„A zirci apátsági templom felújítása a XIX. században” változatai közötti eltérés
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A XIX. századi felújításról sokesetben a dokumentáció hiánya miatt kapunk feltételezéseket válaszul, az 1891-es felújítást, abban az évben egy ünnepélyes szentmise prédikációjában lehetett hallani egy mondat erejéig, a többi információ kiderítése, léte az utókor kutatásának köszönhető.<br> 1854-ben az eredeti toronysisakokat, amelyek zsindellyel fedett, hagymakupolásak voltak, kicserélték hegyes sisakokra, hogy az idő viszontagságainak megfeleljenek, ezzel viszont vesztett a templom az eredeti egységes barokk kinézetéből. 1858-ban pedig átépítették ezeket a hegyes sisakokat, mert úgy vélték, hogy nem végeztek elég precíz munkát négy évvel azelőtt. <br> 1866 körül a templombelsőben kezdtek nagyobb átalakításokat. Megszüntették a szerzetesek kóruspadjaihoz legközelebbi két oltárt, a Szent Benedek és a Szent Bernát oltárt, viszont a zirciek nem akarták, hogy a Szent Bernát oltár végképp eltűnjön, így ha máshogy nem is lehetett, a jobb oldali középső Szent Imre mellékoltár képét kivágva odahelyezték Szent Bernát képét Szent István és Szent László szobrai közé. Ebben az időszakban távolították el a mellékoltárokról a Szent Kereszt, a Szent Anna, a Szent József és a Szentháromság oldalkápolnákból a tabernákulumokat. <br> Az 1890-es években gyökeres restaurálás kezdődött el a templomban. A zirci apátság Supka Jeromos vezetésével 54000 forintot áldozott erre a felújításra, amelyet Vajda Ödön valósított meg 1891-ben. A freskókat is felújították, amelyet Innocent Ferenc festő végzett, aki 1859-ben Pesten született. Székely Bertalannál, Bécsben, Antwerpenben, és Münchenben is tanult, az arcképek festése mellett templomi képeket, oltár- és mennyezetképeket is festett, többek között a ciszterciek egri templomában is. Zircen 1891-ben kezdte meg munkáját az egyház kérésére.<br> Innocent nem ragaszkodott a freskók eredeti kidolgozásához; a főhajó freskóin lévő alakok arckifejezését, fejét, megjelenésüket megöregítette. Az ifjak arcára bajuszt, szakállat festett, valamint a képek melletti ornamentikát, a virágfüzéreket, virágvázákat, kagyló- és csigamotívumokat is átfestette például Szűz Mária szívére tőrrel átszúrva. Az egész átfestéshez komor, barátságtalan színekkel márványutánzatot alkalmazott a falakon is, így ridegebbé, nyomasztóbb hangulatúvá vált a templombelső. <br> A mellékkápolnák mennyezetének mondanivalóját, témáját is megváltoztatta Innocent Ferenc. A Szent Bernát életéből kiragadott élethelyzetek és Szent Benedek megdicsőülésének freskói helyére Jézus életével kapcsolatos seccokat festett. Ez bizonyos mértékig érthető, hiszen ez egy római katolikus templom, de az, hogy egy másik művész eredeti XVIII. századi művére ráfestett, ez adja a jogot az általa ráfestett secco eltűntetésére, lemosására. A képek szerkesztésében Innocent Ferenc mester volt, így a 20. századi szakértők nem vették észre, nem is kételkedtek az átfestést illetően, habár a szentély és a kórus feletti képeket nem tüntette el.<br>A XIX. században Innocent tevékenysége mellett új orgonát állítottak fel, kicseréltek egy-két képet, a templomba nem illő szobrokat eltávolították, továbbá több elemet azonos színnel márványoztak, így az építmények sokkal tömbszerűbbek, monumentálisabbak lettek. Az eredetileg aranyozott szobrok és felhők fehér márványt imitáló festést; a ruhaszegélyeken, puttók szárnyain és drapérián olajarany felületet kaptak díszítésül. | A XIX. századi felújításról sokesetben a dokumentáció hiánya miatt kapunk feltételezéseket válaszul, az 1891-es felújítást, abban az évben egy ünnepélyes szentmise prédikációjában lehetett hallani egy mondat erejéig, a többi információ kiderítése, léte az utókor kutatásának köszönhető.