„Körmendy Sándor” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb KÖRMENDY Sándor (Nagykorpád, 1829. júl. 7.–Pápa, 1903. jan. 6.) jogász, teológus. =Élete= Pápán tanult a Református K...”)
 
a
 
1. sor: 1. sor:
[[Image:Körmendy_Sándor.jpg|thumb]]
+
[[Image:Kormendy_Sandor.jpg|200px|thumb]]
  
KÖRMENDY Sándor (Nagykorpád, 1829. júl. 7.–Pápa, 1903. jan. 6.) jogász, teológus.
+
KÖRMENDY Sándor (Nagykorpád, 1829. július 7. – Pápa, 1903. január 6.) jogász, teológus.
  
 
=Élete=
 
=Élete=
12. sor: 12. sor:
 
*H. SZABÓ Lajos: Naplók, versek, levelek a szabadságharc korából. Pápa, 1998.
 
*H. SZABÓ Lajos: Naplók, versek, levelek a szabadságharc korából. Pápa, 1998.
  
[[Category:Életrajzok]]
+
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]
 
{{DEFAULTSORT:Kormendy Sandor}}
 
{{DEFAULTSORT:Kormendy Sandor}}

A lap jelenlegi, 2016. augusztus 10., 17:59-kori változata

Kormendy Sandor.jpg

KÖRMENDY Sándor (Nagykorpád, 1829. július 7. – Pápa, 1903. január 6.) jogász, teológus.

Élete

Pápán tanult a Református Kollégiumban, amikor kitört a forradalom. Diáktársaival együtt beállt nemzetőrnek, de hazautazott szüleihez és így a somogyi nemzetőrökhöz csatlakozott, akikkel részt vett a Dráva-vonal védelmében. Később honvédnek sorozták, a légrádi csatában harcolt és 1848. december 11-étől hadnagyi, 1849. április 26-ától főhadnagyi rangban szolgált. Világosnál tette le a fegyvert. Visszatért Pápára tanulmányainak folytatására és itt szerzett jogi és teológiai diplomát. Lelkész Somogyban, ahol 1869 és 1872 között a kaposvári kerület országgyűlési képviselője. Ebben az időben újságíróként is dolgozott. Cikkei a Magyarország és a Nagyvilág Képekben, a Pesti Naplóban, a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban és a Borászati Lapokban jelentek meg. Életének utolsó évtizedében visszatért Pápára és a Dunántúli Református Egyházkerület főjegyzője. Hamvait Hedrehelyen helyezték örök nyugalomba.

Irodalom

  • H. SZABÓ Lajos: Pápa és környéke 1848–1849. Pápa, 1994.
  • H. SZABÓ Lajos: Naplók, versek, levelek a szabadságharc korából. Pápa, 1998.