A lap jelenlegi, 2023. május 31., 14:49-kori változata

Zirci boltok egykor VIII. Vegyeskereskedések, vásárok

A 20. század eleji boltok többnyire vegyeskereskedések voltak. Árultak élelmiszert és a háztartásokban szükséges iparcikkeket is.

= Molnár Ferenc= jómódú zirci fűszer- és anyagkereskedő, felesége Szemmelveisz Mária (1856-1919), üzlete az un. Szemmelveisz ház mellett volt (ma József Attila u. 1.). Szeszt és sorsjegyet is árult 1905-ben, utána boltját valószínűleg Grottó Mór vette át.

Hangya Szövetkezet Zirc

Az 1896-ban alakult Hangya szövetkezeti hálózat célja volt egyrészt, hogy a belépő tagok terményeinek eladásában segédkezzen (a gazdák ne legyenek kiszolgáltatva az uzsorás kereskedőknek), másrészt, hogy a Hangya boltokban a szövetkezeti tagokat és hozzátartozóikat háztartási és gazdasági cikkekkel lássa el. A tagok belépéskor 20 koronás üzletrészeket vásároltak, ez képezte a szövetkezet tőkéjét, ami által különböző kedvezményekben részesültek. A zirci Hangya szövetkezet 1918. augusztus 11-én alakult, működését október 15-én kezdte meg. Ez volt az országban a 2000. szövetkezet, ami mérföldkő volt a mozgalom 21 éves fennállásában. A zirci Hangya vezetői közt szerepeltek a ciszterci rend tagjai, jómódú gazdák, iparosok, tanítók, vendéglősök. A szövetkezet vezetője volt Lővárdy Alajos (Hercegfalva, 1851 – Zirc, 1923) ciszterci áldozópap, gimnáziumi tanár, 1904-tól Zircen erdőfelügyelő, majd számvevő. Az igazgatóság tagsága 20 főből állt, 3 évre választották őket: Wittmann Nándor, Kerschbaummayer Henrik, dr. Horváth Jeromos, Kersch György, Végh Győző, Gfellner György, Walla Géza, Piedl János, Brückner Károly, Czobor Béla, Hoffer Imre, Kukoda Miklós, ifjú Kersch György, Tell Ferenc, Gelesz Gottfried, Trosits Mátyás, Hanich Mihály, Wenczel István és Schofhauser Ferenc. A szövetkezet hirdetményeit a Budapesten megjelenő „Gazdaszövetség" című lapban tették közzé.

A zirci Hangya mozgalom azonban a háború és a forradalmak idején 1918-1919-ben nem tudott működni, csak 1923-ban szervezték újra. Az üzlet Zirc 75. szám alatt volt (ma Kossuth Lajos utca 14.). Ekkor Orbán Teréz lett a Hangya szövetkezet könyvelője. A zirci közéletben is tevékenyen részt vettek, adakoztak a Hősök emlékművének felállításához és zirci képeslapokat is kiadtak. Előadásokat tartottak a gazdáknak arról, mit érdemes termelni, segítettek a termények értékesítésében. A boltban a termények mellett árultak a gazdasághoz szükséges dolgokat: vetőmagot, műtrágyát, kisebb gépeket, szerszámokat, ponyvát, kötözőeszközöket. Az 1940-es években tag lett Nesztinger Vilmos, Punk János és mások. Zirc mellett Hangya szövetkezet működött Nagyesztergáron, Olaszfaluban, Porván, Lókúton és Bakonyszentkirályon. A háború után a Hangya szövetkezeteket államosították, a tagokat – bár üzletrészük volt a szövetkezetben – mai napig nem kárpótolták. Zircen nem sokkal ezután Áfész szövetkezet alakult, illetve megalakultak a földműves-szövetkezetek.

Punk János vegyeskereskedése

Punk János (1896 – 1959) apjának, Punk Józsefnek jól menő kocsmája volt Zircen, a Reguly utca 6-ban. Amikor a szemben lévő Imre kertet parcellázták, több házhelyre való telket vásárolt, amit a gyerekeinek ajándékozott. Fiát, Jánost alig húsz évesen besorozták az első világháborúban, a harctéren tüdőlövést kapott, majd olasz hadifogságba esett. Zircre hazatérve apjától megkapta a szemben lévő telkek közül az elsőt (Vajda Ödön u. 1.), ahol tekintélyes sarokházat építettek, majd Punk János vegyes- később kibővítve vaskereskedést nyitott. Nemsokára megnősült, felesége Bársonyosról, jómódú családból származott. Két lányuk született, Punk Gabriella, később a ciszterci női rend vezetője, Gemma apátnő 1946-2021 között, és Punk Cecília, később Hebling Vilmosné, férje a Bergli vendéglős Hebling családból való. Punk János boltja jól menő kereskedés lett, sarki fűszeresként emlegették. Volt egy lovas kocsija, azzal ment árubeszerző útra. A zirci közélet jeles személyisége, községi képviselőtestületi tag, különböző egyesületekben vezető tag, a Légoltalmi Liga Zirci csoportjának tagja, részesedése volt a Hangya szövetkezetben is. Boltjában lehetett jegyeket venni a zirci mozi előadásaira. A háború után nem maradhatott családi tulajdonban a kereskedés, 1950-ben államosították, 1952-ben a házukból is kitették őket, Dubleczék alagsori lakásában laktak. Keservesen éltek abból, amit az ügyes feleség szatyorvarrásból megkeresett. 1956-ban, a forradalom alatt visszamentek a házukba, utána benne maradhattak. Punk János halálát influenza okozta 1959-ben, az első világháborúban szerzett tüdőlövés, és a négyévnyi rossz lakáskörülmények miatt gyenge volt a tüdeje. A bolt államosítása után a korábbi segéd, Salczer Rudolf vezette a boltot. Egy ideig Rosenberger Imre is dolgozott itt. Mindketten kitűnő szakemberek voltak. A sarki boltban mai napig működik iparcikk kereskedés.

