„Óvári Telep...” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
Mielőtt a településrész kialakulásával foglalkoznánk, nézzük meg ki volt dr. Óvári Ferenc, akinek nevét ma utca viseli Almádiban. 1858. május 3.-án született Veszprémben, az akkor még hatosztályos piarista gimnáziumban tanult. A két utolsó osztályt Székesfehérváron végezte el és ott is érettségizett, majd Budapesten jogi tanulmányokat folytatott. Egyetemet befejezve ügyvédi vizsgát tett, 1884.-ben megnyitotta a mai Kossuth utcai házában ügyvédi irodáját. Eredeti családneve Obele volt, amit még apja magyarosított 1872-ben. | Mielőtt a településrész kialakulásával foglalkoznánk, nézzük meg ki volt dr. Óvári Ferenc, akinek nevét ma utca viseli Almádiban. 1858. május 3.-án született Veszprémben, az akkor még hatosztályos piarista gimnáziumban tanult. A két utolsó osztályt Székesfehérváron végezte el és ott is érettségizett, majd Budapesten jogi tanulmányokat folytatott. Egyetemet befejezve ügyvédi vizsgát tett, 1884.-ben megnyitotta a mai Kossuth utcai házában ügyvédi irodáját. Eredeti családneve Obele volt, amit még apja magyarosított 1872-ben. | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Tulipan nyaralo.jpg|thumb|left|Óvári Ferenc Tulipán nyaralója, épült 1906-ban. Ma a római katolikus plébánia épülete, a róla elnevezett utcában]] |
1892-ben országgyűlési képviselővé választották, a nagyvázsonyi választókerületben, majd veszprémi képviselő lett. 1927-től tíz éven át volt a felsőház tagja, amelyről egészségi okokból 1937-ben lemondott. Élete során számos egyéb funkciót is betöltött. Évtizedeken át a Veszprémi Takarékpénztár elnöke. Évekig volt az Országos Tűzoltó Szövetség alelnöke. 1904-ben kezdeményezte a Balatoni Szövetség megalakítását, amelynek az alapszabályát kidolgozó bizottság elnöke volt. Mint almádi szőlőbirtokos nagyon sokat tett Almádiért, 1913-ban a község díszpolgárává választották. (Lásd az UAU 1991/I számában.) | 1892-ben országgyűlési képviselővé választották, a nagyvázsonyi választókerületben, majd veszprémi képviselő lett. 1927-től tíz éven át volt a felsőház tagja, amelyről egészségi okokból 1937-ben lemondott. Élete során számos egyéb funkciót is betöltött. Évtizedeken át a Veszprémi Takarékpénztár elnöke. Évekig volt az Országos Tűzoltó Szövetség alelnöke. 1904-ben kezdeményezte a Balatoni Szövetség megalakítását, amelynek az alapszabályát kidolgozó bizottság elnöke volt. Mint almádi szőlőbirtokos nagyon sokat tett Almádiért, 1913-ban a község díszpolgárává választották. (Lásd az UAU 1991/I számában.) | ||
| 14. sor: | 14. sor: | ||
Óvári Ferenc Almádiban több helyen parcellázott területeket, ezek azonban nem tartoznak jelen cikk témakörébe, mert jóval később, az 1900-as évek elején történtek. Az 1858 évi első kataszteri felmérés térképei és jegyzőkönyvei alapján meg lehet határozni Óvári birtokait, amelyet apja vett meg több részletben, egymáshoz nagyon közeli időpontokban. Olyan eset is előfordul, legalábbis a telekkönyvi bejegyzés szerint, hogy azonos dátum szerepel vételi időpontként két birtok vételekor. Ezek a birtokok a következők: | Óvári Ferenc Almádiban több helyen parcellázott területeket, ezek azonban nem tartoznak jelen cikk témakörébe, mert jóval később, az 1900-as évek elején történtek. Az 1858 évi első kataszteri felmérés térképei és jegyzőkönyvei alapján meg lehet határozni Óvári birtokait, amelyet apja vett meg több részletben, egymáshoz nagyon közeli időpontokban. Olyan eset is előfordul, legalábbis a telekkönyvi bejegyzés szerint, hogy azonos dátum szerepel vételi időpontként két birtok vételekor. Ezek a birtokok a következők: | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Ovari telep parcellazas terkep.jpg|thumb|A térképen szaggatott vonallal van jelölve a tervezett nagyszabású parcellázás, ami nem csak Óvári Ferenc birtokára terjedt ki, hanem a szomszédos birtokokra és az akkor Alsóőrshöz tartozó területekre is. Az 1920-as évek végén kezdődtek a jelentős parcellázások, amelyek az 1930-as évek végéig tartottak.]] |
[[Image:1858_kataszteri_ovari.jpg|thumb|left|1858. évi kataszteri felmérés térképrészlete]] | [[Image:1858_kataszteri_ovari.jpg|thumb|left|1858. évi kataszteri felmérés térképrészlete]] | ||
A lap jelenlegi, 2017. május 5., 17:10-kori változata
Ma már alig ismert a címadó településrész elnevezés, nem beszélve arról, hogy tisztviselő telepnek is hívták egy részét. Pontos lehatárolása szintén az ismeretlenségbe vész, mert megszűnt a megyehatár és a vasutat is felszámolták, holott mindkettő fontos eleme volt a településnek. Ma azt mondhatjuk, hogy Almádinak Káptalanfüreddel szomszédos területéről van szó. Meg kell jegyezni, hogy akkoriban Káptalanfüred Zala megyéhez tartozott.
