„Art East Galéria” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
 
(10 közbenső módosítás, amit egy másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 +
{{InfoboxÉpület
 +
|cím=Art East Galéria
 +
|kép=arteastgaleria.jpg
 +
|város=Balatonfüred
 +
|év=1816.
 +
|építtető=Fülöp József
 +
|tulaj=magántulajdon
 +
|felújítva=1834.
 +
}}
 
Balatonfüred, Blaha u. 9.
 
Balatonfüred, Blaha u. 9.
  
4. sor: 13. sor:
 
     A Horváth ház és a Kedves Cukrászda között álló házon látható tábla szerint a Posta-házat Fülöp József postamester építtette 1816-ban. Itt működött 1816-1860 között az 1812-ben engedélyezett postahivatal. Később Terézia udvar lett a neve.  
 
     A Horváth ház és a Kedves Cukrászda között álló házon látható tábla szerint a Posta-házat Fülöp József postamester építtette 1816-ban. Itt működött 1816-1860 között az 1812-ben engedélyezett postahivatal. Később Terézia udvar lett a neve.  
  
−
[[Image:arteastgaleria.jpg|thumb|right|300px|Az egykori Postaház épülete]]
 
  
 
     A műemlék épület eredetileg klasszicista stílusú lehetett, többször átalakították, így homlokzata jelentősen megváltozott, jellegtelenné vált. Várostörténetileg azonban fontos épülete Fürednek.
 
     A műemlék épület eredetileg klasszicista stílusú lehetett, többször átalakították, így homlokzata jelentősen megváltozott, jellegtelenné vált. Várostörténetileg azonban fontos épülete Fürednek.
  
−
&nbsp; &nbsp; &nbsp;Fülöp József veszprémi postamester 1813-tól nyaranta a fürdőtelepen egy bérelt helyiségben postaszolgálatot működtetett. 1816-ban a Horváth ház és a Tallián ház között egy földszintes házat építtetett, amelyben a posta is helyet kapott.<ref>Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 500. </ref>
+
&nbsp; &nbsp; &nbsp;Fülöp József veszprémi postamester 1813-tól nyaranta a fürdőtelepen egy bérelt helyiségben postaszolgálatot működtetett. 1816-ban a Horváth ház és a Tallián ház között egy földszintes házat építtetett, amelyben a posta is helyet kapott.<ref>Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 500. </ref>
−
1834-ben a szomszédos Horváth házban kitört tűz után ez az épület is újjáépült, emeletet kapott. 1836-ban a postamesterház már kétemeletes, 26 szobával, udvarral, kerttel.<ref>Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 166-167.</ref>  
+
 
 +
&nbsp; &nbsp; &nbsp;1834-ben a szomszédos Horváth házban kitört tűz után ez az épület is újjáépült, emeletet kapott.
 +
 
 +
&nbsp; &nbsp; &nbsp;1836-ban a postamesterház már kétemeletes, 26 szobával, udvarral, kerttel.<ref>Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 166-167.</ref>  
 
   
 
   
 
&nbsp; &nbsp; &nbsp;1837-ben ezt írták az épületről és lakóiról: ''„A Horváth-ház megett a postaház gebeszkedik zöld emeletével, melly mint tudjuk a remény szine, lakják, pedig ezt az idén a Balaton nymphái, kiket a jó remény táplál, mint a postalovat a korpa.”''<ref>Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 169.</ref>  ''„A díszes és nagy Horváth ház… végiben a posta ház „salva gvardia”''<ref>A házon lévő felirat mentesített a katonák beszállásolásától</ref>  czimmel, mellynek hajlékiban némelly varrással járó mesterségek is kész szolgálattal gyakoroltatnak…<ref>Miskolczy Károly: Balaton Füred mint savanyú víz. Veszprém, 1837. 14.</ref>  
 
