„Kisfaludy Sándor szobor” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „200px ''Helye:'' Tagore sétány ''Felirata:'' Kisfaludy Sándornak Zalamegye közönsége 1876 ''Felavatva:'' 1877. m...”)
 
11. sor: 11. sor:
 
''Anyaga:'' gránit, bronz
 
''Anyaga:'' gránit, bronz
  
Kisfaludy Sándor költő (Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október 28.). Győrben és Pozsonyban jogot tanult, majd a katonai pályát választotta. 1793-tól 1796-ig a bécsi testőrség tagja. Részt vett a franciák elleni hadjáratban, fogságba is esett. 1799-ben leszerelt, majd feleségül vette szerelmét, Szegedy Rózát. 1805-től Sümegen élt. Művei a vidéki nemesi életmód idealizálását és a magyar nemesség múltba fordulását tükrözik. Jelentős szerepet játszik költészetében a dunántúli táj, a várromantika elindítói közé tartozik. A XIX. század elejének közkedvelt költõje, életének második felében a nyarakat gyakran töltötte Füreden. Az idelátogató írók, költők, művészek többsége szellemi vezérének tekintette. Az ő kezdeményezésére épült fel Füreden 1831-ben a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza. Első, 1860-ban felállított szobrát 17 év múlva eltávolították. Helyére került 1877-ben a ma is látható szobor, amelyet 1913-ban a szanatóriumi építkezések miatt helyeztek át a sétányra. Utca, strandfürdő viseli nevét.
+
Kisfaludy Sándor költő (Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október 28.). Győrben és Pozsonyban jogot tanult, majd a katonai pályát választotta. 1793-tól 1796-ig a bécsi testőrség tagja. Részt vett a franciák elleni hadjáratban, fogságba is esett. 1799-ben leszerelt, majd feleségül vette szerelmét, Szegedy Rózát. 1805-től Sümegen élt. Művei a vidéki nemesi életmód idealizálását és a magyar nemesség múltba fordulását tükrözik. Jelentős szerepet játszik költészetében a dunántúli táj, a várromantika elindítói közé tartozik. A XIX. század elejének közkedvelt költője, életének második felében a nyarakat gyakran töltötte Füreden. Az idelátogató írók, költők, művészek többsége szellemi vezérének tekintette. Az ő kezdeményezésére épült fel Füreden 1831-ben a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza. Első, 1860-ban felállított szobrát 17 év múlva eltávolították. Helyére került 1877-ben a ma is látható szobor, amelyet 1913-ban a szanatóriumi építkezések miatt helyeztek át a sétányra. Utca, strandfürdő viseli nevét.
  
 
[[Category:Köztéri_szobrok,_emléktáblák]][[Category:Balatonfüred]]
 
[[Category:Köztéri_szobrok,_emléktáblák]][[Category:Balatonfüred]]

A lap 2014. január 26., 20:38-kori változata

Kisfaludy Sandor szobor.JPG

Helye: Tagore sétány

Felirata: Kisfaludy Sándornak Zalamegye közönsége 1876

Felavatva: 1877. május 11.

Készítette: Vay Miklós szobrászművész

Anyaga: gránit, bronz

Kisfaludy Sándor költő (Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október 28.). Győrben és Pozsonyban jogot tanult, majd a katonai pályát választotta. 1793-tól 1796-ig a bécsi testőrség tagja. Részt vett a franciák elleni hadjáratban, fogságba is esett. 1799-ben leszerelt, majd feleségül vette szerelmét, Szegedy Rózát. 1805-től Sümegen élt. Művei a vidéki nemesi életmód idealizálását és a magyar nemesség múltba fordulását tükrözik. Jelentős szerepet játszik költészetében a dunántúli táj, a várromantika elindítói közé tartozik. A XIX. század elejének közkedvelt költője, életének második felében a nyarakat gyakran töltötte Füreden. Az idelátogató írók, költők, művészek többsége szellemi vezérének tekintette. Az ő kezdeményezésére épült fel Füreden 1831-ben a Dunántúl első magyar nyelvű kőszínháza. Első, 1860-ban felállított szobrát 17 év múlva eltávolították. Helyére került 1877-ben a ma is látható szobor, amelyet 1913-ban a szanatóriumi építkezések miatt helyeztek át a sétányra. Utca, strandfürdő viseli nevét.