„Bordán István” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „thumb BORDÁN István (Pozsony, 1859. dec. 24. - Bp., 1930. dec. 1.) régész, természettudós. =Élete= 1879-től a Hunyad-megyei Puj k...”) |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Bordan_Istvan.jpg|200px|thumb]] |
| − | BORDÁN István (Pozsony, 1859. | + | BORDÁN István (Pozsony, 1859. december 24. - Budapest, 1930. december 1.) régész, természettudós. |
=Élete= | =Élete= | ||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
| − | *KÁROLYI Ferenc: Várpalota földrajza. | + | *KÁROLYI Ferenc: Várpalota földrajza. Budapest, 1930. |
| − | *RÉZBÁNYAI László: Lelőhelyadatok a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum nagylepkegyűjteményéből, 1969-ig. = | + | *RÉZBÁNYAI László: Lelőhelyadatok a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum nagylepkegyűjteményéből, 1969-ig. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 14. Természettudomány. Veszprém, 1979. |
*CSIKY István: Várpalotai emlékeim. (Egy polihisztor palotai évei.) Várpalota, 1990. | *CSIKY István: Várpalotai emlékeim. (Egy polihisztor palotai évei.) Várpalota, 1990. | ||
*BUBICS István: A várpalotai Szabó-féle homokbánya “Természetvédelmi Terület” története és földrajzi-őslénytani értékei. = Helyt. Ért, 4. sz. Várpalota, 1996. | *BUBICS István: A várpalotai Szabó-féle homokbánya “Természetvédelmi Terület” története és földrajzi-őslénytani értékei. = Helyt. Ért, 4. sz. Várpalota, 1996. | ||
*DIETZEL Gyula: A Bakony nappali lepkéi. Vörös Könyv. Zirc, 1997. | *DIETZEL Gyula: A Bakony nappali lepkéi. Vörös Könyv. Zirc, 1997. | ||
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] |
A lap jelenlegi, 2017. február 24., 17:57-kori változata
BORDÁN István (Pozsony, 1859. december 24. - Budapest, 1930. december 1.) régész, természettudós.
Élete
1879-től a Hunyad-megyei Puj községben állomásfőnök. Huszonöt évi vasúti szolgálat után nyugdíjaztatta magát és Pozsonyban a folyamőrségnél napidíjas könyvelői állást vállalt. 1908-ban a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt alkalmazottjaként visszatért Erdélybe, Petrozsénybe. 1920-ban Várpalotán telepedett le. Ifjú korától érdeklődést mutatott a biológiai és régészeti tudományok iránt. 1900 nyarán, Ciprus szigetén rovartani és archeológiai, 1901 és 1906 között Pozsony környékén rovartani kutatásokat folytatott. Petrozsényben feldolgozta a szénmedence őslényfaunáját, a Kárpát Egyesület titkáraként régészeti ásatásokat végzett. Laczkó Dezső munkatársaként közreműködött a Baláca-pusztai római kori romok feltárásában. 1924-ben a Szabó-féle homokbánya megnyitásakor felfedezte annak különleges értékeit, felhívta a figyelmet az értékes ősmaradványokra, szorgalmazta azok tudományos vizsgálatát. (Ez a homokbánya 1954-től védett terület.) Nevéhez fűződik a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum lepkegyűjteményének alapját képező anyag összegyűjtése. A Bakonyban elsőként Ő bizonyította a Sziklai fehérlepke (Pieris ergane) és a Dolomit-kéneslepke (Colias chrysotheme) jelenlétét. Írásai a Rovartani Lapokban jelentek meg.
Művei
- Az Aporia crataegi, mint gyümölcsfarontó. = Rovt. L, 1900. 7. sz.
- A hangyákról. = Rovt. L, 1901. 8. sz.
- A leánderpille hazánk lakója. = Rovt. L, 1901. 8. sz.
- A bogáncspille vándorlása. = Rovt. L, 1904. 11. sz.
- Cyprusi utam. 1-3. Közl. = Rovt. L, 1908. 15. sz.
Irodalom
- KÁROLYI Ferenc: Várpalota földrajza. Budapest, 1930.
- RÉZBÁNYAI László: Lelőhelyadatok a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum nagylepkegyűjteményéből, 1969-ig. = Veszprém Megyei Múzeumi Közlemény 14. Természettudomány. Veszprém, 1979.
- CSIKY István: Várpalotai emlékeim. (Egy polihisztor palotai évei.) Várpalota, 1990.
- BUBICS István: A várpalotai Szabó-féle homokbánya “Természetvédelmi Terület” története és földrajzi-őslénytani értékei. = Helyt. Ért, 4. sz. Várpalota, 1996.
- DIETZEL Gyula: A Bakony nappali lepkéi. Vörös Könyv. Zirc, 1997.
