„Segítség:Tartalom” változatai közötti eltérés
a |
|||
(3 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
16. sor: | 16. sor: | ||
Szövegszerkesztő módban: Formátum - Fejléc1, 2 ... | Szövegszerkesztő módban: Formátum - Fejléc1, 2 ... | ||
− | [[Image:Felkialtojel.png|30x30px]] | + | [[Image:Felkialtojel.png|30x30px]] <ref>[http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Szakasz Wikipédia: Szakasz] </ref> |
== Listák<br> == | == Listák<br> == | ||
44. sor: | 44. sor: | ||
A Wikipédia cikkeire belső hivatkozásokkal lehet mutatni (a kék linkek létező cikkeket, a pirosak még nem létezőket jelölnek). A linkekben kerülni kell a ragozott alakokat, azokat a linken kívül, vagy alternatív névként kell írni. Az alternatív nevek hasznosak ragozás esetén (persze nem csak), ilyenkor csak a | karakter utáni név jelenik meg a cikkben. Hasznos trükk a névterek és egyértelműsítő zárójelek gyors eltüntetésére a csővarázs: a szögletes zárójelek közé beírod a cikk teljes nevét, kiteszed utána a | karaktert, s a program automatikusan elvégzi a többit. | A Wikipédia cikkeire belső hivatkozásokkal lehet mutatni (a kék linkek létező cikkeket, a pirosak még nem létezőket jelölnek). A linkekben kerülni kell a ragozott alakokat, azokat a linken kívül, vagy alternatív névként kell írni. Az alternatív nevek hasznosak ragozás esetén (persze nem csak), ilyenkor csak a | karakter utáni név jelenik meg a cikkben. Hasznos trükk a névterek és egyértelműsítő zárójelek gyors eltüntetésére a csővarázs: a szögletes zárójelek közé beírod a cikk teljes nevét, kiteszed utána a | karaktert, s a program automatikusan elvégzi a többit. | ||
− | Külső (nem a Wikipédia cikkeire mutató) hivatkozásokat is lehet használni, főként forrásmegjelölésre, folyószövegben nem ajánlott a használata. A teljes URL címet ( | + | Külső (nem a Wikipédia cikkeire mutató) hivatkozásokat is lehet használni, főként forrásmegjelölésre, folyószövegben nem ajánlott a használata. A teljes URL címet <code><nowiki>(http://www.strandkonyvtar.hu)</nowiki></code> egy pár szögletes zárójel közé kell tenni, a cím után szóközzel elválasztva alternatív nevet lehet megadni - a cikkben ez jelenik meg kattintható szövegként, nem az URL. |
Példa:<br> | Példa:<br> | ||
66. sor: | 66. sor: | ||
<pre>''dőlt betű''; '''vastag betű'''; '''''vastag és dőlt betű'''''; | <pre>''dőlt betű''; '''vastag betű'''; '''''vastag és dőlt betű'''''; | ||
</pre> | </pre> | ||
− | [[Image:Felkialtojel.png|30x30px]] A szövegszerkesztőknél megszokott módon | + | [[Image:Felkialtojel.png|30x30px]] A szövegszerkesztőknél megszokott módon végezhetjük.<br> |
− | [http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g Segítség | + | <ref>[http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Seg%C3%ADts%C3%A9g Wikipédia: Segítség] </ref> |
<br> | <br> | ||
+ | |||
+ | ==Jegyzetek készítése== | ||
+ | |||
+ | A jegyzeteket a references kiegészítő használatával tudjuk számozott formában elkészíteni. | ||
+ | A refeket a <code><nowiki><ref></nowiki></code> és <code><nowiki></ref></nowiki></code> elemek közé írva helyezhetjük el a szövegben. | ||
+ | Az így keletkező lábjegyzeteket a <code><nowiki><references /></nowiki></code> elem hívja elő ott, ahová ezt elhelyezzük. <ref>[http://hu.wikipedia.org/wiki/Wikip%C3%A9dia:Jegyzetel%C3%A9stechnika_ref_elemekkel Wikipédia: Jegyzetelés] </ref> | ||
+ | |||
+ | <references/> | ||
[[Category:Segítség]] | [[Category:Segítség]] |
A lap jelenlegi, 2013. március 29., 18:05-kori változata
Tartalomjegyzék
Wiki formázási alapjai
Kétféle módszer használható a szövegek formázásakor.
- A kiválasztott vagy új szócikkek szerkesztésénél minden esetben az alap wikiszerkesztő jelenik meg, ha ezt választjuk akkor mindig saját magunk gépeljük be a formázásokat jelölő karaktereket.
- Választhatjuk a Rich Editor gombra kattintva a bővebb szövegszerkető lehetőségét, melynek segítségével a könnyű és gyorsan formázás.
Tagolás
A különböző részeket fejezetekkel lehet elválasztani (mint fent a Tagolás), a fejezetcímnek kívánt szöveget egyenlőségjelek (=) közé kell tenni ehhez. Ha több egyenlőségjel közé kerül a cím, akkor hátrább kerül a hierarchiában, alcím lesz (túl mély bontást nem érdemes használni a nehéz áttekinthetőség végett). A főcímek két pár egyenlőségjel közé kell kerüljenek (egy párt nem használnunk).
