„Mándi Márton István” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb MÁNDI MÁRTON István, Márton István (Iszkaszentgyörgy, 1760. nov. 23.–Pápa, 1831. szept. 21.) nyelvész, tanár, filoz...”)
 
a
 
1. sor: 1. sor:
−
[[Image:MÁNDI_MÁRTON_István.jpg|thumb]]
+
[[Image:MANDI_MARTON_Istvan.jpg|200px|thumb]]
  
−
MÁNDI MÁRTON István, Márton István (Iszkaszentgyörgy, 1760. nov. 23.–Pápa, 1831. szept. 21.) nyelvész, tanár, filozófus.  
+
MÁNDI MÁRTON István, Márton István (Iszkaszentgyörgy, 1760. november 23. – Pápa, 1831. szeptember 21.) nyelvész, tanár, filozófus.  
  
 
=Élete=
 
=Élete=
  
−
1771–1774-es években Szentkirályszabadján, később Kecskeméten tanult, teológiát Debrecenben és külföldön hallgatott. Három évig Hajdunánáson akadémikus rektor, majd 1786-tól 1789-ig Göttingenben tanult. 1790-től a Pápai Református Gimnázium rektor-professzora. Nevéhez fűződik az iskola új fellendülése. Törekvéseit siker koronázta, létrejött a kollégium. 1797-ig a pápai református egyház, majd a Dunántúli Református Egyházkerület tartotta fenn a Pápai Református Kollégiumot. Az Egyetemes Református Egyház 1804-ben a pápai iskolát a debrecenivel és a sárospatakival egyenrangúnak nyilvánította. Kidolgozta az iskola tantervét. Tankönyveket íratott. Görög, latin és német nyelvkönyvet írt. A filozófiában Kant követője volt és 1795-ben már Kant tanítása alapján tartott előadásokat, amelyekért súlyos bírálat érte. Az elemi iskolák számára is készített egy Magyar Ábécét. – Pápán az Alsóvárosi temetőben nyugszik, ott van vörös márvány sírköve. A református könyvtártban márvány mellszobra, Izsó Miklós alkotása látható. A városban utcanév, az Ókollégium – Petőfi S. u. 13. – falán tábla őrzi emlékét.
+
1771–1774-es években Szentkirályszabadján, később Kecskeméten tanult, teológiát Debrecenben és külföldön hallgatott. Három évig Hajdunánáson akadémikus rektor, majd 1786-tól 1789-ig Göttingenben tanult. 1790-től a Pápai Református Gimnázium rektor-professzora. Nevéhez fűződik az iskola új fellendülése. Törekvéseit siker koronázta, létrejött a kollégium. 1797-ig a pápai református egyház, majd a Dunántúli Református Egyházkerület tartotta fenn a Pápai Református Kollégiumot. Az Egyetemes Református Egyház 1804-ben a pápai iskolát a debrecenivel és a sárospatakival egyenrangúnak nyilvánította. Kidolgozta az iskola tantervét. Tankönyveket íratott. Görög, latin és német nyelvkönyvet írt. A filozófiában Kant követője volt és 1795-ben már Kant tanítása alapján tartott előadásokat, amelyekért súlyos bírálat érte. Az elemi iskolák számára is készített egy Magyar Ábécét. – Pápán az Alsóvárosi temetőben nyugszik, ott van vörös márvány sírköve. A református könyvtárban márvány mellszobra, Izsó Miklós alkotása látható. A városban utcanév, az Ókollégium – Petőfi S. u. 13. – falán tábla őrzi emlékét.
  
 
==Művei==
 
==Művei==
17. sor: 17. sor:
 
==Irodalom==
 
==Irodalom==
  
−
*SZABÓ Károly: ~. Pápa, 1860.
+
*SZABÓ Károly: Mándi Márton István. Pápa, 1860.
−
*SIMAI Ödön: ~ nyelvészete. 1–2. rész. = Magyar Nyelv, 1906. 8–9. sz.
+
*SIMAI Ödön: Mándi Márton István nyelvészete. 1–2. rész. = Magyar Nyelv, 1906. 8–9. sz.
 
*KORNIS Gyula: A magyar bölcseleti műnyelv fejlődése. 1–4. rész. = Magyar Nyelv, 1907. 3–4. sz.
 
*KORNIS Gyula: A magyar bölcseleti műnyelv fejlődése. 1–4. rész. = Magyar Nyelv, 1907. 3–4. sz.
−
*TÓTH Endre: ~ élete. Pápa, 1931.
+
*TÓTH Endre: Mándi Márton István élete. Pápa, 1931.
−
*TRÓCSÁNYI Dezső: ~ tudományos munkássága. Pápa, 1931.
+
*TRÓCSÁNYI Dezső: Mándi Márton István tudományos munkássága. Pápa, 1931.
 
*TRÓCSÁNYI Dezső: Az első magyar kantiánus filozófia” kérdéséhez. = MKSzle, 1939. 3. sz.
 
*TRÓCSÁNYI Dezső: Az első magyar kantiánus filozófia” kérdéséhez. = MKSzle, 1939. 3. sz.
 
*HORVÁTH János: Márton püspök és a tihanyi alapítólevél. = Magyar Nyelv, 1955.
 