<br> 1854-ben az eredeti toronysisakokat, amelyek zsindellyel fedett, hagymakupolásak voltak, kicserélték hegyes sisakokra, hogy az idő viszontagságainak megfeleljenek, ezzel viszont vesztett a templom az eredeti egységes barokk kinézetéből. 1858-ban pedig átépítették ezeket a hegyes sisakokat, mert úgy vélték, hogy nem végeztek elég precíz munkát négy évvel azelőtt. <br> 1866 körül a templombelsőben kezdtek nagyobb átalakításokat. Megszüntették a szerzetesek kóruspadjaihoz legközelebbi két oltárt, a Szent Benedek és a Szent Bernát oltárt, viszont a zirciek nem akarták, hogy a Szent Bernát oltár végképp eltűnjön, így ha máshogy nem is lehetett, a jobb oldali középső Szent Imre mellékoltár képét kivágva odahelyezték Szent Bernát képét Szent István és Szent László szobrai közé. Ebben az időszakban távolították el a mellékoltárokról a Szent Kereszt, a Szent Anna, a Szent József és a Szentháromság oldalkápolnákból a tabernákulumokat. <br> Az 1890-es években gyökeres restaurálás kezdődött el a templomban. A zirci apátság Supka Jeromos vezetésével 54000 forintot áldozott erre a felújításra, amelyet Vajda Ödön valósított meg 1891-ben. A freskókat is felújították, amelyet Innocent Ferenc festő végzett, aki 1859-ben Pesten született. Székely Bertalannál, Bécsben, Antwerpenben, és Münchenben is tanult, az arcképek festése mellett templomi képeket, oltár- és mennyezetképeket is festett, többek között a ciszterciek egri templomában is. Zircen 1891-ben kezdte meg munkáját az egyház kérésére.<br> Innocent nem ragaszkodott a freskók eredeti kidolgozásához; a főhajó freskóin lévő alakok arckifejezését, fejét, megjelenésüket megöregítette. Az ifjak arcára bajuszt, szakállat festett, valamint a képek melletti ornamentikát, a virágfüzéreket, virágvázákat, kagyló- és csigamotívumokat is átfestette például Szűz Mária szívére tőrrel átszúrva. Az egész átfestéshez komor, barátságtalan színekkel márványutánzatot alkalmazott a falakon is, így ridegebbé, nyomasztóbb hangulatúvá vált a templombelső. <br> A mellékkápolnák mennyezetének mondanivalóját, témáját is megváltoztatta Innocent Ferenc. A Szent Bernát életéből kiragadott élethelyzetek és Szent Benedek megdicsőülésének freskói helyére Jézus életével kapcsolatos seccokat festett. Ez bizonyos mértékig érthető, hiszen ez egy római katolikus templom, de az, hogy egy másik művész eredeti XVIII. századi művére ráfestett, ez adja a jogot az általa ráfestett secco eltűntetésére, lemosására. A képek szerkesztésében Innocent Ferenc mester volt, így a 20. századi szakértők nem vették észre, nem is kételkedtek az átfestést illetően, habár a szentély és a kórus feletti képeket nem tüntette el.<br>A XIX. században Innocent tevékenysége mellett új orgonát állítottak fel, kicseréltek egy-két képet, a templomba nem illő szobrokat eltávolították, továbbá több elemet azonos színnel márványoztak, így az építmények sokkal tömbszerűbbek, monumentálisabbak lettek. Az eredetileg aranyozott szobrok és felhők fehér márványt imitáló festést; a ruhaszegélyeken, puttók szárnyain és drapérián olajarany felületet kaptak díszítésül. | ||
| + | |||
| + | ---- | ||
| + | <center> | ||
| + | '''[[A_zirci_apátság_templomépítkezései_a_XVIII._században|Előzmény]]''' '''[[A_zirci_apátsági_templom_"második"_restaurálása,_1995-2005|Folytatás]]''' | ||
| + | </center> | ||
| + | ---- | ||
| + | |||
| + | <br> | ||
== Forrás: == | == Forrás: == | ||
A lap jelenlegi, 2011. szeptember 12., 11:42-kori változata
A XIX. századi felújításról sokesetben a dokumentáció hiánya miatt kapunk feltételezéseket válaszul, az 1891-es felújítást, abban az évben egy ünnepélyes szentmise prédikációjában lehetett hallani egy mondat erejéig, a többi információ kiderítése, léte az utókor kutatásának köszönhető.
