„Aggházy Mária: A zirci apátság templomépítkezései a XVIII. században” változatai közötti eltérés
44. sor: | 44. sor: | ||
− | + | *I.Zirc és birtokainak sorsa a török korszak alatt, Lilienfeld birtokában | |
és a XVIIl-ik századi telepítés eredményei | és a XVIIl-ik századi telepítés eredményei | ||
− | + | *II.Zirc a heinrichaui korszakban és a templomok építésmenete | |
− | + | *III. A templomok építészeti megoldásai | |
− | + | *IV. A templomok berendezése. | |
#1. Az oltárok. | #1. Az oltárok. | ||
##2. A szószékek. | ##2. A szószékek. | ||
56. sor: | 56. sor: | ||
######6. Templomon kívüli műemlékek | ######6. Templomon kívüli műemlékek | ||
− | + | *Források | |
− | + | *Irodalom | |
− | + | *Név- és tárgymutató | |
− | + | *Képek jegyzéke | |
− | + | *Képmellékletek |
A lap 2016. július 20., 14:34-kori változata
Ez a műtörténeti anyaggyűjtés tágabb keretek között kivánt napvilágra jönni. A Magyar Tengertől északra terülő dunántúli részek számtalan, de eddig ismeretlen barokk műemlékei, — melyek tömött, egybetartozó körét képezik a szép alkotásoknak, — kutatásra ösztönöztek. Önként ajánlották fel magukat erre e becses egyházi műemlékek, mintegy összefüggő csoportot alkotva, mit egybeköt a zirci cisztercita Apátságnak mindenkor alkotni vágyó, nemesveretű szalagkötése.
Magának a XVIII. században újjáépült apátsági templomnak is csak egyes mozaik-darabjai voltak eddig ismertek ily irányú irodalmunkban. A birtokokon álló plébániai templomok pedig, mint ilyenek, teljesen ismeretlenek. Ezeket volt szándékom tehát közkinccsé tenni, mert a nagyrabecsült Cisztercita Rend ezen félévszázados templomépítkezéseinek menetéből, ha nem is monumentálisadé szerényebb falusi alkotásaiból is, tanulságosan tükrö- ződik elénk a barokknak klasszicizmusba hajló stílusváltozása.
Minden munkánál akadunk hiányokra, — úgy ennél is! Mentség legyen az, hogy lelkiismeretes kutatások ellenére sem sikerült sok és nagyértékű alkotásnak mesterére találni. Nincsenek meg az erre vonatkozó levéltári adatok, amelyek minden bizonnyal a zirci apátságtól a sziléziai anyamonostorba kerültek. A heinrichaui apátságnak 1810-ben történt feloszlatása viszont az iratok szétszóródását, megsemmisülését vonta maga után. A helyszíni, a breslaui állami és érseki levéltárak betekintése, a sziléziai környék (Strehlen) városi hivatalok iratainak átkutatása, sőt a hazai levéltárak tanulmányozása is csak gyér nyomokat jelöltek meg, vagy éppen semmit.
Tartalomjegyzék
- I.Zirc és birtokainak sorsa a török korszak alatt, Lilienfeld birtokában
és a XVIIl-ik századi telepítés eredményei
- II.Zirc a heinrichaui korszakban és a templomok építésmenete
- III. A templomok építészeti megoldásai
- IV. A templomok berendezése.
- 1. Az oltárok.
- 2. A szószékek.
- 3. Egyéb berendezési tárgyak.
- 4. Falfestmények.
- 5. Felszerelések.
- 6. Templomon kívüli műemlékek
- 5. Felszerelések.
- 4. Falfestmények.
- 3. Egyéb berendezési tárgyak.
- 2. A szószékek.
- Források
- Irodalom
- Név- és tárgymutató
- Képek jegyzéke
- Képmellékletek