*HORVÁTH János: Márton püspök és a tihanyi alapítólevél. = Magyar Nyelv, 1955.
 
*BEÖTHY Ottó: A hegeli tanok magyarországi történetéhez (1818–1844). Veszprém, 1992. (Pannon Panteon 7.)
 
*BEÖTHY Ottó: A hegeli tanok magyarországi történetéhez (1818–1844). Veszprém, 1992. (Pannon Panteon 7.)
 
*KŐSZEGI Lajos: A pápai Kant. A patinás kollégium 200. évfordulójára. = Napló, 1993. december 4.
 
*KŐSZEGI Lajos: A pápai Kant. A patinás kollégium 200. évfordulójára. = Napló, 1993. december 4.
−
*SZUH Katalin: ~. Egy magyar kantiánus a 18–19. századból. = Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai, 7. Pápa, 1994.
+
*SZUH Katalin: Mándi Márton István. Egy magyar kantiánus a 18–19. századból. = Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai, 7. Pápa, 1994.
 
*KÖVY Zsolt: A pápai Kant. ~ élete és tudományos munkássága. = Egyház és közélet. Válogatott beszédek. 1–2. Köt. Pápa, 1995.
 
*KÖVY Zsolt: A pápai Kant. ~ élete és tudományos munkássága. = Egyház és közélet. Válogatott beszédek. 1–2. Köt. Pápa, 1995.
  
 
{{DEFAULTSORT:Mandi Marton}}
 
{{DEFAULTSORT:Mandi Marton}}
−
[[Category:Életrajzok]]
+
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2016. június 25., 14:30-kori változata

MANDI MARTON Istvan.jpg

MÁNDI MÁRTON István, Márton István (Iszkaszentgyörgy, 1760. november 23. – Pápa, 1831. szeptember 21.) nyelvész, tanár, filozófus.

Élete

1771–1774-es években Szentkirályszabadján, később Kecskeméten tanult, teológiát Debrecenben és külföldön hallgatott. Három évig Hajdunánáson akadémikus rektor, majd 1786-tól 1789-ig Göttingenben tanult. 1790-től a Pápai Református Gimnázium rektor-professzora. Nevéhez fűződik az iskola új fellendülése. Törekvéseit siker koronázta, létrejött a kollégium. 1797-ig a pápai református egyház, majd a Dunántúli Református Egyházkerület tartotta fenn a Pápai Református Kollégiumot. Az Egyetemes Református Egyház 1804-ben a pápai iskolát a debrecenivel és a sárospatakival egyenrangúnak nyilvánította. Kidolgozta az iskola tantervét. Tankönyveket íratott. Görög, latin és német nyelvkönyvet írt. A filozófiában Kant követője volt és 1795-ben már Kant tanítása alapján tartott előadásokat, amelyekért súlyos bírálat érte. Az elemi iskolák számára is készített egy Magyar Ábécét. – Pápán az Alsóvárosi temetőben nyugszik, ott van vörös márvány sírköve. A református könyvtárban márvány mellszobra, Izsó Miklós alkotása látható. A városban utcanév, az Ókollégium – Petőfi S. u. 13. – falán tábla őrzi emlékét.

Művei

  • Új deák rudimenta. Győr, 1795.
  • Keresztyén theológusi moral. Győr, 1796.
  • Új német rudimenta. Győr, 1801.
  • Keresztyén moralis kis kathecismus. Bécs, 1817.
  • Krug: Siystema philosophiae scitime. (Ford. németből latinra.) 1820.

Irodalom

  • SZABÓ Károly: Mándi Márton István. Pápa, 1860.
  • SIMAI Ödön: Mándi Márton István nyelvészete. 1–2. rész. = Magyar Nyelv, 1906. 8–9. sz.
  • KORNIS Gyula: A magyar bölcseleti műnyelv fejlődése. 1–4. rész. = Magyar Nyelv, 1907. 3–4. sz.
  • TÓTH Endre: Mándi Márton István élete. Pápa, 1931.
  • TRÓCSÁNYI Dezső: Mándi Márton István tudományos munkássága. Pápa, 1931.
  • TRÓCSÁNYI Dezső: Az első magyar kantiánus filozófia” kérdéséhez. = MKSzle, 1939. 3. sz.
  • HORVÁTH János: Márton püspök és a tihanyi alapítólevél. = Magyar Nyelv, 1955.
  • BEÖTHY Ottó: A hegeli tanok magyarországi történetéhez (1818–1844). Veszprém, 1992. (Pannon Panteon 7.)
  • KŐSZEGI Lajos: A pápai Kant. A patinás kollégium 200. évfordulójára. = Napló, 1993. december 4.
  • SZUH Katalin: Mándi Márton István. Egy magyar kantiánus a 18–19. századból. = Pápai Művelődéstörténeti Társaság kiadványai, 7. Pápa, 1994.
  • KÖVY Zsolt: A pápai Kant. ~ élete és tudományos munkássága. = Egyház és közélet. Válogatott beszédek. 1–2. Köt. Pápa, 1995.
A lap eredeti címe: „http://helyismeret.hu/index.php?title=Mándi_Márton_István&oldid=18452”