„Róth Gyula” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb RÓTH Gyula (Sopron, 1873. szept. 26.–Sopron, 1961. jan. 7.) erdőmérnök, tanár. A mezőgazdasági tudományok doktora. =Élete= Al...”) |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | [[Image: | + | [[Image:Roth_Gyula.jpg|200px|thumb]] |
− | RÓTH Gyula (Sopron, 1873. | + | RÓTH Gyula (Sopron, 1873. szeptember 26. – Sopron, 1961. január 7.) erdőmérnök, tanár. A mezőgazdasági tudományok doktora. |
=Élete= | =Élete= | ||
14. sor: | 14. sor: | ||
{{DEFAULTSORT:Roth Gyula}} | {{DEFAULTSORT:Roth Gyula}} | ||
− | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. július 25., 17:54-kori változata
RÓTH Gyula (Sopron, 1873. szeptember 26. – Sopron, 1961. január 7.) erdőmérnök, tanár. A mezőgazdasági tudományok doktora.
Élete
Alsó- és középfokú iskolába szülővárosában járt, 1898-ban a Selmecbányai Akadémián szerzett erdőmérnöki oklevelet. A munkát a Lugosi Állami Erdőgazdaságban kezdte, 1890-től a Görgényszentimrei Erdőőri Szakiskolában tanított. Tanári munkája mellett a Szabédi Erdészeti Kísérleti Telepet vezette. 1904-től Selmecbányán, az Erdészeti Kísérleti Állomások Központjában dolgozott. 1917-ben erdő-tanácsosi, két év múlva erdő-főtanácsosi címet kapott. 1919 és 1959 között a Soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán tanár. Az erdőművelés tudományának kutatója, a Bakony erdőgazdálkodásának fejlesztője. 1926-ban a farkasgyepűi bükkösökben nagyszabású természetes felújítási kísérletbe kezdett. Sokat fáradozott a szentgáli tiszafás védelmén. 1949-ben Zirc-Szarvaskút környékén, nagy területen szálaló erdő kialakításával kísérletezett. Az ország más területein is új faosztályozási, állomány-felújítási és szálalási eljárásokat dolgozott ki, külföldi fafajokat honosított meg. Kétszáznál több tanulmánya jelent meg. Zircen a Bakonyi Panteonban emléktáblája van, R. Kiss Lenke és Stumpf János alkotása. Munkásságáért 1955-ben Kossuth-díjat kapott.
Művei
- Erdőműveléstan. 1–2. Köt. Budapest, 1935.
- A magyar erdősítés különleges feladatai. Budapest, 1953.
- Szálalóerdő helyzete Szlovákiában és Magyarországon. Sopron, 1957.