„Kajári Gyula” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb KAJÁRI Gyula (Ősi, 1926. dec. 28.–Hódmezővásárhely, 1995. máj. 8.) grafikus, festőművész. =Élete= 1935-ben a Veszprémi ...”) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:KAJARI_Gyula.jpg|200px|thumb]] |
| − | KAJÁRI Gyula (Ősi, 1926. | + | KAJÁRI Gyula (Ősi, 1926. december 28. – Hódmezővásárhely, 1995. május 8.) grafikus, festőművész. |
=Élete= | =Élete= | ||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
| − | *SZIJ Rezső: Művész életrajzok. | + | *SZIJ Rezső: Művész életrajzok. Budapest, 1985. |
| − | *ŐRSI Ágnes: | + | *ŐRSI Ágnes: Kajári Gyulának szeretettel. = Napló, 1995. máj. 12. |
| − | *ALBRECHT Sándor: Kiáltása mélyről fakadt. = Pannon Napló, 1995. | + | *ALBRECHT Sándor: Kiáltása mélyről fakadt. = Pannon Napló, 1995. május 13. |
| − | *ALBRECHT Sándor: | + | *ALBRECHT Sándor: Kajári Gyula levelei. = Új Horizont, 1996. 3. sz. |
| − | *POLNER Zoltán: | + | *POLNER Zoltán: Kajári Gyula művészetéről. = Napló, 1996. december 28. |
| − | *SZELÉNYI Pál: | + | *SZELÉNYI Pál: Kajári Gyula életművéről. = Napló, 1996. augusztus 24. |
*Kajári Gyula élete és munkássága. Emlékalbum. Hódmezővásárhely, 1996. | *Kajári Gyula élete és munkássága. Emlékalbum. Hódmezővásárhely, 1996. | ||
| − | *KŐSZEGFALVI Ferenc: | + | *KŐSZEGFALVI Ferenc: Kajári Gyula bibliográfia. Veszprém–Hódmezővásárhely, 1999. |
{{DEFAULTSORT:Kajari Gyula}} | {{DEFAULTSORT:Kajari Gyula}} | ||
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. június 25., 14:27-kori változata
KAJÁRI Gyula (Ősi, 1926. december 28. – Hódmezővásárhely, 1995. május 8.) grafikus, festőművész.
Élete
1935-ben a Veszprémi Állami Gyermekmenhelybe került. 1941-től a Herendi Porcelángyárban vésnöktanonc. A Képzőművészeti Főiskolát 1953-ban, Ék Sándor és Konecsni György tanítványaként fejezte be, majd Hódmezővásárhelyen telepedett le, ahol egy ideig a majolikagyár művészeti irányítója. Gyakran, hosszabb ideig tartózkodott Veszprém megyében, elsősorban Sümegen. 1979 után Vásárhely és Sümeg között megosztva élt, dolgozott haláláig. Közben rövid ideig Tapolcán biztosítottak számára élet- és munkalehetőségeket. Drámai hatású, tömören szerkesztett szén- és krétarajzai rendszeresen szerepeltek hazai és külföldi kiállításokon. Egyéni kiállítása volt 1970-ben a Magyar Nemzeti Galériában, 1968-ban, Veszprémben. 1975-ben Munkácsy-díjat kapott. Balatonakaliban nyugszik. Szülőfalujában 1996-tól tábla őrzi emlékét.
Irodalom
- SZIJ Rezső: Művész életrajzok. Budapest, 1985.
- ŐRSI Ágnes: Kajári Gyulának szeretettel. = Napló, 1995. máj. 12.
- ALBRECHT Sándor: Kiáltása mélyről fakadt. = Pannon Napló, 1995. május 13.
- ALBRECHT Sándor: Kajári Gyula levelei. = Új Horizont, 1996. 3. sz.
- POLNER Zoltán: Kajári Gyula művészetéről. = Napló, 1996. december 28.
- SZELÉNYI Pál: Kajári Gyula életművéről. = Napló, 1996. augusztus 24.
- Kajári Gyula élete és munkássága. Emlékalbum. Hódmezővásárhely, 1996.
- KŐSZEGFALVI Ferenc: Kajári Gyula bibliográfia. Veszprém–Hódmezővásárhely, 1999.
