„Karácson Imre” változatai közötti eltérés
a |
|||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:KARACSON_Imre.jpg|200px|thumb]] |
| − | KARÁCSON Imre (Apácatorna, 1863. | + | KARÁCSON Imre (Apácatorna, 1863. február 19. – Konstantinápoly, 1911. május 2.) történész, műfordító, tanár, római katolikus lelkész. |
=Élete= | =Élete= | ||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
*A XI. és XII. századbeli magyarországi zsinatok. Győr, 1888. | *A XI. és XII. századbeli magyarországi zsinatok. Győr, 1888. | ||
| − | *III. Károly háborúja a törökkel 1737–1739. | + | *III. Károly háborúja a törökkel 1737–1739. Budapest, 1892. |
| − | *A mohamedanizmus és a kereszténység. | + | *A mohamedanizmus és a kereszténység. Budapest, 1892. |
| − | *Két török diplomata Magyarországról a XVIII. században. | + | *Két török diplomata Magyarországról a XVIII. században. Budapest, 1894. |
*Szent László király élete. Győr, 1895. | *Szent László király élete. Győr, 1895. | ||
| − | *Szent Imre herceg élete. | + | *Szent Imre herceg élete. Budapest, 1899. |
*Keletről. (Szemelvények az újabb kori török írók műveiből.) Győr, 1899. | *Keletről. (Szemelvények az újabb kori török írók műveiből.) Győr, 1899. | ||
| − | *Evlia Cselebi magyarországi utazásai 1660–1664. | + | *Evlia Cselebi magyarországi utazásai 1660–1664. Budapest, 1904. |
| − | *Török-magyar oklevéltár, 1533–1789. | + | *Török-magyar oklevéltár, 1533–1789. Budapest, 1914. (Sok Veszprém megyei vonatkozású oklevéllel.) |
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
| − | *BENE István: | + | *BENE István: Karácson Imre élete és művei. Győr, 1936. |
| − | *SZIKLAY János: | + | *SZIKLAY János: Karácson Imre. = Dunántúli kultúrmunkások. Budapest, 1941. |
*DÉVÉNYI Iván: A török levéltárak legnagyobb magyar ismerője. = Vigília, 1964. 1. sz. | *DÉVÉNYI Iván: A török levéltárak legnagyobb magyar ismerője. = Vigília, 1964. 1. sz. | ||
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2017. január 21., 18:31-kori változata
KARÁCSON Imre (Apácatorna, 1863. február 19. – Konstantinápoly, 1911. május 2.) történész, műfordító, tanár, római katolikus lelkész.
Élete
Veszprémben és Győrben tanult. 1888-ban a budapesti egyetemen teológiai doktorrá avatták. Rábacsanakon, Szanyban és Gyömörén káplán, majd 1887-től a Győri Kisszeminárium prefektusa, később püspöki ceremóniárius és szentszéki aljegyző. 1889-től a Győri Tanárképző tanára, 1891 után igazgatója. 1897-ben a püspök szentszéki tanácsosa. 1900-ban Péren plébános, 1906-tól a győri kisszeminárium rektora. 1907-től haláláig a magyar kormány megbízásából török levéltárakban kutatott. Sok magyar vonatkozású török forrásanyagot tárt fel és publikált. Lefordította és közzétette Evlia Cselebi 1660–1664-es években, magyarországi útjáról készült leírást. Jelentősek török és francia nyelven írt tanulmányai, műfordításai, nyelvészeti is irodalomtörténeti cikkei. Teológiai munkássága az összehasonlító vallástudomány több területét öleli fel. Szülőfalujában a polgármesteri hivatal falán tábla őrzi emlékét.
Művei
- A XI. és XII. századbeli magyarországi zsinatok. Győr, 1888.
- III. Károly háborúja a törökkel 1737–1739. Budapest, 1892.
- A mohamedanizmus és a kereszténység. Budapest, 1892.
- Két török diplomata Magyarországról a XVIII. században. Budapest, 1894.
- Szent László király élete. Győr, 1895.
- Szent Imre herceg élete. Budapest, 1899.
- Keletről. (Szemelvények az újabb kori török írók műveiből.) Győr, 1899.
- Evlia Cselebi magyarországi utazásai 1660–1664. Budapest, 1904.
- Török-magyar oklevéltár, 1533–1789. Budapest, 1914. (Sok Veszprém megyei vonatkozású oklevéllel.)
Irodalom
- BENE István: Karácson Imre élete és művei. Győr, 1936.
- SZIKLAY János: Karácson Imre. = Dunántúli kultúrmunkások. Budapest, 1941.
- DÉVÉNYI Iván: A török levéltárak legnagyobb magyar ismerője. = Vigília, 1964. 1. sz.
