett. 1960-tól mezőgazdász a Kiskunságban, majd szakkönyvtáros Tatabányán. 1964 után az Országos Mezőgazdasági Könyvtár, 1967-től az Agrárgazdasági Kutató Intézetben könyvtárvezető, majd szerkesztő, 1982 után a Budapesti Marxista-Leninista Esti Egyetem munkatársa. Első verse a Jelenkorban, 1964-ben jelent meg, első verseskötetét 1972-ben, Erdőntúli táj címmel adták ki. József Attila-díjat 1993-ban, Pro Literatura és a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat 1998-ban kapott. Balatonfüred és Csopak életének egyik fontos színtere, költői munkásságnak meghatározó motivációja volt. | 1940-ben települt át Magyarországra. 1954-ben érettségizett, 1960-ban mezőgazdasági mérnöki, 1964-ben könyvtárosi oklevelet szerzett. 1960-tól mezőgazdász a Kiskunságban, majd szakkönyvtáros Tatabányán. 1964 után az Országos Mezőgazdasági Könyvtár, 1967-től az Agrárgazdasági Kutató Intézetben könyvtárvezető, majd szerkesztő, 1982 után a Budapesti Marxista-Leninista Esti Egyetem munkatársa. Első verse a Jelenkorban, 1964-ben jelent meg, első verseskötetét 1972-ben, Erdőntúli táj címmel adták ki. József Attila-díjat 1993-ban, Pro Literatura és a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat 1998-ban kapott. Balatonfüred és Csopak életének egyik fontos színtere, költői munkásságnak meghatározó motivációja volt. | ||
| − | Munkái | + | =Munkái= |
*Erdőntúli táj. (v.) Budapest., 1972. | *Erdőntúli táj. (v.) Budapest., 1972. | ||
*Elfelejtett tél, farkasokkal. (elb.) Budapest, 1974. | *Elfelejtett tél, farkasokkal. (elb.) Budapest, 1974. | ||
A lap jelenlegi, 2016. október 12., 16:33-kori változata
BISZTRAY Ádám (Bukarest, 1935. november 5. - Budapest, 1998. december 26.) költő, író.
Élete
1940-ben települt át Magyarországra. 1954-ben érettségizett, 1960-ban mezőgazdasági mérnöki, 1964-ben könyvtárosi oklevelet szerzett. 1960-tól mezőgazdász a Kiskunságban, majd szakkönyvtáros Tatabányán. 1964 után az Országos Mezőgazdasági Könyvtár, 1967-től az Agrárgazdasági Kutató Intézetben könyvtárvezető, majd szerkesztő, 1982 után a Budapesti Marxista-Leninista Esti Egyetem munkatársa. Első verse a Jelenkorban, 1964-ben jelent meg, első verseskötetét 1972-ben, Erdőntúli táj címmel adták ki. József Attila-díjat 1993-ban, Pro Literatura és a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat 1998-ban kapott. Balatonfüred és Csopak életének egyik fontos színtere, költői munkásságnak meghatározó motivációja volt.
Munkái
- Erdőntúli táj. (v.) Budapest., 1972.
- Elfelejtett tél, farkasokkal. (elb.) Budapest, 1974.
- Csillagpázsit. Fecskék a Nosztori-völgyben, emlékezések és karcolatok. Budapest, 1976.
- Más lett a béke. (v.) Budapest, 1981.
- Tornác a Duna felett. (r.) Budapest, 1982.
- Kerítetlen világ madara. (v.) Budapest, 1984.
- Malomjáték. (r.). Budapest, 1984.
- Márciustól Aranyvasárnapi. (r.) Budapest, 1987.
- Ragály és oltalom. (v.) Budapest, 1988.
- A nap házában. (v.) Budapest, 1992.
- Vakító sirályok. (v.) Budapest, 1995.
- A rózsakert leves. (Novellák.) Budapest, 1998.
Irodalom
- STEINHAUSZ György: Búcsú egy csopaki fűzfától. = Napló, 1999. március 18.