&nbsp; &nbsp; &nbsp;1837-ben ezt írták az épületről és lakóiról: ''„A Horváth-ház megett a postaház gebeszkedik zöld emeletével, melly mint tudjuk a remény szine, lakják, pedig ezt az idén a Balaton nymphái, kiket a jó remény táplál, mint a postalovat a korpa.”''<ref>Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 169.</ref>  ''„A díszes és nagy Horváth ház… végiben a posta ház „salva gvardia”''<ref>A házon lévő felirat mentesített a katonák beszállásolásától</ref>  czimmel, mellynek hajlékiban némelly varrással járó mesterségek is kész szolgálattal gyakoroltatnak…<ref>Miskolczy Károly: Balaton Füred mint savanyú víz. Veszprém, 1837. 14.</ref>  
15. sor: 26. sor:
 
&nbsp; &nbsp; &nbsp;1838 nyarán Bártfay László írta naplójában: ''„Hallám később, hogy a postaház teli van kéjlányokkal: Pestről mindenféle színű, korú és szőrű egy sereg jöve oda. – Ezeknek a sétahelyen csak akkor szabad megjelenniük, amidőn a becsületes dámák onnan eltakarodtak…”''<ref>Oh Füred, drága Helikon…” Szerk. Matyikó Sebestyén József. Balatonfüred. 2006. 47.</ref>   
 
&nbsp; &nbsp; &nbsp;1838 nyarán Bártfay László írta naplójában: ''„Hallám később, hogy a postaház teli van kéjlányokkal: Pestről mindenféle színű, korú és szőrű egy sereg jöve oda. – Ezeknek a sétahelyen csak akkor szabad megjelenniük, amidőn a becsületes dámák onnan eltakarodtak…”''<ref>Oh Füred, drága Helikon…” Szerk. Matyikó Sebestyén József. Balatonfüred. 2006. 47.</ref>   
  
−
&nbsp; &nbsp; &nbsp;Tíz év múlva, 1848-ban sem tartozott az előkelő szállások közé: ''„…a posta hivatalon kívül 26 szobából áll, melyek szűk voltuk miatt kevésbé kényelmesek.”''<ref>Horváth Bálint: A füredi-savanyúviz s Balaton környéke. 1848. Magyar-óvár. 22. </ref>  Valószínűleg 1851-től már nem itt, hanem a Nagyvendéglő épületében működött a posta, mert ebben az évben ''„…rendes postahivatal is lőn állítva, melynek vezényletét a fürdőfelügyelő úr vállalta el.”''                                                                                 <ref></ref>  
+
&nbsp; &nbsp; &nbsp;Tíz év múlva, 1848-ban sem tartozott az előkelő szállások közé: ''„…a posta hivatalon kívül 26 szobából áll, melyek szűk voltuk miatt kevésbé kényelmesek.”''<ref>Horváth Bálint: A füredi-savanyúviz s Balaton környéke. 1848. Magyar-óvár. 22. </ref>  Valószínűleg 1851-től már nem itt, hanem a Nagyvendéglő épületében működött a posta, mert ebben az évben ''„…rendes postahivatal is lőn állítva, melynek vezényletét a fürdőfelügyelő úr vállalta el.”''<ref>Orzoveszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása. A helyi viszonyok, a fürdő története, gyógyhatása és a gyógyeljárás ismertetése. Pest. 1863. 64.</ref>                                                                                
  
−
&nbsp; &nbsp; &nbsp;1863-ban már régi postaházként említik, amelyben ''„Olcsóbb lakást óhajtó vendégek számára… több, csinosan bútorozott szoba létezik. Itt is a házi felügyelő rendelkezik.”'' A posta ekkor már a Nagyvendéglőben működött. Még 1878-ban is a magánépületek között szerepelt, mint Fülöpház, vagy régi postaház. ''„A templom utczában, két emeletü, szintén a vendégek befogadására épült bérház mintegy 26 szobával, hátterében kis kerttel. Ezen részről kilátás a Balatonra.”''
+
&nbsp; &nbsp; &nbsp;1863-ban már régi postaházként említik, amelyben ''„Olcsóbb lakást óhajtó vendégek számára… több, csinosan bútorozott szoba létezik. Itt is a házi felügyelő rendelkezik.”'' A posta ekkor már a Nagyvendéglőben működött.<ref>Orzoveszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása. A helyi viszonyok, a fürdő története, gyógyhatása és a gyógyeljárás ismertetése. Pest. 1863. 21-22.</ref>  Még 1878-ban is a magánépületek között szerepelt, mint Fülöpház, vagy régi postaház. ''„A templom utczában, két emeletü, szintén a vendégek befogadására épült bérház mintegy 26 szobával, hátterében kis kerttel. Ezen részről kilátás a Balatonra.”''<ref>Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 108.</ref>  
−
 