Wittmann Béla

kereskedése a Kossuth Lajos utca elején működött, fűszer, csemege, valamint üveg és porcelán árut is lehetett kapni. A bolt bejáratánál egy nagy nyitott zsákban földimogyoró volt, a gyerekek el- elcsentek belőle.

Udvardy Antalné

1943 májusában nyitotta meg a Rákóczi tér 10. szám alatt fűszer- csemege- és vegyeskereskedését. Az élelmiszerek mellett a háztartásban szükséges kisebb iparcikkeket is árultak. A boltot fia, Udvardy Károly vezette. A 40-es évek végén a boltot államosították, a teljes árukészletet elkobozták.

Gubás (Gansberger) kereskedés

a Győri út mentén, a park alsó bejáratához közel volt, a háború után is működött.

Vásárok

Zirc mezővárosnak az 1800-as évek elejétől évente öt alkalommal volt vására. II. József 1780-ban adta a vásártartási engedélyt, eszerint egy évben három alkalommal, május 1-jén (Fülöp apostol napján), július 26-án (Anna napkor) és szeptember 29-én (Szent Mihály napján) tarthattak vásárokat. I. Ferenc király további két napot engedélyezett, március 19. (József nap) és december 4. (Borbála nap). A vásárok jó alkalmat adtak az iparosoknak, termékeik bemutatására, a kereskedőknek és a gazdáknak is. A vásárok két napig tartottak, első napon az állatvásár, a második napon a kirakodóvásár. A marhavásár helyszíne a Borzavári út bal oldalán az utolsó telek volt, amit bekerítettek, hogy az állatok ki ne szökhessenek, és épült egy cédulaház is. Ez egy kis bódé volt, ahol beszedték a helypénzt, az adásvétel során a marhaleveleket (passzust) átírták, az állat egészségét igazolták. Itt még a háború után is tartottak állatvásárokat. A kirakodóvásárokat Zirc közepén, a Fő téren (később Rákóczi tér) tartották. Nagy volt a forgalom, nemcsak az eladók jöttek messzebb lévő településekről, de a vásárlóknak is jó alkalom volt, hogy beszerezzék a ruha- és lábbeli szükségletüket, iparcikkeket. Szekerekkel jöttek a környező falvakból az emberek, sőt a pusztákról is érkeztek a gulyások, kanászok, juhászok, akik egész évben sok időt töltöttek az állatokkal kint a szabadban, ilyenkor élvezték a vásári forgatagot, megteltek a vendéglők, kocsmák, ettek, ittak, mulattak. Bittmann Rezső cipészmester visszaemlékezéseiben leírta, hogy gyerekkorában az 1900-as évek elején az árusok hol helyezkedtek el a téren. A sarkon (ma Deák Ferenc utcai sarok) voltak a bádogosok, az út másik oldalán a cserepesek. A korzón (ahol egykor Piedl András cukrászdája volt, most buszmegálló) voltak egymás után a nótakönyvárusítók, mézeskalácsosok, akik játokokat (kardok, trombiták, sípok, babák) is árultak. A különböző árusok utcákba rendeződtek, szabók, sapkások, kalaposok, cipészek, csizmadiák, majd a szöveteket árulók mellett télikabátok, bundák között lehetett válogatni. Pápáról jöttek a kékfestő mesterek, akik festett kötényeket, női ruhákat, ruhaanyagokat is kínáltak. A veszprémi csutorások mellett a szőrtarisznyások, mellettük imakönyveket, szentképeket, álmoskönyveket lehetett vásárolni. A szórakoztatás sem maradt el, volt körhinta, kardnyelő, jósnő egy kis bódéban. Sátrakban voltak a vendéglátóhelyek, készítették a lacipecsenyét, sütöttek hurkát, kolbászt, libát, kacsát. Zirc legszebb központi helyén voltak a vásárok, ám ha esett az eső, a fel-alájáró emberek dagasztották a sarat, néhány gyengébb sátor összedőlt, az áru tönkrement, nagy volt a kár. Az 1930-as években Zirc városiasodása idején az akkori főjegyző, Szokoly János a teret rendezni akarta, a vásárokat a Kossuth Lajos utcába helyezték. Ez ellen a gazdák tiltakoztak, ugyanis nem tudták ki-és behajtani az állataikat, az egész utca lebénult. Így rövid idő után a vásárokat a Pintérhegy melletti téren rendezték meg, mígnem a háború után az egész esemény megszűnt.

Cuhavölgyi Klára

Köszönet a segítségért dr. Hebling Ágnesnek, Répás Józsefnek, Udvardy Tamásnak és Udvardy Editnek, Németh Gábor könyvtárvezetőnek

Felhasznált irodalom

• Bittmann Beáta: Bittmann Rezső Rudolf (1891-1982) írásaiból és a zirci Bittmann családról. Zirc, 2017. Kézirat
• V. Fodor Zsuzsa: Zirc iparosai a 18. század végi és a 19. század eleji iratokban. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 17. 1984. 553-566 p.
• Zirc és Vidéke korabeli számai

• 

  Hangya Szövetkezet Zircen

• 

  Punk János kereskedése 1930-as évek

• 

  Udvardy Károly

• 

  Rákóczi téri vásár 1910-ben