„Emma nyaraló, Vigadó mozgó, városháza (I. rész)” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „<center>Írta: Schildmayer Ferenc</center> 1858. évi térkép részlete A cím elég meglepő, de a későbbiek so...”) |
a |
||
(4 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
1. sor: | 1. sor: | ||
<center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> | <center>Írta: [[Schildmayer Ferenc]]</center> | ||
+ | [[Image:1858_terkep_emma_nyaralo.jpg|thumb|1858. évi térkép részlete]] | ||
− | |||
− | |||
− | |||
A cím elég meglepő, de a későbbiek során kiderül a szoros történeti összefüggés. Hagyományos forrásunk ezúttal is az 1858. évi kataszteri felmérés jegyzőkönyve és a hozzá tartozó kataszteri térképek. Birtoklástörténeti adatok az említett forrásból a következők. | A cím elég meglepő, de a későbbiek során kiderül a szoros történeti összefüggés. Hagyományos forrásunk ezúttal is az 1858. évi kataszteri felmérés jegyzőkönyve és a hozzá tartozó kataszteri térképek. Birtoklástörténeti adatok az említett forrásból a következők. | ||
69. sor: | 67. sor: | ||
Thury Etele nevezetes személyiség volt, ezért életrajza közlésre méltó. Zánkán született 1861. október 10-én, meghalt Pápán 1917. április 19-én. Író, református lelkész, tanár. Középiskolai és teológiai tanulmányait 1882-ben Pápán végezte. Ekkor Ácsra ment akadémikus rektornak, 1884-ben Zánkán segédlelkész, később Balatonarácson, 1892-től Nemesvámoson lelkész. 1896-tól a veszprémi református egyházmegye főjegyzője, 1897-től a dunántúli református egyházkerület aljegyzője. 1900-tól haláláig Pápán református teológiai tanár. Egyházi és vallási tárgyú, valamint egyháztörténeti jellegű írásai a protestáns lapokban jelentek meg. Írói álnevei: Timár Elek, Kéri Pál. (Forrás:Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém, 1997. 510. old.) Irodalmi munkásságának ismertetése nem fér bele e rövid ismertetésbe. | Thury Etele nevezetes személyiség volt, ezért életrajza közlésre méltó. Zánkán született 1861. október 10-én, meghalt Pápán 1917. április 19-én. Író, református lelkész, tanár. Középiskolai és teológiai tanulmányait 1882-ben Pápán végezte. Ekkor Ácsra ment akadémikus rektornak, 1884-ben Zánkán segédlelkész, később Balatonarácson, 1892-től Nemesvámoson lelkész. 1896-tól a veszprémi református egyházmegye főjegyzője, 1897-től a dunántúli református egyházkerület aljegyzője. 1900-tól haláláig Pápán református teológiai tanár. Egyházi és vallási tárgyú, valamint egyháztörténeti jellegű írásai a protestáns lapokban jelentek meg. Írói álnevei: Timár Elek, Kéri Pál. (Forrás:Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém, 1997. 510. old.) Irodalmi munkásságának ismertetése nem fér bele e rövid ismertetésbe. | ||
+ | |||
+ | ==Kapcsolódó cikkek== | ||
+ | *[[Emma nyaraló, Vigadó mozgó, városháza (II. rész)]] | ||
==Forrás== | ==Forrás== | ||
− | [http://baujsag.almadiert.hu/ Új Almádi Újság] 2007. (19. évf.) 3. sz. 2. | + | [[Új Almádi Újság]]<ref>[http://baujsag.almadiert.hu/index.php/homepage-uau Új Almádi Újság honlapja]</ref> [http://pkkk.hunteka.ikron.hu:8080/monguz/media/UAU/2007/UAU-2007-03.pdf 2007. (19. évf.) 3. sz. 2. p.] |
+ | |||
+ | ==Külső hivatkozás== | ||
+ | <references/> | ||
− | [[Category: | + | [[Category:Schildmayer_Ferenc_művei]] |
[[Category:Balatonalmádi]] | [[Category:Balatonalmádi]] |
A lap jelenlegi, 2017. március 21., 18:44-kori változata
A cím elég meglepő, de a későbbiek során kiderül a szoros történeti összefüggés. Hagyományos forrásunk ezúttal is az 1858. évi kataszteri felmérés jegyzőkönyve és a hozzá tartozó kataszteri térképek. Birtoklástörténeti adatok az említett forrásból a következők.
