„Ries István” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb RIES István (Küngös, 1885. nov. 14.–Vác, 1950. szept. 15.) jogász, politikus. =Élete= Gyermekként Budapestre került, ott jár...”) |
a |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
− | [[Image: | + | [[Image:RIES_Istvan.jpg|200px|thumb]] |
− | RIES István (Küngös, 1885. | + | RIES István (Küngös, 1885. november 14. – Vác, 1950. szeptember 15.) jogász, politikus. |
=Élete= | =Élete= | ||
10. sor: | 10. sor: | ||
*A magyar sport reneszánszának története 1896-tól napjainkig. Budapest, 1932. | *A magyar sport reneszánszának története 1896-tól napjainkig. Budapest, 1932. | ||
− | *STRASSENREITER Erzsébet: | + | *STRASSENREITER Erzsébet: Ries István. = Párttörténeti Közlemény, 1986. 1. sz. |
− | *E. FEHÉR Pál: A Szocializmus főmunkatársa. | + | *E. FEHÉR Pál: A Szocializmus főmunkatársa. Ries István születésének századik évfordulóján. = Élet és Irodalom, 1985. 46. sz. |
*Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944–1945. Budapest, 1994. | *Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944–1945. Budapest, 1994. | ||
− | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. november 30., 18:02-kori változata
RIES István (Küngös, 1885. november 14. – Vác, 1950. szeptember 15.) jogász, politikus.
Élete
Gyermekként Budapestre került, ott járta iskoláit, szerzett jogi diplomát. 1912-ben a szakvizsgák letétele után ügyvédi irodát nyitott a VII. kerületben. Egyetemi hallgató korában tagja a Galilei Körnek, később a Társadalomtudományi Társaságnak. Az első világháborúban katona, majd hadifogoly. A Tanácsköztársaság idején pártiskolai előadó, később a Vörös Hadsereg katonája. A bukás után néhány hónapot Bécsben töltött, hazatérte után ügyvéd, a népbiztosok perében védő. 1924-től a Szociáldemokrata Párt tagja, a harmincas évek közepén a VIII. kerületi szervezet elnöke, 1938 és 1948 között az országos vezetőség tagja. A német megszállás alatt illegalitásban élt. 1945. április 2-ától, 1950-ig tagja az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd az Országgyűlésnek. 1947-től tagja az Országgyűlés politikai bizottságának. 1947–1950-es években igazságügy-miniszter, vezetője és elnöke több nemzetközi és hazai szervezetnek, szövetségnek. 1948-ban a SZDP főtitkárhelyettese, a két párt egyesülése után is vezetőségi tag. 1950. július 7-én koholt vádak alapján letartóztatták, a börtönben máig tisztázatlan körülmények között halt meg. 1956-ban rehabilitálták. A Magyar Futballbírák Testületének ügyésze, társelnöke, 1932 után elnöke, aranyjelvényes játékvezető.
Irodalom
- A magyar sport reneszánszának története 1896-tól napjainkig. Budapest, 1932.
- STRASSENREITER Erzsébet: Ries István. = Párttörténeti Közlemény, 1986. 1. sz.
- E. FEHÉR Pál: A Szocializmus főmunkatársa. Ries István születésének századik évfordulóján. = Élet és Irodalom, 1985. 46. sz.
- Az Ideiglenes Nemzetgyűlés almanachja 1944–1945. Budapest, 1994.