Mielőtt a településrész kialakulásával foglalkoznánk, nézzük meg ki volt dr. Óvári Ferenc, akinek nevét ma utca viseli Almádiban. 1858. május 3.-án született Veszprémben, az akkor még hatosztályos piarista gimnáziumban tanult. A két utolsó osztályt Székesfehérváron végezte el és ott is érettségizett, majd Budapesten jogi tanulmányokat folytatott. Egyetemet befejezve ügyvédi vizsgát tett, 1884.-ben megnyitotta a mai Kossuth utcai házában ügyvédi irodáját. Eredeti családneve Obele volt, amit még apja magyarosított 1872-ben.
1892-ben országgyűlési képviselővé választották, a nagyvázsonyi választókerületben, majd veszprémi képviselő lett. 1927-től tíz éven át volt a felsőház tagja, amelyről egészségi okokból 1937-ben lemondott. Élete során számos egyéb funkciót is betöltött. Évtizedeken át a Veszprémi Takarékpénztár elnöke. Évekig volt az Országos Tűzoltó Szövetség alelnöke. 1904-ben kezdeményezte a Balatoni Szövetség megalakítását, amelynek az alapszabályát kidolgozó bizottság elnöke volt. Mint almádi szőlőbirtokos nagyon sokat tett Almádiért, 1913-ban a község díszpolgárává választották. (Lásd az UAU 1991/I számában.)
Óvári Ferenc Almádiban több helyen parcellázott területeket, ezek azonban nem tartoznak jelen cikk témakörébe, mert jóval később, az 1900-as évek elején történtek. Az 1858 évi első kataszteri felmérés térképei és jegyzőkönyvei alapján meg lehet határozni Óvári birtokait, amelyet apja vett meg több részletben, egymáshoz nagyon közeli időpontokban. Olyan eset is előfordul, legalábbis a telekkönyvi bejegyzés szerint, hogy azonos dátum szerepel vételi időpontként két birtok vételekor. Ezek a birtokok a következők:
| Vámos János birtoka | 1 katasztrális hold | 453 négyszögöl |
| hrsz. 3342 rét gyümölcsfákkal, pincével | 354 n.öl | |
| hrsz. 3343 szőlő | 1 k.hold | 37 n.öl |
| hrsz. 3344 terméketlen | 62 n.öl |
Vétel: 1867. február 20. Obele Ferenc és Kovács Lidia
| Jákói József birtoka | 1 k.hold | 1177 n.öl |
| hrsz. 3345 terméketlen | 59 n.öl | |
| hrsz. 3346 szőlő gyümölcsfákkal | 1 k.hold | 605 n.öl |
| hrsz. 3347 lakóépület 155 szám | 32 n.öl | |
| hrsz. 3348 rét gyümölcsfákkal | 481 n.öl |
Vétel: 1867. augusztus 4. Obele Ferenc és Kovács Lidia
Öröklés: 1875. május 4. 1 részre Óvári Ferenc, Óvári Matild, Óvári Jolán, Óvári Erzsébet és Óvári Kálmán kk.
| Jákói Lőrinc birtoka | 1 k.hold | 1432 n.öl |
| hrsz. 3349 rét gyümölcsfákkal | 348 n.öl | |
| hrsz. 3350 szántó | 170 n.öl | |
| hrsz. 3351 szőlő gyümölcsfákkal | 1 k.hold | 849 n.öl |
| hrsz. 3352 terméketlen | 65 n.öl |
Vétel: 1867. augusztus 4. Obele Ferenc és Kovács Lidia
| Lanti Ferenc birtoka | 1 k.hold | 1543 n.öl |
| hrsz. 3353 terméketlen | 35 n.öl | |
| hrsz. 3354 rét gyümölcsfákkal, pincével | 155 n.öl | |
| hrsz. 3355 szőlő gyümölcsfákkal | 1 k.hold | 269 n.öl |
| hrsz. 3356 rét gyümölcsfákkal | 1084 n.öl |
Vétel: 1867. június 13. Obele Ferenc és Kovács Lidia
| Börötz Boldizsár birtoka | 1 k.hold | 1062 n.öl |
| hrsz. 3357 szántó | 1 k.hold | 690 n.öl |
| hrsz. 3358 rét gyümölcsfákkal | 372 n.öl |
Vétel: 1866. december 17. Obele Ferenc és Kovács Lidia
| Jákói Lőrinc birtoka | 2 k.hold | 646 n.öl |
| hrsz. 3359 szántó | 565 n.öl | |
| hrsz. 3360 szőlő gyümölcsfákkal | 1512 n.öl | |
| hrsz. 3361 rét gyümölcsfákkal, pincével | 1 k.hold | 169 n.öl |
Vétel: 1867. augusztus 4. Obele Ferenc és Kovács Lidia
Forrás
Új Almádi Újság[1] 2010. (22. évf.) 8. sz. 2. p.