+
−
&nbsp; &nbsp; &nbsp;A ház építtetőjének fia, ifj. Fülöp József (1801–1884) is postamester volt Veszprémben, de mint vármegyei építészmérnök hosszú évekig a megye főmérnökeként is tevékenykedett.  Eötvös Károly szerint ő készítette az 1830–1831-ben felépült füredi kőszínház terveit.
+
−
1884-ben Fülöp József meghalt, az épületet ekkor adhatták el, mert a következő évben már Keglevics házként szerepelt a vendégnévsorban. Később írták Keglovics ház, Keglovits ház alakban is. Ezután több mint húsz évig, jelenlegi ismereteink szerint 1909-ig, ugyanezt a nevet viselte. A kiterjedt Keglevics család tagjai 1861-ben is Füreden nyaraltak.  Bár az épületben ők is pihentek, (1897-ben és 1898-ban Keglovich Dezső uradalmi tiszt és családja Székesfehérvárról), de a fennmaradó szobákat változatlanul kiadták. 1892-ben a ''„Keglovics bérházban”'' olcsó szobákat lehetett bérelni.
+
−
Az 1880-as években nevezetes vendége volt Szekrényessy Kálmán úszó, itt szállt meg rendszeresen Péter András, akit adományaiért 1903-ban Balatonfüred község díszpolgárának választott.
+
−
 
+
−
&nbsp; &nbsp; &nbsp;1911-ben Központi Szállóként említik. Közvetlenül ezután kerülhetett Lőbl Mór tulajdonába és kapott új nevet. 1912 tavaszán a Terézia-udvar utcai földszintjén új üzlet nyílott: ''„…Van szerencsém a n. é. közönség szives tudomására adni, hogy Balatonfüredfürdőn a Terézia-udvarban (volt Központi Szálló) rőfös-, divat, játékáru- és emléktárgy üzletem május 20-án nyílik meg, melyre bátor vagyok felhívni a nagyközönség figyelmét. Nagy választékban tartom raktáron a legkényesebb izlésnek megfelelő mindennemű divatos szövet- és delinkelméket, mosóárukat, grenadinokat, fürdőczikkeket, nap- és esernyőket, férfiing, harisnya, nyakkendő és czipőáruakat, szalmakalapokat, sapkát és gyermektrikókat, szalagokat, továbbá a legujabb emléktárgyakat, valamint a legizlésesebb játékárukat. Kérve a n. é. közönség szives pártfogását, vagyok tisztelettel Oblatt Árpád”''  
+
  