1854-ben az eredeti toronysisakokat, amelyek zsindellyel fedett, hagymakupolásak voltak, kicserélték hegyes sisakokra, hogy az idő viszontagságainak megfeleljenek, ezzel viszont vesztett a templom az eredeti egységes barokk kinézetéből. 1858-ban pedig átépítették ezeket a hegyes sisakokat, mert úgy vélték, hogy nem végeztek elég precíz munkát négy évvel azelőtt.
1866 körül a templombelsőben kezdtek nagyobb átalakításokat. Megszüntették a szerzetesek kóruspadjaihoz legközelebbi két oltárt, a Szent Benedek és a Szent Bernát oltárt, viszont a zirciek nem akarták, hogy a Szent Bernát oltár végképp eltűnjön, így ha máshogy nem is lehetett, a jobb oldali középső Szent Imre mellékoltár képét kivágva odahelyezték Szent Bernát képét Szent István és Szent László szobrai közé. Ebben az időszakban távolították el a mellékoltárokról a Szent Kereszt, a Szent Anna, a Szent József és a Szentháromság oldalkápolnákból a tabernákulumokat.
Az 1890-es években gyökeres restaurálás kezdődött el a templomban. A zirci apátság Supka Jeromos vezetésével 54000 forintot áldozott erre a felújításra, amelyet Vajda Ödön valósított meg 1891-ben. A freskókat is felújították, amelyet Innocent Ferenc festő végzett, aki 1859-ben Pesten született. Székely Bertalannál, Bécsben, Antwerpenben, és Münchenben is tanult, az arcképek festése mellett templomi képeket, oltár- és mennyezetképeket is festett, többek között a ciszterciek egri templomában is. Zircen 1891-ben kezdte meg munkáját az egyház kérésére.
Innocent nem ragaszkodott a freskók eredeti kidolgozásához; a főhajó freskóin lévő alakok arckifejezését, fejét, megjelenésüket megöregítette. Az ifjak arcára bajuszt, szakállat festett, valamint a képek melletti ornamentikát, a virágfüzéreket, virágvázákat, kagyló- és csigamotívumokat is átfestette például Szűz Mária szívére tőrrel átszúrva. Az egész átfestéshez komor, barátságtalan színekkel márványutánzatot alkalmazott a falakon is, így ridegebbé, nyomasztóbb hangulatúvá vált a templombelső.
A mellékkápolnák mennyezetének mondanivalóját, témáját is megváltoztatta Innocent Ferenc. A Szent Bernát életéből kiragadott élethelyzetek és Szent Benedek megdicsőülésének freskói helyére Jézus életével kapcsolatos seccokat festett. Ez bizonyos mértékig érthető, hiszen ez egy római katolikus templom, de az, hogy egy másik művész eredeti XVIII. századi művére ráfestett, ez adja a jogot az általa ráfestett secco eltűntetésére, lemosására. A képek szerkesztésében Innocent Ferenc mester volt, így a 20. századi szakértők nem vették észre, nem is kételkedtek az átfestést illetően, habár a szentély és a kórus feletti képeket nem tüntette el.
A XIX. században Innocent tevékenysége mellett új orgonát állítottak fel, kicseréltek egy-két képet, a templomba nem illő szobrokat eltávolították, továbbá több elemet azonos színnel márványoztak, így az építmények sokkal tömbszerűbbek, monumentálisabbak lettek. Az eredetileg aranyozott szobrok és felhők fehér márványt imitáló festést; a ruhaszegélyeken, puttók szárnyain és drapérián olajarany felületet kaptak díszítésül.
Forrás:
Bittmann Angéla: A zirci ciszterci apátsági templom története. Szakdolgozat.
