„Köcsi-tó” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| (Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
A tavacska térségét 1982-ben csatolták Balatonalmádihoz, ma már Káptalanfüred része. | A tavacska térségét 1982-ben csatolták Balatonalmádihoz, ma már Káptalanfüred része. | ||
| + | A város a Környezetvédelmi Alap célelőirányzatából kilencmillió forint támogatást nyert, s ebből épült meg a település második tanösvényét. 2004. április 22-én avatták fel a Föld napja alkalmából. | ||
===Kialakulása=== | ===Kialakulása=== | ||
A földtani természeti értékek közül a legnevezetesebb a vöröskő. Vidékünk [[Vöröskőfejtés és vöröskőfaragás Balatonalmádiban|vöröskő bányászata]] a XX. század első felében élte virágkorát, a partvédelem, a támfalak, völgyhidak, sírkövek, emlékművek tanúskodnak erről. | A földtani természeti értékek közül a legnevezetesebb a vöröskő. Vidékünk [[Vöröskőfejtés és vöröskőfaragás Balatonalmádiban|vöröskő bányászata]] a XX. század első felében élte virágkorát, a partvédelem, a támfalak, völgyhidak, sírkövek, emlékművek tanúskodnak erről. | ||
A lap jelenlegi, 2024. május 5., 20:23-kori változata
Tartalomjegyzék
Köcsi-tó Tanösvény
A tavacska térségét 1982-ben csatolták Balatonalmádihoz, ma már Káptalanfüred része.
A város a Környezetvédelmi Alap célelőirányzatából kilencmillió forint támogatást nyert, s ebből épült meg a település második tanösvényét. 2004. április 22-én avatták fel a Föld napja alkalmából.
Kialakulása
A földtani természeti értékek közül a legnevezetesebb a vöröskő. Vidékünk vöröskő bányászata a XX. század első felében élte virágkorát, a partvédelem, a támfalak, völgyhidak, sírkövek, emlékművek tanúskodnak erről. A térképeken is jelzett Köcsi-tó agyagbányászat következtében jött létre.
Növényvilága
A tóban több növénytársulás mozaikjából álló, mocsár és nádas vegetáció figyelhető meg. A Köcsi-tó szegélyzónájában lándzsás hidőr, csikorgófű, mocsári csetkáka, deres szittyó található. Szárazabb részein réti szittyó, fülemüle szittyó is megjelennek. Ritka növénye a kékeszöld harmatkása, melynek ez az első ismert bakonyvidéki előfordulása. A tótól kissé távolabb a mocsári sás megjelenése meglepő, arra utal, hogy felszínközelben olyan vízzáró réteg található, mely a csekély összefolyó csapadékvizet nem engedi a mélybe szivárogni. A mocsári sás között csikorgófű és bókoló rozsnok ismerhető fel. A mesterségesen kialakított mélyedésekben mocsári csetkáka, pajzsos veronika és csikorgófű haragoszöld állományai díszlenek. A cserjéssel érintkező szegélyen kb. 200 tő védett agárkosbor található.
Állatvilága
A Köcsi-tó számos állatfajnak nyújt táplálkozási és szaporodási lehetőséget. Kiemelendő kétéltű és hüllőfauna élőhelyeként. A farkos kétéltűek közül a tarajos és pettyes gőte ismertek. Több békafaj szaporodási és fejlődési helye: vöröshasú unka, barna ásóbéka, zöld levelibéka lárvái kerültek elő vizéből. A tó állandó lakója a tavi béka. A siklófajok közül a vízi sikló nagy számban él a tóban és közvetlen környékén.
A Köcsi-tó tanösvény
A Köcsi-tó Tanösvény Káptalanfüred határában van, a Köcsi-tó partján. Kialakítására a felhagyott vörös homokkő bánya és az egykori agyagbánya helyén kialakult bányató tájrendezése kapcsán került sor. A tanösvény 400 m-es tanséta, 4 állomásán ízelítőt kapunk a tó- környéki természeti értékek ismeretéből: a vörös homokkövön kialakult élővilágból, a 250 millió éves kavicskő- homokkő ősi folyópartját feltáró kőzetekből. A pihenőhely mellett a kis tó életéről látunk ismertető táblát. Majd a gyalogtúrázók 2002. évi országos találkozójának vöröskő emlékpadját találjuk. A tanösvény hagyományos turista útjelzés (sárga T) segítségével követhető. A kirándulást a Csere-hegyi kilátó felé folytathatjuk.
 |
"A természeti élőhely és a tanösvény a város különleges természeti és turisztikai értéke."
A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság határozata alapján |
Hivatkozások
- Radics Milán - Juhász Árpád: Fénnyel festett kövek. In: National Geographic, 2012. 3. sz. 72-85. p.
- Természeti értékek – balatonalmadi.hu
