„Vajkai Aurél munkássága” változatai közötti eltérés
a |
a |
||
| (3 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
|kép=Vajkai.jpg | |kép=Vajkai.jpg | ||
|település=Kolozsvár | |település=Kolozsvár | ||
| − | |dátum=1903. | + | |dátum=1903.05.14. |
|elhunyt=Budapest | |elhunyt=Budapest | ||
| − | |halálozási idő=1987. | + | |halálozási idő=1987.11.29. |
|foglalkozása=etnográfus, író, orvos | |foglalkozása=etnográfus, író, orvos | ||
}} | }} | ||
| 31. sor: | 31. sor: | ||
}} | }} | ||
==Kapcsolódó szócikkek== | ==Kapcsolódó szócikkek== | ||
| − | *[[Vajkai Aurél]] | + | *[[Vajkai Aurél]] - Veszprém megyei életrajzi lexikon |
| + | *[[Vajkai Aurél/Bibliográfia|Biliográfia]] | ||
*[[Vajkai Aurél és Balatonalmádi]] | *[[Vajkai Aurél és Balatonalmádi]] | ||
A lap jelenlegi, 2016. június 7., 11:27-kori változata
Balatonalmádi Értéktár - Kulturális örökség
| Vajkai Aurél | |||||
| |||||
| Született: | Kolozsvár | ||||
| 1903.05.14. | |||||
| Elhunyt: | Budapest | ||||
| 1987.11.29. | |||||
| Pályafutása | |||||
| Foglalkozása: | etnográfus, író, orvos | ||||
Kolozsváron született 1903. május 14-én és Kassán nevelkedett. Itt tett érettségi vizsgát, majd a budapesti tudományegyetem orvosi karán szerzett oklevelet 1927-ben. Rövid ideig az Angyalföldi Elmegyógyintézetben dolgozott. Figyelme a paraszti kultúra felé fordult, kapcsolatba került a Budapesti Néprajzi Múzeummal. 1937-től Veszprémben muzeológus, az 1939-1941-es években a Keszthelyi Balatoni Múzeum igazgatója, 1941-1942-ben a Néprajzi Múzeum munkatársa. 1942 és 1945 között a Magyarságtudományi Intézetben dolgozott, amelynek megbízásából végezte a szentgáli gyűjtést. 1945-től 1949-ig a Néptudományi Intézet tanára és közben 1946-tól 1948-ig a budapesti egyetem néprajz tanszékének helyettes tanára. Egyetemi magántanári fokozatot szerzett. 1949-ben Veszprémbe költözött. Ez évtől 1955-ig a Veszprémi Bakonyi Múzeum igazgatója, majd nyugdíjazásáig, 1965-ig az intézmény tudományos osztályvezetője. 1959-től a történettudományok és a néprajz kandidátusa. 1950-től Balatonalmádiban élt, de szívesen időzött felesége cserszegtomaji házában. 1987. november 29-én hunyt el Budapesten, végakarata szerint a cserszegtomaji temetőben nyugszik, ahol 1996 óta utca viseli a nevét. Tudományos munkássága a néprajz szinte minden területére kiterjedt. Néprajzi tanulmányai, monográfiái mellett számtalan művészeti, honismereti, idegenforgalmi tárgyú cikket és közel nyolcszáz zenekritikát publikált. Néprajzi munkásságát Győrffy István emlékéremmel, a népi orvoslás terén elért eredményeit pedig az Orvostörténeti Társaság Népi Orvoslás Szakosztálya örökös elnök cím adományozásával ismerte el. Zenekritikáiért Péterfy Emlékplakettet kapott. Veszprém megye néprajzával ma sem foglalkozhat komolyan senki sem addig, amíg nem ismeri Vajkai Aurél „Néprajzkutatás Veszprém megyében” (1978) című tanulmányát. Ebben a komoly előtanulmányokon nyugvó munkában rövid történeti áttekintést követően ismertette a térséggel foglalkozó utazók, kutatók ide vonatkozó munkáinak, megállapításainak lényegét, majd a néprajz részterületeit vette sorra. Végül összefoglalta a térségre vonatkozó néprajzi jellemzőket, foglalkozott a velük kapcsolatos helyi vonatkozású kutatásokkal, feldolgozásokkal és minden részfejezet végén kimerítő bibliográfiát adott a témára vonatkozóan. A város emléktáblával tisztelgett munkássága előtt.
 |
"Vajkai Aurél a környék elismert néprajztudósa volt, aki személyesen kutatta fel a megye településeit, szőlőhegyeit. Balatonalmádi volt ezen tudományos utazások egyik bázisa. Ezen kívül részt vett a település közösségi életében. Foglalkozott Balatonalmádi történetével, azonban ezt a munkát nem tudta befejezni. „Balatonalmádi és környéke” címmel 1979-ben megjelent könyve értékes darabja a városunkról szóló irodalomnak."
A Balatonalmádi Értéktárba bekerült az Értéktár Bizottság 1/2014. (II. 24.) VÉBH sz. határozata alapján |
Kapcsolódó szócikkek
- Vajkai Aurél - Veszprém megyei életrajzi lexikon
- Biliográfia
- Vajkai Aurél és Balatonalmádi