−
&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1912-ben megjelent reklám szerint már növelték a szobák számát. 1913-ban a Terézia-udvar tulajdonosa egy 24 szobás épületszárnyat emeltett az udvar felőli részen, szép kilátással, modern berendezéssel. Ebben az évben épült ''„Grünhut jónevű győri fényképész”'' műterme az udvarban.  
+
&nbsp; &nbsp; &nbsp;A ház építtetőjének fia, ifj. Fülöp József (1801–1884) is postamester volt Veszprémben, de mint vármegyei építészmérnök hosszú évekig a megye főmérnökeként is tevékenykedett.<ref>Veszprém megyei életrajzi lexikon. Szerk. Varga Béla. Veszprém, 1998.</ref>  Eötvös Károly szerint ő készítette az 1830–1831-ben felépült füredi kőszínház terveit.<ref>Eötvös Károly: Balatoni utazás. I. köt. Bp. 1982. /Magyar Hírmondó/ 131.</ref> 
−
1914-ben már a veszprémi Lőbl Mór tulajdonaként 50 kényelmes és modern berendezésű szobával várta vendégeit. 1918 novemberében, 67 éves korában meghalt a tulajdonos,  a szállodát valószínűleg felesége vitte tovább. 1921-ben már új fényképész, Németh Mihály működik a Terézia-udvarban.   
+
1884-ben Fülöp József meghalt, az épületet ekkor adhatták el, mert a következő évben már Keglevics házként szerepelt a vendégnévsorban. Később írták Keglovics ház, Keglovits ház alakban is. Ezután több mint húsz évig, jelenlegi ismereteink szerint 1909-ig, ugyanezt a nevet viselte. A kiterjedt Keglevics család tagjai 1861-ben is Füreden nyaraltak.<ref>Balaton-Füredi Napló. 1861. júl. 16. 6. sz. 48. </ref> Bár az épületben ők is pihentek, (1897-ben és 1898-ban Keglovich Dezső uradalmi tiszt és családja Székesfehérvárról), de a fennmaradó szobákat változatlanul kiadták. 1892-ben a ''„Keglovics bérházban”'' olcsó szobákat lehetett bérelni.<ref>Veszprémi Független Hírlap. 1892. máj. 28. 22. sz. 3.</ref> 
 +
Az 1880-as években nevezetes vendége volt Szekrényessy Kálmán úszó, itt szállt meg rendszeresen Péter András, akit adományaiért 1903-ban Balatonfüred község díszpolgárának választott.<ref>Katona Csaba: Egy szeghalmi földbirtokos Balatonfüreden. = Füredi História. 2003. 6. sz. 17-19.</ref>
 +
                                                                               
 +
&nbsp; &nbsp; &nbsp;1911-ben Központi Szállóként említik.<ref>Magyar tenger. 1911. júl. 15. 4. sz.</ref> Közvetlenül ezután kerülhetett Lőbl Mór tulajdonába és kapott új nevet. 1912 tavaszán a Terézia-udvar utcai földszintjén új üzlet nyílott: ''„…Van szerencsém a n. é. közönség szives tudomására adni, hogy Balatonfüredfürdőn a Terézia-udvarban (volt Központi Szálló) rőfös-, divat, játékáru- és emléktárgy üzletem május 20-án nyílik meg, melyre bátor vagyok felhívni a nagyközönség figyelmét. Nagy választékban tartom raktáron a legkényesebb izlésnek megfelelő mindennemű divatos szövet- és delinkelméket, mosóárukat, grenadinokat, fürdőczikkeket, nap- és esernyőket, férfiing, harisnya, nyakkendő és czipőáruakat, szalmakalapokat, sapkát és gyermektrikókat, szalagokat, továbbá a legujabb emléktárgyakat, valamint a legizlésesebb játékárukat. Kérve a n. é. közönség szives pártfogását, vagyok tisztelettel Oblatt Árpád”''<ref>Balatonfüredi Hírlap. 1912. ápr. 21. 1. sz. 6.</ref>  
 +
[[Image:reklamtereziaudvar.jpg|thumb|right|200px]]
  
−
&nbsp; &nbsp; &nbsp;A szálló vezetését 1924 után a háború alatt az orosz-és olasz frontokon szolgálatot teljesítő, nyugalomba vonult százados, Wéber Albert vette át.  1925-ben több reklámot is megjelentetett, az egyiken a bővített szárny belső udvara is látható.  
+
&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1912-ben megjelent reklám szerint már növelték a szobák számát. <ref>Balaton. A Balatoni Szövetség kalauza 1912. 105.</ref>  1913-ban a Terézia-udvar tulajdonosa egy 24 szobás épületszárnyat emeltett az udvar felőli részen, szép kilátással, modern berendezéssel.<ref>Balatonfüredi Hírlap. 1913. okt. 12. 41. sz. 2.</ref>  Ebben az évben épült ''„Grünhut jónevű győri fényképész”'' műterme az udvarban.<ref>Balatonfüredi Hírlap 1913. máj. 25. 21. sz. 3.</ref>
 +
1914-ben már a veszprémi Lőbl Mór tulajdonaként 50 kényelmes és modern berendezésű szobával várta vendégeit.<ref>Balatonfüred gyógy-és tengerfürdő szanatórium, vízgyógyintézet klimatikus gyógyhely Balatonfüred [1914] 58.</ref>  1918 novemberében, 67 éves korában meghalt a tulajdonos,<ref>Varga Lászlóné: A balatonfüredi zsidó temető Balatonfüred, 2004. 15.</ref> a szállodát valószínűleg felesége vitte tovább. 1921-ben már új fényképész, Németh Mihály működik a Terézia-udvarban.<ref>Balatonfüred 1921. okt. 1. 40. sz.</ref> 
  
