„Horváth Mihály (történetíró, r. k. püspök)” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb HORVÁTH Mihály (Szentes, 1809. okt. 20.–Karlsbad, 1878. aug. 19.) történetíró, r. k. püspök. =Élete= Szegeden kezdte...”) |
a |
||
| (Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Horvath_Mihaly_1809.jpg|200px|thumb]] |
| − | HORVÁTH Mihály (Szentes, 1809. | + | HORVÁTH Mihály (Szentes, 1809. október 20. – Karlsbad, 1878. augusztus 19.) történetíró, római katolikus püspök. |
=Élete= | =Élete= | ||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
*Kisebb történelmi munkái. 1–4. Köt. Pest, 1867. | *Kisebb történelmi munkái. 1–4. Köt. Pest, 1867. | ||
| − | *A kereszténység első százada Magyarországon. | + | *A kereszténység első százada Magyarországon. Budapest, 1878. |
| − | *Polgárosodás, liberalizmus, függetlenségi harc. Válogatott írások. | + | *Polgárosodás, liberalizmus, függetlenségi harc. Válogatott írások. Budapest, 1986. |
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
| − | *MÁRKI Sándor: | + | *MÁRKI Sándor: Horváth Mihály. Budapest, 1917. |
| − | *PAMLÉNYI Ervin: | + | *PAMLÉNYI Ervin: Horváth Mihály. Budapest, 1954. |
| − | *R. VÁRKONYI Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. 1–2. Köt. | + | *R. VÁRKONYI Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. 1–2. Köt. Budapest, 1973. |
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2016. október 15., 15:21-kori változata
HORVÁTH Mihály (Szentes, 1809. október 20. – Karlsbad, 1878. augusztus 19.) történetíró, római katolikus püspök.
Élete
Szegeden kezdte tanulmányait, majd 1825-től a Váci Papnevelde hallgatója, ahol történettudománnyal is foglalkozott. 1832-ben pappá szentelték. Történettudományi munkáival három akadémiai aranyérmet nyert, az MTA-nak 1839-ben levelező-, 1841-ben rendes tagja. 1848-ban csanádi püspök, 1849-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter. A szabadságharc bukása után egy ideig itthon, később külföldön bujdosott. A haditörvényszék távollétében halálra ítélte. A legjelentősebb magyar történetírók egyike. Fraknói Vilmos szerint írás közben nemcsak arra a korra gondolt, amelyről írt, hanem az olvasóközönségre is. Nemcsak kutató akart lenni, hanem buzdító, lelkesítő tanító is. 1849-ben Pápa város országgyűlési képviselője volt. 1842-ben Balatonfüreden gyógyíttatta magát. A városban utca viseli nevét.
Művei
- Kisebb történelmi munkái. 1–4. Köt. Pest, 1867.
- A kereszténység első százada Magyarországon. Budapest, 1878.
- Polgárosodás, liberalizmus, függetlenségi harc. Válogatott írások. Budapest, 1986.
Irodalom
- MÁRKI Sándor: Horváth Mihály. Budapest, 1917.
- PAMLÉNYI Ervin: Horváth Mihály. Budapest, 1954.
- R. VÁRKONYI Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. 1–2. Köt. Budapest, 1973.
