„Arácsi Koloska patakon lévő Tolnai-vízimalom” változatai közötti eltérés
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
}} | }} | ||
| − | Az arácsi vízimalom építésének pontos ideje nem ismert, azonban az tudható, hogy az 1870-es években Sperg Domonkos volt a malom bérlője, melyet az Esterházy uradalomtól bérelt. 1880-ban Németh József, majd Kiss Pál molnár birtokában volt. A malom egy ideig nem üzemelt, majd 1914-ben Hartmann József vette meg, aki üzembe helyezte az elhanyagolt vízimalmot és egészen a nagy gazdasági világválságig működtette. Misoda Pál (később Tolnai Pál, névváltoztatási kérelem után) molnármester, aki 1927-ben költözött családjával Arácsra, hirdetés útján megvásárolta a malmot a Hartmann családtól. A rossz állapotú malmot felújította, korszerűsítette a belső berendezést, 1935-ben, a teljesítménynövelés érdekében, bevezette az ipari áramot. A második világháború idején is működött a malom, egészen 1949-ig biztosította a környék lisztellátását. Ekkor Fejes Géza jegyző hatóságilag leállította a munkát és az épületet le is pecsételte. Valószínűleg a gazdák közbenjárására | + | Az arácsi vízimalom építésének pontos ideje nem ismert, azonban az tudható, hogy az 1870-es években Sperg Domonkos volt a malom bérlője, melyet az Esterházy uradalomtól bérelt. 1880-ban Németh József, majd Kiss Pál molnár birtokában volt. A malom egy ideig nem üzemelt, majd 1914-ben Hartmann József vette meg, aki üzembe helyezte az elhanyagolt vízimalmot és egészen a nagy gazdasági világválságig működtette. Misoda Pál (később Tolnai Pál, névváltoztatási kérelem után) molnármester, aki 1927-ben költözött családjával Arácsra, hirdetés útján megvásárolta a malmot a Hartmann családtól. A rossz állapotú malmot felújította, korszerűsítette a belső berendezést, 1935-ben, a teljesítménynövelés érdekében, bevezette az ipari áramot. A második világháború idején is működött a malom, egészen 1949-ig biztosította a környék lisztellátását. Ekkor Fejes Géza jegyző hatóságilag leállította a munkát és az épületet le is pecsételte. Valószínűleg, a gazdák közbenjárására, állatok számára való darálást továbbra is folytathatott a malom. 1951. június 27-én állami tulajdonba vették és végleg leállították. |
Az épület napjainkban is a Tolnai család birtokában van. | Az épület napjainkban is a Tolnai család birtokában van. | ||
| − | + | ==Források== | |
| + | *Wöller István: Balatonfüredi malmok. Balatonfüred Városért Közalapítvány, Balatonfüred, 2009. 31-41. p. | ||
| + | *Tarnai Katalin: Emlékeink Arácsa. Arácsért Közhasznú Alapítvány, Balatonfüred, 2019. 23-27. p. | ||
| + | *Fotó: Esztergályos Éva | ||
A lap jelenlegi, 2023. december 22., 14:19-kori változata
| Arácsi Koloska patakon lévő Tolnai-vízimalom | |||||
 | |||||
| Helye: | Balatonfüred, Béke u. 22. | ||||
| Építési adatok | |||||
| Építés éve : | |||||
| Építtető: | |||||
| Tulajdonos: | |||||
| Felújítva : | |||||
Az arácsi vízimalom építésének pontos ideje nem ismert, azonban az tudható, hogy az 1870-es években Sperg Domonkos volt a malom bérlője, melyet az Esterházy uradalomtól bérelt. 1880-ban Németh József, majd Kiss Pál molnár birtokában volt. A malom egy ideig nem üzemelt, majd 1914-ben Hartmann József vette meg, aki üzembe helyezte az elhanyagolt vízimalmot és egészen a nagy gazdasági világválságig működtette. Misoda Pál (később Tolnai Pál, névváltoztatási kérelem után) molnármester, aki 1927-ben költözött családjával Arácsra, hirdetés útján megvásárolta a malmot a Hartmann családtól. A rossz állapotú malmot felújította, korszerűsítette a belső berendezést, 1935-ben, a teljesítménynövelés érdekében, bevezette az ipari áramot. A második világháború idején is működött a malom, egészen 1949-ig biztosította a környék lisztellátását. Ekkor Fejes Géza jegyző hatóságilag leállította a munkát és az épületet le is pecsételte. Valószínűleg, a gazdák közbenjárására, állatok számára való darálást továbbra is folytathatott a malom. 1951. június 27-én állami tulajdonba vették és végleg leállították.
Az épület napjainkban is a Tolnai család birtokában van.
Források
- Wöller István: Balatonfüredi malmok. Balatonfüred Városért Közalapítvány, Balatonfüred, 2009. 31-41. p.
- Tarnai Katalin: Emlékeink Arácsa. Arácsért Közhasznú Alapítvány, Balatonfüred, 2019. 23-27. p.
- Fotó: Esztergályos Éva
 |
"A balatonfüredi malmok sorában az egyetlen ipari emlék, amely teljes, eredeti berendezésével együtt fennmaradt az utókor számára."
A Balatonfüred Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság 6/2022.(XI.22.) határozata alapján |