−
&nbsp; &nbsp; &nbsp;1938-ban, 79 éves korában meghalt Lőbl Mórné , a következő években már Wéber Albertné tulajdonaként szerepelt a 42 szobás, kellemes, tiszta, folyóvizes szálloda.  
+
&nbsp; &nbsp; &nbsp;A szálló vezetését 1924 után a háború alatt az orosz-és olasz frontokon szolgálatot teljesítő, nyugalomba vonult százados, Wéber Albert vette át.<ref>Zalavármegye ismertetője. Sopron. 1935. 12. </ref>  1925-ben több reklámot is megjelentetett, az egyiken a bővített szárny belső udvara is látható.<ref>Balatoni Kalauz. 1925. 125.</ref>
  
−
&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1940-es házjegyzék szerint tulajdonosa dr. Vértes Józsefné, Sebők Erzsébet. 1942-ben Molnár Edéné élelmiszerüzlete nyílt meg a Terézia szálló épületében. , még ebben az évben is változatlanul olcsó szállodaként működik.
+
&nbsp; &nbsp; &nbsp;1938-ban, 79 éves korában meghalt Lőbl Mórné<ref>Varga Lászlóné: A balatonfüredi zsidó temető. Balatonfüred, 2004. 15.</ref>, a következő években már Wéber Albertné tulajdonaként szerepelt a 42 szobás, kellemes, tiszta, folyóvizes szálloda.<ref>Balatoni könyv és balatoni címtár 1940. Bp., 62, 91.</ref>
  
−
&nbsp; &nbsp; &nbsp;A második világháború után, 1955-ben államosították, 1956-ban már a MÁV szakszervezeti üdülője.  1962-ben a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság kezelte, majd a SZOT Üdülők Önelszámoló Egysége is odaköltözött. 1976-ban 32 szoba nyáron is a vasutasoké maradt.   
+
&nbsp; &nbsp; &nbsp;Az 1940-es házjegyzék szerint tulajdonosa dr. Vértes Józsefné, Sebők Erzsébet. 1942-ben Molnár Edéné élelmiszerüzlete nyílt meg a Terézia szálló épületében<ref>Balatonfüred. 1942. 14. sz. ápr. 4.</ref>, még ebben az évben is változatlanul olcsó szállodaként működik.<ref>Balatoni Kurir. 1942. jún. 4. 23. sz. 2.</ref> 
 +
                                                                                                                                     
 +
&nbsp; &nbsp; &nbsp;A második világháború után, 1955-ben államosították, 1956-ban már a MÁV szakszervezeti üdülője.<ref>Lipták Gábor–Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1956. 182.</ref> 1962-ben a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság kezelte, majd a SZOT Üdülők Önelszámoló Egysége is odaköltözött. 1976-ban 32 szoba nyáron is a vasutasoké maradt.<ref>A balatonfüredi Fülöp-vagy Posta-ház, ma SZOT Vasutas üdülő (Blaha Lujza u. 9.) = Zákonyi Ferenc: Régi épületek Balatonfüreden. Pécs. 1976. 19-23.</ref>  
  
−
&nbsp; &nbsp; &nbsp;A privatizáció után magánkézbe került, 1995 nyarán adták át az átalakított épületet, amelyben kiállítótermek, szórakozóhelyek és üzletek nyíltak.  
+
&nbsp; &nbsp; &nbsp;A privatizáció után magánkézbe került, 1995 nyarán adták át az átalakított épületet, amelyben kiállítótermek, szórakozóhelyek és üzletek nyíltak.<ref>Zatkalik: Megnyílt a Blaha Átrium = Új Balatonfüredi Napló 1995. jún. 6. sz. 12.</ref>
  
 
== Jegyzetek ==
 
== Jegyzetek ==

A lap jelenlegi, 2014. június 28., 15:02-kori változata

Art East Galéria
Arteastgaleria.jpg
Helye: Balatonfüred
Építési adatok
Építés éve : 1816.
Építtető: Fülöp József
Tulajdonos: magántulajdon
Felújítva : 1834.


