„Cz. Tóth Hajnalka” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| (2 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | (Hódmezővásárhely, 1945. | + | (Hódmezővásárhely, 1945. június 5.) könyvtáros, a népművészet mestere, népi iparművész. [[Image:Cztothhajnalka.jpg|thumb|right|148x207px]] |
| − | + | __notoc__ | |
== Tanulmányai == | == Tanulmányai == | ||
| 17. sor: | 17. sor: | ||
1973-tól foglalkozik a magyar népművészettel, ezen belül a hímzés- és textilkultúrával. 1976-tól 1990-ig a balatonalmádi és veszprémi művelődési központban szakkört vezetett, mindkét csoport számos megyei és országos elismerésben részesült. '''1987-ben munkásságát a Népi Iparművészeti Tanács (NIT) népi iparművész címmel ismerte el. 1986-1987-ben felkérésre megtervezi és elkészíti a Csopak Tája borrendi viseletet.''' | 1973-tól foglalkozik a magyar népművészettel, ezen belül a hímzés- és textilkultúrával. 1976-tól 1990-ig a balatonalmádi és veszprémi művelődési központban szakkört vezetett, mindkét csoport számos megyei és országos elismerésben részesült. '''1987-ben munkásságát a Népi Iparművészeti Tanács (NIT) népi iparművész címmel ismerte el. 1986-1987-ben felkérésre megtervezi és elkészíti a Csopak Tája borrendi viseletet.''' | ||
| − | A hímzés mellett gyöngyfűzéssel is foglalkozik, 2000-ben Sárköz gyöngyművészete vitte a szálkai gyöngyfűző táborba, melyen azóta is rendszeresen részt vesz. Megnyitotta '''Varrótű Tanoda''' néven műhelyét, ahol a Bakony és a Balaton-felvidék népi hímzései mellett a magyar népművészet gazdagságát, sokszínűségét bemutató kiállítás látható, valamit Sárköz gyöngyei és a Balatonmellék írott tojásai. A műhely otthont ad a [[Gránátalma hímzőkör]]nek, továbbképzéseknek, játszóházaknak. Bakony-Balaton-felvidék textilkultúrája kutatása, gyűjtése, hímzéshagyományok mai alkalmazása.<br> | + | A hímzés mellett gyöngyfűzéssel is foglalkozik, 2000-ben Sárköz gyöngyművészete vitte a szálkai gyöngyfűző táborba, melyen azóta is rendszeresen részt vesz. Megnyitotta '''[[A balatonalmádi Varrótű Tanoda népművészeti tevékenysége|Varrótű Tanoda]]''' néven műhelyét, ahol a Bakony és a Balaton-felvidék népi hímzései mellett a magyar népművészet gazdagságát, sokszínűségét bemutató kiállítás látható, valamit Sárköz gyöngyei és a Balatonmellék írott tojásai. A műhely otthont ad a [[Gránátalma hímzőkör]]nek, továbbképzéseknek, játszóházaknak. Bakony-Balaton-felvidék textilkultúrája kutatása, gyűjtése, hímzéshagyományok mai alkalmazása.<br> |
{| align="center" | {| align="center" | ||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
|} | |} | ||
| − | [[Image:Varrotu 002.jpg|thumb|right|200px]] | + | [[Image:Varrotu 002.jpg|thumb|right|200px]] |
== Kiállításai == | == Kiállításai == | ||
A lap jelenlegi, 2018. április 18., 17:57-kori változata
(Hódmezővásárhely, 1945. június 5.) könyvtáros, a népművészet mestere, népi iparművész.
Tanulmányai
1963 Lóczy Lajos Gimnázium, Balatonfüred.
1970 Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ, Bp., könyvtáros.
1998 népi gyermekjáték és kismesterség-hímző felsőfokú szakoktató.
Élete
1963-1964-ben a veszprémi megyei könyvtárban könyvtáros. 1964-től 1975-ig könyvtárvezető a veszprémi városi könyvtárban (ma a VMK Dózsavárosi Klubkönyvtára). 1975-1976-ban tanár a nevelőotthonban, 1976-tól 2007-ig könyvtáros a Nagyközségi, ma Városi Könyvtárban, Balatonalmádiban. 1982-ben szervezője a Veszprém Megyei Népművészeti Egyesületnek, 1982 és 1994 között az egyesület titkára, a Népművészeti Szövetség országos elnökségének tagja, 1998-tól a Veszprém Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, jelenleg elnökségi tagja.
Munkái
1973-tól foglalkozik a magyar népművészettel, ezen belül a hímzés- és textilkultúrával. 1976-tól 1990-ig a balatonalmádi és veszprémi művelődési központban szakkört vezetett, mindkét csoport számos megyei és országos elismerésben részesült. 1987-ben munkásságát a Népi Iparművészeti Tanács (NIT) népi iparművész címmel ismerte el. 1986-1987-ben felkérésre megtervezi és elkészíti a Csopak Tája borrendi viseletet.
A hímzés mellett gyöngyfűzéssel is foglalkozik, 2000-ben Sárköz gyöngyművészete vitte a szálkai gyöngyfűző táborba, melyen azóta is rendszeresen részt vesz. Megnyitotta Varrótű Tanoda néven műhelyét, ahol a Bakony és a Balaton-felvidék népi hímzései mellett a magyar népművészet gazdagságát, sokszínűségét bemutató kiállítás látható, valamit Sárköz gyöngyei és a Balatonmellék írott tojásai. A műhely otthont ad a Gránátalma hímzőkörnek, továbbképzéseknek, játszóházaknak. Bakony-Balaton-felvidék textilkultúrája kutatása, gyűjtése, hímzéshagyományok mai alkalmazása.
Kiállításai
- 1990 Balaton Galéria, Balatonfüred
- 1991 Kisszállási Művelődési Ház
- 1994 Kovács Margit Szakiskola, Győr
- 1994 Rovaniemi (Finnország)
- 1997 Városi Könyvtár, Balatonalmádi.
- Ezenkívül számos hazai és külföldi kiállításon, pályázaton szerepelt munkáival.
Díjai
- 1982 Kiváló Munkáért
- 1983 Országos Népművészeti Kiállításon bronz
- 1985 arany plakett
- 1992 Élő Népművészet, Gránátalma-díj
- 1994 Kakas a népművészetben (országos pályázat) I. díj
- 1999 Kis Jankó Bori országos pályázat különdíj
- 2000 Élő Népművészet arany
- 2010 Gránátalma díj
- 2010 Népművészet Mestere
Művei
- S. LACKOVITS Emőke: 16-18. századi református úrasztali textíliák a Dunántúlról. 1995.
- Tojásírás. 1994. (Csernátoni Füzetek)
- Veszprém megye szabadrajzú fehérhímzései. (Szakdolgozat.) = Fürge Ujjak, 1996. 7. sz.
Külső hivatkozás
| Veszprém megyei életrajzi lexikon |
