„Antal Iván” változatai közötti eltérés
A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „thumb (Pápa, 1877. dec. 15.-Bp., 1932. márc. 25.) jogász, költő, dalszövegíró. =Élete= A középiskolát szülővárosában végezte,...”) |
a |
||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Antal_Ivan.jpg|200px|thumb]] |
| − | (Pápa, 1877. | + | (Pápa, 1877. december 15. - Budapest, 1932. március 25.) jogász, költő, dalszövegíró. |
| − | =Élete= | + | ==Élete== |
A középiskolát szülővárosában végezte, jogi doktorátust 1900-ban szerzett Kolozsvárott, majd tanulmányai folytatására a berlini egyetemre ment. 1901-ben állami szolgálatba lépett, a belügyminisztériumban dolgozott, majd 1903-tól főispáni titkár Zilahon. 1911-ben ott jelent meg első verseskötete, újságírói tevékenységet is folytatott. Akkor már országos sikerű nóták fűződtek nevéhez, szentimentális műnépdalai a 20-as 30-as években népszerűek voltak. Talán legismertebb: Rácsos kapu, rácsos ablak. 1913-ban helyezték vissza a fővárosba. Nótáit először Balázs Árpád, később Pete Lajos és Sándor Jenő zenésítette meg. Több költeménykötete is megjelent. | A középiskolát szülővárosában végezte, jogi doktorátust 1900-ban szerzett Kolozsvárott, majd tanulmányai folytatására a berlini egyetemre ment. 1901-ben állami szolgálatba lépett, a belügyminisztériumban dolgozott, majd 1903-tól főispáni titkár Zilahon. 1911-ben ott jelent meg első verseskötete, újságírói tevékenységet is folytatott. Akkor már országos sikerű nóták fűződtek nevéhez, szentimentális műnépdalai a 20-as 30-as években népszerűek voltak. Talán legismertebb: Rácsos kapu, rácsos ablak. 1913-ban helyezték vissza a fővárosba. Nótáit először Balázs Árpád, később Pete Lajos és Sándor Jenő zenésítette meg. Több költeménykötete is megjelent. | ||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
*Versek. Zilah, 1911. | *Versek. Zilah, 1911. | ||
| − | *Dalok. | + | *Dalok. Budapest, 1920. |
| + | *Nóták. Budapest, 1920. | ||
==Irodalom== | ==Irodalom== | ||
| − | *A magyar muzsika könyve. (Szerk.: MOLNÁR Imre.) | + | *A magyar muzsika könyve. (Szerk.: MOLNÁR Imre.) Budapest, 1936. |
| − | *SZIKLAY János: Dunántúli kultúrmunkások. | + | *SZIKLAY János: Dunántúli kultúrmunkások. Budapest, 1941. |
| − | *LESZLER József: Nótakedvelőknek. | + | *LESZLER József: Nótakedvelőknek. Budapest, 1986. |
| − | [[Category: | + | [[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] [[Category:Pápa]] |
A lap jelenlegi, 2017. május 30., 17:02-kori változata
(Pápa, 1877. december 15. - Budapest, 1932. március 25.) jogász, költő, dalszövegíró.
Élete
A középiskolát szülővárosában végezte, jogi doktorátust 1900-ban szerzett Kolozsvárott, majd tanulmányai folytatására a berlini egyetemre ment. 1901-ben állami szolgálatba lépett, a belügyminisztériumban dolgozott, majd 1903-tól főispáni titkár Zilahon. 1911-ben ott jelent meg első verseskötete, újságírói tevékenységet is folytatott. Akkor már országos sikerű nóták fűződtek nevéhez, szentimentális műnépdalai a 20-as 30-as években népszerűek voltak. Talán legismertebb: Rácsos kapu, rácsos ablak. 1913-ban helyezték vissza a fővárosba. Nótáit először Balázs Árpád, később Pete Lajos és Sándor Jenő zenésítette meg. Több költeménykötete is megjelent.
Művei
- Versek. Zilah, 1911.
- Dalok. Budapest, 1920.
- Nóták. Budapest, 1920.
Irodalom
- A magyar muzsika könyve. (Szerk.: MOLNÁR Imre.) Budapest, 1936.
- SZIKLAY János: Dunántúli kultúrmunkások. Budapest, 1941.
- LESZLER József: Nótakedvelőknek. Budapest, 1986.