Balatonfüred, Blaha u. 9.


     A Horváth ház és a Kedves Cukrászda között álló házon látható tábla szerint a Posta-házat Fülöp József postamester építtette 1816-ban. Itt működött 1816-1860 között az 1812-ben engedélyezett postahivatal. Később Terézia udvar lett a neve.


     A műemlék épület eredetileg klasszicista stílusú lehetett, többször átalakították, így homlokzata jelentősen megváltozott, jellegtelenné vált. Várostörténetileg azonban fontos épülete Fürednek.

     Fülöp József veszprémi postamester 1813-tól nyaranta a fürdőtelepen egy bérelt helyiségben postaszolgálatot működtetett. 1816-ban a Horváth ház és a Tallián ház között egy földszintes házat építtetett, amelyben a posta is helyet kapott.[1]

     1834-ben a szomszédos Horváth házban kitört tűz után ez az épület is újjáépült, emeletet kapott.

     1836-ban a postamesterház már kétemeletes, 26 szobával, udvarral, kerttel.[2]

     1837-ben ezt írták az épületről és lakóiról: „A Horváth-ház megett a postaház gebeszkedik zöld emeletével, melly mint tudjuk a remény szine, lakják, pedig ezt az idén a Balaton nymphái, kiket a jó remény táplál, mint a postalovat a korpa.”[3] „A díszes és nagy Horváth ház… végiben a posta ház „salva gvardia”[4] czimmel, mellynek hajlékiban némelly varrással járó mesterségek is kész szolgálattal gyakoroltatnak…[5]

     1838 nyarán Bártfay László írta naplójában: „Hallám később, hogy a postaház teli van kéjlányokkal: Pestről mindenféle színű, korú és szőrű egy sereg jöve oda. – Ezeknek a sétahelyen csak akkor szabad megjelenniük, amidőn a becsületes dámák onnan eltakarodtak…”[6]

     Tíz év múlva, 1848-ban sem tartozott az előkelő szállások közé: „…a posta hivatalon kívül 26 szobából áll, melyek szűk voltuk miatt kevésbé kényelmesek.”[7] Valószínűleg 1851-től már nem itt, hanem a Nagyvendéglő épületében működött a posta, mert ebben az évben „…rendes postahivatal is lőn állítva, melynek vezényletét a fürdőfelügyelő úr vállalta el.”[8]

     1863-ban már régi postaházként említik, amelyben „Olcsóbb lakást óhajtó vendégek számára… több, csinosan bútorozott szoba létezik. Itt is a házi felügyelő rendelkezik.” A posta ekkor már a Nagyvendéglőben működött.[9] Még 1878-ban is a magánépületek között szerepelt, mint Fülöpház, vagy régi postaház. „A templom utczában, két emeletü, szintén a vendégek befogadására épült bérház mintegy 26 szobával, hátterében kis kerttel. Ezen részről kilátás a Balatonra.”[10]

     A ház építtetőjének fia, ifj. Fülöp József (1801–1884) is postamester volt Veszprémben, de mint vármegyei építészmérnök hosszú évekig a megye főmérnökeként is tevékenykedett.[11] Eötvös Károly szerint ő készítette az 1830–1831-ben felépült füredi kőszínház terveit.[12] 1884-ben Fülöp József meghalt, az épületet ekkor adhatták el, mert a következő évben már Keglevics házként szerepelt a vendégnévsorban. Később írták Keglovics ház, Keglovits ház alakban is. Ezután több mint húsz évig, jelenlegi ismereteink szerint 1909-ig, ugyanezt a nevet viselte. A kiterjedt Keglevics család tagjai 1861-ben is Füreden nyaraltak.[13] Bár az épületben ők is pihentek, (1897-ben és 1898-ban Keglovich Dezső uradalmi tiszt és családja Székesfehérvárról), de a fennmaradó szobákat változatlanul kiadták. 1892-ben a „Keglovics bérházban” olcsó szobákat lehetett bérelni.[14] Az 1880-as években nevezetes vendége volt Szekrényessy Kálmán úszó, itt szállt meg rendszeresen Péter András, akit adományaiért 1903-ban Balatonfüred község díszpolgárának választott.[15]

