„Pázmándi Horváth Endre” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „PÁZMÁNDI HORVÁTH Endre (Pázmánd, 1778. nov. 28.-Pázmánd, 1839. márc. 7.) római katolikus lelkész, költő. 1830-tól a Magyar Tudós Társaság rendes tagja. Kom...”) |
|||
| (4 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | + | (Pázmánd, 1778. nov. 28.-Pázmánd, 1839. márc. 7.) római katolikus lelkész, költő. [[Image:Pazmandi horvath.jpg|thumb|right]] | |
| − | + | == Élete: == | |
| − | + | 1830-tól a Magyar Tudós Társaság rendes tagja. Komáromban, Pozsonyban és Győrött tanult. A Kisalföldön lelkészkedett, gyakran megfordult Zircen. A kolostor és a falu történetét hexameterekben írt, epikus költeményben örökítette meg. Először alkalmazta eredeti epikumra a hexameteres formát. Dikcióval, patetikus retorikával kialakította a történeti epika stílusát, szemléletével a magyar nemesség múltba sóvárgó nosztalgiáját segítette. Tőle várták a magyar nemzeti eposz megteremtését, de az Árpád c. eposza alatta maradt korábbi művének. Nem annyira költött, inkább megverselt. | |
| − | + | == Munkái: == | |
| − | WAISBECKER Ede: ~ szépirodalmi munkássága. Pécs, 1927. <br>HORVÁTH János: Kisfaludy Károly és íróbarátai. 1955.<br> | + | [[Horváth_András:_Zirtz'_emlékezete|Zirc emlékezete. Buda, 1814. ]]<br>Árpád. Pest, 1831. <br>Kisebb költemények. Pest, 1832. <br>Győr visszavétele. (Z. SZABÓ László tanulmányával.) Győr, 1987. |
| + | |||
| + | == Irodalom: == | ||
| + | |||
| + | WAISBECKER Ede: ~ szépirodalmi munkássága. Pécs, 1927. <br>HORVÁTH János: Kisfaludy Károly és íróbarátai. 1955.<br> | ||
| + | |||
| + | | ||
| + | |||
| + | == Külső hivatkozás: == | ||
| + | |||
| + | [http://helyismeret.ekmk.hu/lexikon/lexikon.php?betu=P Veszprém megyei életrajzi lexikon] | ||
| + | |||
| + | |||
| + | |||
| + | [[Category:Zirc]] [[Category:Életrajzok]] | ||
A lap jelenlegi, 2011. június 15., 13:54-kori változata
(Pázmánd, 1778. nov. 28.-Pázmánd, 1839. márc. 7.) római katolikus lelkész, költő.
Tartalomjegyzék
Élete:
1830-tól a Magyar Tudós Társaság rendes tagja. Komáromban, Pozsonyban és Győrött tanult. A Kisalföldön lelkészkedett, gyakran megfordult Zircen. A kolostor és a falu történetét hexameterekben írt, epikus költeményben örökítette meg. Először alkalmazta eredeti epikumra a hexameteres formát. Dikcióval, patetikus retorikával kialakította a történeti epika stílusát, szemléletével a magyar nemesség múltba sóvárgó nosztalgiáját segítette. Tőle várták a magyar nemzeti eposz megteremtését, de az Árpád c. eposza alatta maradt korábbi művének. Nem annyira költött, inkább megverselt.
Munkái:
Zirc emlékezete. Buda, 1814.
Árpád. Pest, 1831.
Kisebb költemények. Pest, 1832.
Győr visszavétele. (Z. SZABÓ László tanulmányával.) Győr, 1987.
Irodalom:
WAISBECKER Ede: ~ szépirodalmi munkássága. Pécs, 1927.
HORVÁTH János: Kisfaludy Károly és íróbarátai. 1955.