Példa:
== Főcím == === Alcím ===
Szövegszerkesztő módban: Formátum - Fejléc1, 2 ...
Listák
Alapvetően háromféle lista létezik, a pontozott, a számozott és a definíció lista. A pontozott esetén a csillag (*) karaktert kell elhelyezni a sor előtt, a számozott esetén pedig a kettős keresztet (#) . A definíció listában a pontosvessző (;) jelöli a címet, míg kettőspont (:) a definíciót. Ha több karaktert használunk, egy többszintű listát kapunk (számozott lista esetén a számozás minden szinten külön megy). A két forma tetszés (és szükség) szerint egymásba is ágyazható. Mindenik lista megszakad, az első üres sornál (új bekezdésnél).
Példa:
*első szint **második szint **#harmadik szint **#;harmadik szint - tétel **#:definíció
A szövegszerkesztő két lehetőséged ad számozott és nem számozott lista.
Előformázott szöveg
Ha egy sort szóközzel kezdesz, akkor a sor úgy jelenik meg, ahogy beírtad (rögzített szélességű betűvel). Ezt főleg a programok forráskódja (esetleg algoritmus pszeudokódja) vagy ASCII-art esetén ajánlott használni. Figyelni kell arra, hogy a hosszú sorok nem lesznek automatikusan törve, így azok kilóghatnak az olvasómezőből, megnehezítve az olvasást. Éppen ezért folyószöveget nem szabad szóközzel kezdeni, csak ha a sorokat folyamatosan törjük manuálisan (egy-egy újsorral).
Példa:
Az összes példa ilyen formában van megadva
Hivatkozások
A Wikipédia cikkeire belső hivatkozásokkal lehet mutatni (a kék linkek létező cikkeket, a pirosak még nem létezőket jelölnek). A linkekben kerülni kell a ragozott alakokat, azokat a linken kívül, vagy alternatív névként kell írni. Az alternatív nevek hasznosak ragozás esetén (persze nem csak), ilyenkor csak a | karakter utáni név jelenik meg a cikkben. Hasznos trükk a névterek és egyértelműsítő zárójelek gyors eltüntetésére a csővarázs: a szögletes zárójelek közé beírod a cikk teljes nevét, kiteszed utána a | karaktert, s a program automatikusan elvégzi a többit.
Külső (nem a Wikipédia cikkeire mutató) hivatkozásokat is lehet használni, főként forrásmegjelölésre, folyószövegben nem ajánlott a használata. A teljes URL címet (http://www.strandkonyvtar.hu)
egy pár szögletes zárójel közé kell tenni, a cím után szóközzel elválasztva alternatív nevet lehet megadni - a cikkben ez jelenik meg kattintható szövegként, nem az URL.
Példa:
[[Wikipédia]] [[Wikipédia|Wikipédiát]] - ragozás alternatív névvel a | utáni rész jelenik meg, de a helyes alakra hivatkozik [[budai vár]]at - a rag egyesítve lesz a linkkel, viszont a helyes alakra mutat [[Wikipédia:Homokozó|Homokozó]] csak Homokozó fog megjelenni [http://www.google.hu Google]
Médiafájlok beszúrása
Csak azokat a médiafájlokat (képek, videók, hanganyagok) lehet berakni egy cikkbe, amelyek már fel vannak töltve. Ha szeretnél feltölteni egy fájlt, olvasd el a felküldési útmutatót. Minden fájlnak lehet opcionális beállításokat megadni, ezek különösen képek és videók esetén fontosak (méret, elhelyezkedés, bélyegkép, leírás). Bár a különböző típusú médiafájlokat különböző parancsokkal is be lehet szúrni, ajánlott mindig a Fájl használata, ez minden típus esetén működik. Ha nem akarod megjeleníteni az adott fájlt, csak mutatni rá (belső link), akkor a media: szót kell használni a Fájl helyett.
Egy kép: [[Fájl:Wikipedia.png|Wikipédia - A szabad enciklopédia] [[Image:Bajor01.jpg|thumb|right|200px]]
A szövegszerkesztő Kép beillesztés/módosítás ikonra kattintva beemelhetjük a kívánt képet. A már feltöltött kép nevét beírva autómatikusan kikeresi a képet és a fájlra kattintva megjelenik a kis kép. Megadhatjuk a kép címét, méretét és helyét.
Kiemelés
''dőlt betű''; '''vastag betű'''; '''''vastag és dőlt betű''''';
A szövegszerkesztőknél megszokott módon végezhetjük.
Jegyzetek készítése
A jegyzeteket a references kiegészítő használatával tudjuk számozott formában elkészíteni.
A refeket a <ref>
és </ref>
elemek közé írva helyezhetjük el a szövegben.
Az így keletkező lábjegyzeteket a <references />
elem hívja elő ott, ahová ezt elhelyezzük. [3]