Birtokos Vatzke Ferenc, veszprémi posztónyíró és felesége, Szabó Erzsébet. A birtoka következő részekből állt.
4061 hrsz. | Haszontalan terület | 219 négyszögöl | |
4062 hrsz. | Rét gyümölcsfákkal | 690 -"- | |
4063 hrsz. | Szántó | 1 k.hold | 880 -"- |
4064 hrsz. | Rét gyümölcsfákkal | 289 -"- | |
4065 hrsz. | Szőlő gyümölcsfákkal | 1 k.hold | 577 -"- |
4066 hrsz. | Lakóház 80. számú | 35 -"- | |
4067 hrsz. | Rét gyümölcsfákkal, 2 pincével | 422 -"- | |
4068 hrsz. | Rét gyümölcsfákkal | 141 -"- | |
4069 hrsz. | Szőlő gyümölcsfákkal | 3 k.hold | 494 -"- |
Összesen 7 katasztrális hold 547 négyszögöl volt a birtok területe. Abban az időben kiterjedését tekintve harmadik volt Almádiban, a mai mértékkel mért a 42.289 m2 nagyságú szőlőbirtok. A mai Bajcsy-Zsilinszky út volt a felső határa, az alsó pedig a Remete patak medre, valamint a mai Balaton utca városház felőli széle. A 4061 hrsz-ú, 219 négyszögöl nagyságú, „haszontalan” terület a patak 150 méter hosszú mederszakasza volt.
További birtoklástörténet adatok:
- 1883. január 15. Berleg József és felesége Vatzke Mária örökölték a birtokot, amelynek nagysága 6 k.hold 824 n.öl volt. 1890-ben további eladás történt, így 5 k.hold 648 n.ölre csökkent a birtok területe.
- 1894. szeptember 27. Sáner János veszprémi és László Mihály budapesti lakosok 6500 forintért megvették a szőlőbirtokot. 1897. szeptember 13-án Sáner megvette László Mihály részét, így ő lett az 5 k.hold 648 n.öl terület egyedüli birtokosa.
- 1898. október 31. Thury Etele és felesége, Beregszászi Emma vámosi lakosok, 3000 forintért, 1 k.hold 562 n.öl területet megvettek. Ezzel a Vatzke örökösök birtokának ¼ része Thuryék birtoka lett.
Thuryék azonnal építettek egy nyaralót a birtokon, ami érdekes módon nem szerepel a telekkönyvben külön bejegyzésként. Az épület 1899. december 23-án Keszthelyen feladott képes levelezőlapon „Emma” nyaralóként szerepel, tehát a korabeli gyakorlatnak megfelelően egy éven belül épület került a telekre. Az épület őrzi eredeti architektúráját, viszont környezete teljesen beépült.
Thury Etele nevezetes személyiség volt, ezért életrajza közlésre méltó. Zánkán született 1861. október 10-én, meghalt Pápán 1917. április 19-én. Író, református lelkész, tanár. Középiskolai és teológiai tanulmányait 1882-ben Pápán végezte. Ekkor Ácsra ment akadémikus rektornak, 1884-ben Zánkán segédlelkész, később Balatonarácson, 1892-től Nemesvámoson lelkész. 1896-tól a veszprémi református egyházmegye főjegyzője, 1897-től a dunántúli református egyházkerület aljegyzője. 1900-tól haláláig Pápán református teológiai tanár. Egyházi és vallási tárgyú, valamint egyháztörténeti jellegű írásai a protestáns lapokban jelentek meg. Írói álnevei: Timár Elek, Kéri Pál. (Forrás:Veszprém megyei életrajzi lexikon. Veszprém, 1997. 510. old.) Irodalmi munkásságának ismertetése nem fér bele e rövid ismertetésbe.
Kapcsolódó cikkek
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2007. (19. évf.) 3. sz. 2. p.