„Csorba Győző” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb CSORBA Győző (Pécs, 1916. nov. 21.-Pécs, 1995. szept. 13.) költő, műfordító, könyvtáros. =Élete= A pécsi tudományegyete...”)
 
a
 
(Egy közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[Image:Csorba_Győző.jpg|thumb]]
+
[[Image:Csorba_Gyozo.jpg|thumb]]
  
CSORBA Győző (Pécs, 1916. nov. 21.-Pécs, 1995. szept. 13.) költő, műfordító, könyvtáros.
+
CSORBA Győző (Pécs, 1916. november 21. - Pécs, 1995. szeptember 13.) költő, műfordító, könyvtáros.
  
 
=Élete=
 
=Élete=
7. sor: 7. sor:
 
A pécsi tudományegyetemen 1939-ben szerzett államtudományi doktori oklevelet. Két évig instruktor az egyetemen, 1941-1943-ban közigazgatási tisztviselő Pécsett a közigazgatási hivatalban. 1947-ben, Olaszországban ösztöndíjas. 1943 és 1952 között a Pécsi Városi Könyvtár vezetője, majd 1976-ig a Baranya Megyei Könyvtár helyettes igazgatója. 1944-1946-ban a Sorsunk, 1949-ben a Dunántúl, 1959 és 1962 között a Jelenkor c. folyóiratok szerkesztője. Líráját a tárgyiasság, a reflexivitás, az önéletrajzi elemek felhasználása, később a meditatívabb jelleg határozta meg. Jelentősek a középkori és modern műfordításai. Fordította többek között Goethe, Petrarca, Brecht írásait, Janus Pannonius műveit. Életének egy jelentős részét Révfülöpön lévő házában töltötte, a tó és a Balaton-felvidék varázslatos hatása témái költészetének. 1947-ben Baumgarten-jutalmat, 1957-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1963-ban Pécs város és Baranya megye Művészeti Nagydíját, 1981-ben a Művészeti Alap Nagydíját, 1984-ben Kodály Zoltán-emlékérmet, 1985-ben Kossuth-díjat, 1986-ban Pro Urbe (Pécs) díjat és Áprily-díjat, 1991-ben Pro Civitate (Pécs) díjat kapott.
 
A pécsi tudományegyetemen 1939-ben szerzett államtudományi doktori oklevelet. Két évig instruktor az egyetemen, 1941-1943-ban közigazgatási tisztviselő Pécsett a közigazgatási hivatalban. 1947-ben, Olaszországban ösztöndíjas. 1943 és 1952 között a Pécsi Városi Könyvtár vezetője, majd 1976-ig a Baranya Megyei Könyvtár helyettes igazgatója. 1944-1946-ban a Sorsunk, 1949-ben a Dunántúl, 1959 és 1962 között a Jelenkor c. folyóiratok szerkesztője. Líráját a tárgyiasság, a reflexivitás, az önéletrajzi elemek felhasználása, később a meditatívabb jelleg határozta meg. Jelentősek a középkori és modern műfordításai. Fordította többek között Goethe, Petrarca, Brecht írásait, Janus Pannonius műveit. Életének egy jelentős részét Révfülöpön lévő házában töltötte, a tó és a Balaton-felvidék varázslatos hatása témái költészetének. 1947-ben Baumgarten-jutalmat, 1957-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1963-ban Pécs város és Baranya megye Művészeti Nagydíját, 1981-ben a Művészeti Alap Nagydíját, 1984-ben Kodály Zoltán-emlékérmet, 1985-ben Kossuth-díjat, 1986-ban Pro Urbe (Pécs) díjat és Áprily-díjat, 1991-ben Pro Civitate (Pécs) díjat kapott.
  
==Művei==
+
=Művei=
  
===Verseskötetei===
+
==Verseskötetei==
  
 
*Mozdulatlanság. Pécs, 1938.
 
*Mozdulatlanság. Pécs, 1938.
 
*Négy kicsi cica. Pécs, 1946.
 
