„A balatonfüredi savanyúvízi fürdőtelep” változatai közötti eltérés

A lap 2015. december 11., 17:38-kori változata

A Flasker András seborvos által, a mai Kossuth Lajos forrásnál 1702-ben alapított savanyúvízi gyógyfürdő körül 1782 és 1915 között épült fel a ma is látható fürdőtelep, korabeli nevén "Savanyúvíz", mai nevén "reformkori városrész". 1755-től - a kamarai időszakot leszámítva - 1949-ig a tihanyi bencés apátság tulajdonában volt. Barokk alaprajza báró Schilson Jánosnak, a pesti Lipótváros tervezőjének és munkatársainak az elképzeléseit tükrözi.

A fürdőtelep részei időrendben

18. század

• felső vendéglő(1782)
• az első balatoni hidegfürdő (1783)
• Ófürdőház (1792)
• Horváth-, Thurszky- és az Ardrich-ház (Kedves cukrászda) (1790-es évek)

19. század

• postaház (1816)
• zsidó vendéglő (1817)
• szegénykórház (1821)

Az 1826. és 1834. évi tűzvész utáni fejlesztések legfontosabb eredménye:

• Újfürdőház
• Keresztház

Az 1866-72. évi beruházások:

• Gyógyterem (1878)
• fedett sétány (1880)
• balatoni hidegfürdő (1889)
• Ipoly-udvar, Kisfaludy vendéglő és Balaton vendéglő (1894)

20. század

1912-15. évi nagyberuházással:

• Erzsébet szanatórium
• Tibor fürdő

Az európai fürdőintézetekhez szervesen tartozó intézmények közül

• sétatér és angolkert (1790)
• kőszínház (1831)
• az első nyári színház (1842), a második (1861)
• az első lövölde (1844), a második (1852)
• fürdőtelepi kápolna (Kerek templom) (1846)

"Az 1782-1915 között felépített balatonfüredi savanyúvízi fürdőtelep elrendezése és épületei funkcionális és esztétikai szempontból az európai fürdőkultúra követelményrendszerének a legsikeresebb magyarországi megvalósulását képviselik." A Balatonfüred Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság 6/2015. (V.26.) határozata alapján