„Hoffer Ildikó” változatai közötti eltérés
| 18. sor: | 18. sor: | ||
(Zirc, l962.február 5.) | (Zirc, l962.február 5.) | ||
| + | Mottó: „A durnusoknak, Észak -Borneó bennszülötteinek nincs írott történelmük. A régi időkből hagyományaik, szájról szájra járó történeteik maradtak fenn. Teremtésmítoszukban Kinairngan isten először kőből faragott ki képmást, aztán fából, de úgy látta hidegek maradtak, nem keltek életre. Végül földet vett, agyaggal keverte, és emberi formákat alakított ki. Rájuk lehelt, és emberi lények lettek. A kerámiának, akár az emberiségnek évezredes története van. Hűséges krónikása az emberi kultúrának, életmódnak, a technika fejlődésének.” | ||
=Élete= | =Élete= | ||
| − | + | ||
Hoffer Ildikó az általános iskolát Zircen végezte, Pápán érettségizett, majd egy évig az egészségügyben dolgozott Veszprémben. Szülei támogatásával hivatásának az alkotói pályát választja. Budapesten és Szentendrén sajátította el a keramikus szakma alapjait. Az Iparművészeti Főiskola gyakorló tanműhelyében, Szentendrén három évet töltött, ahol szakmai vizsgát tett. Zircen az Arborétum melletti meleg, boldog családi otthon kész műhellyel várta haza 1983-ban. Ebben az évben kezdődött önálló munkája. Veszeli Lajos újságíró bíztatta az egyedi stílus kialakítására. Így indult el a saját útján. Műhelyét, alkotásait áthatja a gyermeki tisztaság, a derű és a szeretet, amelyekhez családja, két lánya kimeríthetetlen források. A föld szeretetét a nagyszülőktől örökölte. Vonzódik a népművészeti hagyományokhoz, gyakran mondják, hogy a figurái magyarosak. Tehetsége, családja, otthona, természeti és emberi környezete őt is a kultúra megőrzésére, további gyarapítására ösztönzi. Mindennapjait átszövik az élő hagyományok, szokások. Az „élet-mesékhez” csak a formát kellett megtalálnia. Az agyaggal folyamatosan tanítják, tanulják egymást. A kemencebontást a mai napig nagy izgalom előzi meg. Készít használati tárgyakat is: kaspókat, olvasólámpákat, csillárokat. Otthonának dísze a saját készítésű cserépkályha, melyre a csodaszarvas regéjének motívumai kerültek. Szobrai valóságos zsánerképek. Mozdulataikban, gombszemükben az érzelmek széles skálája: kedvesség, naiv báj, kerekedő kíváncsiság, derű, őszinteség és szeretet. Az anyák kicsi gyerekeikért élnek, az otthon akár egy virágoskert. Kenyérsütés, kaszálás - asszonyt, embert próbára tevő nehéz paraszti munka. Gyermekjátékok és megelevenedő gyermekmondókák. Felhőtlen és megrendítő pillanatok. Sorsfordulók az életben - mindez kerámiában elmesélve. | Hoffer Ildikó az általános iskolát Zircen végezte, Pápán érettségizett, majd egy évig az egészségügyben dolgozott Veszprémben. Szülei támogatásával hivatásának az alkotói pályát választja. Budapesten és Szentendrén sajátította el a keramikus szakma alapjait. Az Iparművészeti Főiskola gyakorló tanműhelyében, Szentendrén három évet töltött, ahol szakmai vizsgát tett. Zircen az Arborétum melletti meleg, boldog családi otthon kész műhellyel várta haza 1983-ban. Ebben az évben kezdődött önálló munkája. Veszeli Lajos újságíró bíztatta az egyedi stílus kialakítására. Így indult el a saját útján. Műhelyét, alkotásait áthatja a gyermeki tisztaság, a derű és a szeretet, amelyekhez családja, két lánya kimeríthetetlen források. A föld szeretetét a nagyszülőktől örökölte. Vonzódik a népművészeti hagyományokhoz, gyakran mondják, hogy a figurái magyarosak. Tehetsége, családja, otthona, természeti és emberi környezete őt is a kultúra megőrzésére, további gyarapítására ösztönzi. Mindennapjait átszövik az élő hagyományok, szokások. Az „élet-mesékhez” csak a formát kellett megtalálnia. Az agyaggal folyamatosan tanítják, tanulják egymást. A kemencebontást a mai napig nagy izgalom előzi meg. Készít használati tárgyakat is: kaspókat, olvasólámpákat, csillárokat. Otthonának dísze a saját készítésű cserépkályha, melyre a csodaszarvas regéjének motívumai kerültek. Szobrai valóságos zsánerképek. Mozdulataikban, gombszemükben az érzelmek széles skálája: kedvesség, naiv báj, kerekedő kíváncsiság, derű, őszinteség és szeretet. Az anyák kicsi gyerekeikért élnek, az otthon akár egy virágoskert. Kenyérsütés, kaszálás - asszonyt, embert próbára tevő nehéz paraszti munka. Gyermekjátékok és megelevenedő gyermekmondókák. Felhőtlen és megrendítő pillanatok. Sorsfordulók az életben - mindez kerámiában elmesélve. | ||
Zirci alkotóműhelye nyitva áll az érdeklődők számára. | Zirci alkotóműhelye nyitva áll az érdeklődők számára. | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
| − | + | ||
Zircen több intézmény, családi ház faláról is visszaköszönnek alkotásai pl. a Zirc Városi Erzsébet Kórház, a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde, Lakásotthon, a Mária és Szent Erzsébet szobor és az Arborétumnál átadott Kari-ivókút. | Zircen több intézmény, családi ház faláról is visszaköszönnek alkotásai pl. a Zirc Városi Erzsébet Kórház, a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde, Lakásotthon, a Mária és Szent Erzsébet szobor és az Arborétumnál átadott Kari-ivókút. | ||
A lap 2016. június 27., 13:16-kori változata
Zirc Értéktár - Kulturális örökség
| Hoffer Ildikó | |||||
| |||||
| Született: | Zirc | ||||
| 1962.02.05. | |||||
| Pályafutása | |||||
| Foglalkozása: | keramikus | ||||
Hoffer Ildikó keramikus
(Zirc, l962.február 5.) Mottó: „A durnusoknak, Észak -Borneó bennszülötteinek nincs írott történelmük. A régi időkből hagyományaik, szájról szájra járó történeteik maradtak fenn. Teremtésmítoszukban Kinairngan isten először kőből faragott ki képmást, aztán fából, de úgy látta hidegek maradtak, nem keltek életre. Végül földet vett, agyaggal keverte, és emberi formákat alakított ki. Rájuk lehelt, és emberi lények lettek. A kerámiának, akár az emberiségnek évezredes története van. Hűséges krónikása az emberi kultúrának, életmódnak, a technika fejlődésének.”