*Négy kicsi cica. Pécs, 1946.
*A szó ünnepe. Bp., 1959.
+
*A szó ünnepe. Budapest, 1959.
*Séta és meditáció. Bp., 1965.
+
*Séta és meditáció. Budapest, 1965.
*A lélek évszakai. Bp., 1970.
+
*A lélek évszakai. Budapest, 1970.
*Válogatott versek 1945-1975. Bp., 1979.
+
*Válogatott versek 1945-1975. Budapest, 1979.
*Ritmus, rend, zene. Bp., 1981.
+
*Ritmus, rend, zene. Budapest, 1981.
*A világ küszöbei. Bp., 1981.
+
*A világ küszöbei. Budapest, 1981.
*Simeon tündöklése. Bp., 1983.
+
*Simeon tündöklése. Budapest, 1983.
*Görbül az idő. Bp., 1985.
+
*Görbül az idő. Budapest, 1985.
*A szavak bolyhai. Bp., 1988.
+
*A szavak bolyhai. Budapest, 1988.
*Szemközt vele. Bp., 1991.
+
*Szemközt vele. Budapest, 1991.
  
==Irodalom==
+
=Irodalom=
  
 
*A Jelenkor különszáma. 1991.
 
*A Jelenkor különszáma. 1991.

A lap jelenlegi, 2016. április 30., 17:33-kori változata

Csorba Gyozo.jpg

CSORBA Győző (Pécs, 1916. november 21. - Pécs, 1995. szeptember 13.) költő, műfordító, könyvtáros.

Élete

A pécsi tudományegyetemen 1939-ben szerzett államtudományi doktori oklevelet. Két évig instruktor az egyetemen, 1941-1943-ban közigazgatási tisztviselő Pécsett a közigazgatási hivatalban. 1947-ben, Olaszországban ösztöndíjas. 1943 és 1952 között a Pécsi Városi Könyvtár vezetője, majd 1976-ig a Baranya Megyei Könyvtár helyettes igazgatója. 1944-1946-ban a Sorsunk, 1949-ben a Dunántúl, 1959 és 1962 között a Jelenkor c. folyóiratok szerkesztője. Líráját a tárgyiasság, a reflexivitás, az önéletrajzi elemek felhasználása, később a meditatívabb jelleg határozta meg. Jelentősek a középkori és modern műfordításai. Fordította többek között Goethe, Petrarca, Brecht írásait, Janus Pannonius műveit. Életének egy jelentős részét Révfülöpön lévő házában töltötte, a tó és a Balaton-felvidék varázslatos hatása témái költészetének. 1947-ben Baumgarten-jutalmat, 1957-ben és 1972-ben József Attila-díjat, 1963-ban Pécs város és Baranya megye Művészeti Nagydíját, 1981-ben a Művészeti Alap Nagydíját, 1984-ben Kodály Zoltán-emlékérmet, 1985-ben Kossuth-díjat, 1986-ban Pro Urbe (Pécs) díjat és Áprily-díjat, 1991-ben Pro Civitate (Pécs) díjat kapott.

Művei

Verseskötetei

  • Mozdulatlanság. Pécs, 1938.
  • Négy kicsi cica. Pécs, 1946.
  • A szó ünnepe. Budapest, 1959.
  • Séta és meditáció. Budapest, 1965.
  • A lélek évszakai. Budapest, 1970.
  • Válogatott versek 1945-1975. Budapest, 1979.
  • Ritmus, rend, zene. Budapest, 1981.
  • A világ küszöbei. Budapest, 1981.
  • Simeon tündöklése. Budapest, 1983.
  • Görbül az idő. Budapest, 1985.
  • A szavak bolyhai. Budapest, 1988.
  • Szemközt vele. Budapest, 1991.

Irodalom

  • A Jelenkor különszáma. 1991.
  • NÉMETH István Péter: Irodalmi séták Révfülöpön I-II. = Villa Filip, 2002. 1. sz.