„Szabó pékség” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Hivatkozások)
(Hivatkozások)
 
48. sor: 48. sor:
 
*[http://pkkk.hu/index.php/videok/2022-esemenyek/74/a-szabo-pekseg Koszteczky László filmje a Szabó Pékségről]
 
*[http://pkkk.hu/index.php/videok/2022-esemenyek/74/a-szabo-pekseg Koszteczky László filmje a Szabó Pékségről]
 
*[http://pkkk.hu/index.php/videok/2022-esemenyek/75/ertektar-szabo-pekseg-emlektabla-avatas Emléktábla avatás a Szabó Pékség falán]
 
*[http://pkkk.hu/index.php/videok/2022-esemenyek/75/ertektar-szabo-pekseg-emlektabla-avatas Emléktábla avatás a Szabó Pékség falán]
 +
*[http://pkkk.hu/index.php/home/ez-tortent-nalunk/1059-muhely-etudok-4-foszereplovel Műhely-etűdök 4 főszereplővel]
  
 
</div>
 
</div>
  
 
[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]
 
[[Category:Balatonalmádi]][[Category:Balatonalmádi Értéktár]]

A lap jelenlegi, 2022. április 6., 10:51-kori változata

Balatonalmádi Értéktár - Agrár- és élelmiszergazdaság

Szabo 002.jpg


Szabó Gyula 1936-ban érkezett Almádiba, mint munkát kereső péklegény. Az Albrecht pékségnél talált állást, majd két évvel később 1938-ban a bátyjával kibérelte a Hattyú pékséget, s a hozzá tartozó épületet. A napi munka mellett két kezével hozta rendbe a lerobbant állapotban lévő épületet és műhelyt, amit aztán 1945-ben bombatalálat ért és teljesen elpusztult. Az újjáépítés 1946. december 25-re fejeződött be.

1952-ben államosították az üzletet, amiről Szabó Gyula ezt mondta: "...a saját helyemen, mint vállalati munkás dolgoztam..." Innen ment nyugdíjba 1978-ban, ám a munkát folytatta és egy reggelizőt is üzemeltetett a pékség mellett.

Jelenleg a lánya, Nagy Árpádné Szabó Éva - a tanárnőből lett pékmester -, unokája, Nagy Zsuzsanna, hegedűművész és volt segédje, Gáspár Zoltán üzemeltetik a pékséget, amelyben fatüzelésű kemencében készítik a mai napig a kenyeret, olyan mintha megállt volna az idő.

A kenyér készítéséhez csak az alapvető alapanyagokat használják: liszt, só víz és élesztő, kovászos technológiával, így a kenyér egy egész hétig friss tud maradni. Sem a kenyérhez sem a süteményekhez adalékanyagot nem használnak. A munka nagy része kézimunka, ezért a kenyér átlagosan 12 óra alatt készül el, amelyhez tizenegyszer kell hozzányúlni, megforgatni, áthelyezni, mire a vevőkhöz kerül.

A sütés hagyományos magyar kemencében történik, amely boltozata samottéglából készült tufa aljzattal, a felfűtés során áthevül és tartja a meleget.

A kemencébe a fát délben berakják, estére átszárad, akkor elgyújtják és leég, mire a bedagasztott kenyér megkel. A kemence felső részében a meleg hatására a kenyértészta felemelkedik, ezután átrakásra kerül az alsó részbe és ott készre sül. Ezt nevezik rávetéses technikának.

Hogy mitől is finom a Szabó-kenyér? Talán erre ad választ a pékségről készült dokumentumfilm, melynek a címe "...A kenyérben a lelkünk is benne van..."

A pékségnek Balatonalmádi Város Önkormányzata 2011-ben (222/2011. (VII. 20.) önkormányzati határozatával) a város gasztronómiai gyarapításában és védelmében kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréseként - alapításának 75. évfordulója alkalmából - Balatonalmádi város érdemérmet adományozott. 2021-ben Nagy Árpádné Szabó Éva Balatonalmádi díszpolgára lett.

Cimer.jpg
"A pékségben hagyományos technológiával, adalékanyagok nélkül készül a kenyér és a pékáru – mind a mai napig."

A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján


Hivatkozások