Élete
Hoffer Ildikó az általános iskolát Zircen végezte, Pápán érettségizett, majd egy évig az egészségügyben dolgozott Veszprémben. Szülei támogatásával hivatásának az alkotói pályát választja. Budapesten és Szentendrén sajátította el a keramikus szakma alapjait. Az Iparművészeti Főiskola gyakorló tanműhelyében, Szentendrén három évet töltött, ahol szakmai vizsgát tett. Zircen az Arborétum melletti meleg, boldog családi otthon kész műhellyel várta haza 1983-ban. Ebben az évben kezdődött önálló munkája. Veszeli Lajos újságíró bíztatta az egyedi stílus kialakítására. Így indult el a saját útján. Műhelyét, alkotásait áthatja a gyermeki tisztaság, a derű és a szeretet, amelyekhez családja, két lánya kimeríthetetlen források. A föld szeretetét a nagyszülőktől örökölte. Vonzódik a népművészeti hagyományokhoz, gyakran mondják, hogy a figurái magyarosak. Tehetsége, családja, otthona, természeti és emberi környezete őt is a kultúra megőrzésére, további gyarapítására ösztönzi. Mindennapjait átszövik az élő hagyományok, szokások. Az „élet-mesékhez” csak a formát kellett megtalálnia. Az agyaggal folyamatosan tanítják, tanulják egymást. A kemencebontást a mai napig nagy izgalom előzi meg. Készít használati tárgyakat is: kaspókat, olvasólámpákat, csillárokat. Otthonának dísze a saját készítésű cserépkályha, melyre a csodaszarvas regéjének motívumai kerültek. Szobrai valóságos zsánerképek. Mozdulataikban, gombszemükben az érzelmek széles skálája: kedvesség, naiv báj, kerekedő kíváncsiság, derű, őszinteség és szeretet. Az anyák kicsi gyerekeikért élnek, az otthon akár egy virágoskert. Kenyérsütés, kaszálás - asszonyt, embert próbára tevő nehéz paraszti munka. Gyermekjátékok és megelevenedő gyermekmondókák. Felhőtlen és megrendítő pillanatok. Sorsfordulók az életben - mindez kerámiában elmesélve. Zirci alkotóműhelye nyitva áll az érdeklődők számára.
Zircen több intézmény, családi ház faláról is visszaköszönnek alkotásai pl. a Zirc Városi Erzsébet Kórház, a Benedek Elek Napköziotthonos Óvoda és Bölcsőde, Lakásotthon, a Mária és Szent Erzsébet szobor és az Arborétumnál átadott Kari-ivókút.
Díjai
- 1995. Veszprémi Gizella Napok Különdíjasa
- 2006. Bojtor Károly Alapítvány Díja
- 2010. Zenéért Díj Csermák Antal Zeneiskola Veszprém
- 2012. Pro Urbe emlékérem, Zirc
 |
"Hoffer Ildikó méltán kiérdemelte munkájával a település értéktárába való felvételét."
A Zirc Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján |
Forrás
Források: Regio Regia 2007. július, riporter Cseh Teréz. (http://www.regioregia.hu/index.php?hir_id=2543) Hozzáférés ideje: 2016. 06. 07. http://www.hofferildiko.eu/ Hozzáférés ideje: 2016. 06. 07.
A csend világa, 1988. Anyag: gyapjú, technika: gobelin. Méret: 150cmx200cm.
Szent László király futó követei, 1994. Anyag: gyapjú, technika: gobelin. Méret: 140cmx128cm.
Mária Terézia delizsánsz járatai 2000. Anyag: gyapjú, technika: gobelin. Méret: 147cmx128cm.
Hommage á 1948-49. 1997. Anyag: gyapjú, technika: gobelin. Méret: 13 db, 30cmx30cm.
