A lap 2014. január 8., 13:29-kori változata

1985. augusztus 15. reggel 6 óra 29 perc, földrengés Almádiban. Az időpont a perceket illetően nem hivatalos, miután saját feljegyzésem. A könyvespolcról leesett egy kis kerámia angyalka, letörött a feje, amit visszaragasztottam és a szobor aljára írtam a fentebb említett dátumot.

Az Új Almádi Újság 2000. szeptemberi számában, Földrengések a Balaton környékén címen megjelent írásban, ismeretek olvashatók az 1038. augusztus 15-én történt földrengéssel kezdve az 1896. szeptember 14-i Balaton-melléki földrengés eseményeiig. Utóbbi a Balaton északi partján, Balatonalmádi és Balatonudvari közötti területet érintette, Veszprém és Alsódörgicse települések kiterjedésében. A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei című, sokkötetes kiadvány egyik 1912-ben megjelent, Földrengések a Balaton környékén című kisebb kötete foglalkozik térségünk földmozgásaival, 1038-1912 között.

A 20 évvel ezelőtti földrengés nem okozott jelentős károkat Almádiban, noha a Kossuth rádióban, a reggeli híradásban azt jelezték, hogy „Balatonalmádiban a községháza súlyosan megsérült”, ami szerencsére erős túlzásnak bizonyult. Természetesen nagyon sok épületen keletkeztek kisebb-nagyobb károk, amelyek elsősorban kémények megrongálódásában, esetenként ledőlésében jelentkeztek.

Két jelentős épületet bontottak le, hivatkozván erős károsodásukra, illetve ennek következtében a „gazdaságosan nem állítható helyre” minősítésre. Természetesen mindkettő korábban államosított, lakóházként funkcionáló épület volt. Nincs ismeretünk arra vonatkozóan, hogy magántulajdonban levő, hasonló épületet lebontottak volna, inkább a gyors helyreállítás volt a jellemző.

A lebontottak egyike az 1908. körül épült Bóor-féle villa volt. Az emeletes épületet, eredetileg nyaralónak építette Bóor Alajos veszprémi iparos, amelyet 1950-ben államosítottak. Ma nagyjából a Jókai utca 1. sz. alatti Szolgáltató Ház és a szomszédos épület áll a helyén.

A másik, szintén emeletes, előbbihez hasonló nagyságú épület a Sirály Panzió volt, amelyik az államosítása óta lakóházként volt használatban. Az épületet az 1902-ben alakult Almádi Kör építette „Olvasókör” céljára. Ez a funkció a korabeli tudósítások szerint a nyaralók számára könyvtár (4500 kötetes!), folyóirat és újságok olvasására alkalmas épületet jelentett. Ez az 1905. körül épült ház volt az első, kizárólag művelődés céljára létrehozott létesítmény Almádiban. Az 1920-as években történt eladása után jelentős kibővítésére és átalakítására került sor és ettől kezdve Sirály Panzió néven funkcionált államosításáig. Ma parkoló van a helyén.

Az említett épületek lebontásával szegényebb lett Almádi, két településtörténeti emlék tűnt el a város képéből. Főleg az egykori Olvasókör épülete, egyedisége folytán említhető ilyen szempontból. Megkockáztathatjuk azt a feltevést, ha magántulajdonban lettek volna akkoriban, nem bontják le olyan nagy igyekezettel, ugyanis volt még hozzájuk hasonló nagyságú és sérüléssel bíró épület, amelyik még ma is áll.

Forrás

Új Almádi Újság^[1] 2005. (17.évf.) 8. sz. 2. p.

Külső hivatkozás

1. ↑ Új Almádi Újság honlapja