„Balatonalmádi gyógyfürdő” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | <center>Írta: Schilmayer Ferenc< | + | <center>Írta: Schilmayer Ferenc</center> |
== Fürdőélet Almádiban a XIX. század végén == | == Fürdőélet Almádiban a XIX. század végén == | ||
A lap 2010. július 28., 18:26-kori változata
Fürdőélet Almádiban a XIX. század végén
Almádit fürdőként 1877-től számíthatjuk, miután erre a szezonra építette fel Brenner Lőrinc veszprémi építőmester, almádi szőlőbirtokos, nyolc kabinból álló fürdőházát. Ezt megelőzően is volt fürdési lehetőség a Balaton partján, erről utalások találhatók több fennmaradt írásban. Ismert, hogy Almádi akkoriban káptalani birtok volt és a Veszprémi Káptalan engedélye kellett az építéshez. A Káptalani Határozatok jegyzőkönyve VIII. kötete a következő feljegyzéseket tartalmazza az engedélyezést illetően:
„1877. június 24. 4./ Az Almádi balatonmelléki birtoknál a Balatonban 5 öl hosszú s 5 öl széles fürdőbódét kér, hogy állíthasson; az ehhez levezető híddal együtt; engedélyt kap szerződésileg 5 évre 2 frt évi fizetés díj mellett, az eddigi használatot azonban a közönség megszorításával nem szabad korlátozni.”
„1877. június 30. 4./ Brenner Lőrinc szerződése a Balaton vizéhez vezető híddal egybekapcsolt bódék fölállítását illetőleg helyben hagyatik. Járásbéli szolgabíró úr megkérendő, hogy a fürdő helyiség terén a lovak usztatásával némelykor űzött botrányt akadályozza.”
A fürdőház évről-évre folyamatosan bővülve 1926-ban történt lebontásáig egyik strandja volt Almádinak az 1922-ben megnyitott fövenyfürdő mellett. Szerepére a gyógyfürdő meghatározásban a későbbiekben kerülhet sor. A Veszprém Megyei Hivatalos Lap 1899. május 14-én megjelent száma közli a május 1-én és folytatva tartott megyegyűlés határozatát amelyben jóváhagyja az „Almádi Fürdőszabályzat” tervezetét és azt azonnal életbe is lépteti. A 3. § így szól: „Minden idegen, (aki Almádiban, Vörösberényben vagy SzentKirály-Szabadján nem épülettulajdonos,) ki az 1.§-ban körülírt helyeken, a 2.§-ban körülírt időben 3 napnál tovább lakik, fürdővendégnek tekintetik, köteles gyógy- és zenedíjat fizetni s ezen szabályzat rendelkezéseinek alá van vetve.” E szabályból következően Almádit ekkor már gyógyhelynek tekintik, kérdés mire alapozzák ezt a megállapítást.