„Bisztray Ádám” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb BISZTRAY Ádám (Bukarest, 1935. nov. 5.-Bp., 1998. dec. 26.) költő, író. =Élete= 1940-ben települt át Magyarországra. 1954-...”)
 
a
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
[[Image:Bisztray_Ádám.jpg|thumb]]
+
[[Image:Bisztray_Adam.jpg|200px|thumb]]
  
BISZTRAY Ádám (Bukarest, 1935. nov. 5.-Bp., 1998. dec. 26.) költő, író.
+
BISZTRAY Ádám (Bukarest, 1935. november 5. - Budapest, 1998. december 26.) költő, író.
  
 
=Élete=
 
=Élete=
  
1940-ben települt át Magyarországra. 1954-ben érettségizett, 1960-ban mezőgazdasági mérnöki, 1964-ben könyvtárosi oklevelet szerzett. 1960-tól mezőgazdász a Kiskunságban, majd szakkönyvtáros Tatabányán. 1964 után az Országos Mezőgazdasági Könyvtár, 1967-től az Agrárgazdasági Kutató Intézetben könyvtárvezető, majd szerkesztő, 1982 után a Budapesti Marxista-Leninista Esti Egyetem munkatársa. Első verse a Jelenkorban, 1964-ben jelent meg, első verseskötetét 1972-ben, Erdőntúli táj címmel adták ki. József Attila-díjat 1993-ban, Pro Literatura és a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat 1998-ban kapott. Balatonfüred és Csopak életének egyik fontos színtere, költői munkásságnak meghatározó motivációja volt. M.: Erdőntúli táj. (v.) Bp., 1972. - Elfelejtett tél, farkasokkal. (elb.) Bp., 1974. - Csillagpázsit. Fecskék a Nosztori-völgyben, emlékezések és karcolatok. Bp., 1976. - Más lett a béke. (v.) Bp., 1981. - Tornác a Duna felett. (r.) Bp., 1982. - Kerítetlen világ madara. (v.) Bp., 1984. - Malomjáték. (r.). Bp., 1984. - Márciustól Aranyvasárnapi. (r.) Bp., 1987. - Ragály és oltalom. (v.) Bp., 1988. - A nap házában. (v.) Bp., 1992. - Vakító sirályok. (v.) Bp., 1995. - A rózsakert leves. (Novellák.) Bp., 1998.
+
1940-ben települt át Magyarországra. 1954-ben érettségizett, 1960-ban mezőgazdasági mérnöki, 1964-ben könyvtárosi oklevelet szerzett. 1960-tól mezőgazdász a Kiskunságban, majd szakkönyvtáros Tatabányán. 1964 után az Országos Mezőgazdasági Könyvtár, 1967-től az Agrárgazdasági Kutató Intézetben könyvtárvezető, majd szerkesztő, 1982 után a Budapesti Marxista-Leninista Esti Egyetem munkatársa. Első verse a Jelenkorban, 1964-ben jelent meg, első verseskötetét 1972-ben, Erdőntúli táj címmel adták ki. József Attila-díjat 1993-ban, Pro Literatura és a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat 1998-ban kapott. Balatonfüred és Csopak életének egyik fontos színtere, költői munkásságnak meghatározó motivációja volt.  
 +
 
 +
=Munkái=
 +
*Erdőntúli táj. (v.) Budapest., 1972.
 +
*Elfelejtett tél, farkasokkal. (elb.) Budapest, 1974.
 +
*Csillagpázsit. Fecskék a Nosztori-völgyben, emlékezések és karcolatok. Budapest, 1976.
 +
*Más lett a béke. (v.) Budapest, 1981.
 +
*Tornác a Duna felett. (r.) Budapest, 1982.
 +
*Kerítetlen világ madara. (v.) Budapest, 1984.
 +
*Malomjáték. (r.). Budapest, 1984.
 +
*Márciustól Aranyvasárnapi. (r.) Budapest, 1987.
 +
*Ragály és oltalom. (v.) Budapest, 1988.
 +
*A nap házában. (v.) Budapest, 1992.
 +
*Vakító sirályok. (v.) Budapest, 1995.
 +
*A rózsakert leves. (Novellák.) Budapest, 1998.
  
 
==Irodalom==
 
==Irodalom==
  
*STEINHAUSZ György: Búcsú egy csopaki fűzfától. = Napló, 1999. márc. 18.
+
*STEINHAUSZ György: Búcsú egy csopaki fűzfától. = Napló, 1999. március 18.
  
[[Category:Életrajzok]]
+
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]]

A lap jelenlegi, 2016. október 12., 16:33-kori változata

Bisztray Adam.jpg

BISZTRAY Ádám (Bukarest, 1935. november 5. - Budapest, 1998. december 26.) költő, író.

Élete

1940-ben települt át Magyarországra. 1954-ben érettségizett, 1960-ban mezőgazdasági mérnöki, 1964-ben könyvtárosi oklevelet szerzett. 1960-tól mezőgazdász a Kiskunságban, majd szakkönyvtáros Tatabányán. 1964 után az Országos Mezőgazdasági Könyvtár, 1967-től az Agrárgazdasági Kutató Intézetben könyvtárvezető, majd szerkesztő, 1982 után a Budapesti Marxista-Leninista Esti Egyetem munkatársa. Első verse a Jelenkorban, 1964-ben jelent meg, első verseskötetét 1972-ben, Erdőntúli táj címmel adták ki. József Attila-díjat 1993-ban, Pro Literatura és a Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjat 1998-ban kapott. Balatonfüred és Csopak életének egyik fontos színtere, költői munkásságnak meghatározó motivációja volt.

Munkái

  • Erdőntúli táj. (v.) Budapest., 1972.
  • Elfelejtett tél, farkasokkal. (elb.) Budapest, 1974.
  • Csillagpázsit. Fecskék a Nosztori-völgyben, emlékezések és karcolatok. Budapest, 1976.
  • Más lett a béke. (v.) Budapest, 1981.
  • Tornác a Duna felett. (r.) Budapest, 1982.
  • Kerítetlen világ madara. (v.) Budapest, 1984.
  • Malomjáték. (r.). Budapest, 1984.
  • Márciustól Aranyvasárnapi. (r.) Budapest, 1987.
  • Ragály és oltalom. (v.) Budapest, 1988.
  • A nap házában. (v.) Budapest, 1992.
  • Vakító sirályok. (v.) Budapest, 1995.
  • A rózsakert leves. (Novellák.) Budapest, 1998.

Irodalom

  • STEINHAUSZ György: Búcsú egy csopaki fűzfától. = Napló, 1999. március 18.