     1911-ben Központi Szállóként említik.[16] Közvetlenül ezután kerülhetett Lőbl Mór tulajdonába és kapott új nevet. 1912 tavaszán a Terézia-udvar utcai földszintjén új üzlet nyílott: „…Van szerencsém a n. é. közönség szives tudomására adni, hogy Balatonfüredfürdőn a Terézia-udvarban (volt Központi Szálló) rőfös-, divat, játékáru- és emléktárgy üzletem május 20-án nyílik meg, melyre bátor vagyok felhívni a nagyközönség figyelmét. Nagy választékban tartom raktáron a legkényesebb izlésnek megfelelő mindennemű divatos szövet- és delinkelméket, mosóárukat, grenadinokat, fürdőczikkeket, nap- és esernyőket, férfiing, harisnya, nyakkendő és czipőáruakat, szalmakalapokat, sapkát és gyermektrikókat, szalagokat, továbbá a legujabb emléktárgyakat, valamint a legizlésesebb játékárukat. Kérve a n. é. közönség szives pártfogását, vagyok tisztelettel Oblatt Árpád”[17]

Reklamtereziaudvar.jpg

     Az 1912-ben megjelent reklám szerint már növelték a szobák számát. [18] 1913-ban a Terézia-udvar tulajdonosa egy 24 szobás épületszárnyat emeltett az udvar felőli részen, szép kilátással, modern berendezéssel.[19] Ebben az évben épült „Grünhut jónevű győri fényképész” műterme az udvarban.[20] 1914-ben már a veszprémi Lőbl Mór tulajdonaként 50 kényelmes és modern berendezésű szobával várta vendégeit.[21] 1918 novemberében, 67 éves korában meghalt a tulajdonos,[22] a szállodát valószínűleg felesége vitte tovább. 1921-ben már új fényképész, Németh Mihály működik a Terézia-udvarban.[23]

     A szálló vezetését 1924 után a háború alatt az orosz-és olasz frontokon szolgálatot teljesítő, nyugalomba vonult százados, Wéber Albert vette át.[24] 1925-ben több reklámot is megjelentetett, az egyiken a bővített szárny belső udvara is látható.[25]

     1938-ban, 79 éves korában meghalt Lőbl Mórné[26], a következő években már Wéber Albertné tulajdonaként szerepelt a 42 szobás, kellemes, tiszta, folyóvizes szálloda.[27]

     Az 1940-es házjegyzék szerint tulajdonosa dr. Vértes Józsefné, Sebők Erzsébet. 1942-ben Molnár Edéné élelmiszerüzlete nyílt meg a Terézia szálló épületében[28], még ebben az évben is változatlanul olcsó szállodaként működik.[29]

     A második világháború után, 1955-ben államosították, 1956-ban már a MÁV szakszervezeti üdülője.[30] 1962-ben a SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság kezelte, majd a SZOT Üdülők Önelszámoló Egysége is odaköltözött. 1976-ban 32 szoba nyáron is a vasutasoké maradt.[31]

     A privatizáció után magánkézbe került, 1995 nyarán adták át az átalakított épületet, amelyben kiállítótermek, szórakozóhelyek és üzletek nyíltak.[32]

Jegyzetek

  1. ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 500.
  2. ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 166-167.
  3. ↑ Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. 169.
  4. ↑ A házon lévő felirat mentesített a katonák beszállásolásától
  5. ↑ Miskolczy Károly: Balaton Füred mint savanyú víz. Veszprém, 1837. 14.
  6. ↑ Oh Füred, drága Helikon…” Szerk. Matyikó Sebestyén József. Balatonfüred. 2006. 47.
  7. ↑ Horváth Bálint: A füredi-savanyúviz s Balaton környéke. 1848. Magyar-óvár. 22.
  8. ↑ Orzoveszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása. A helyi viszonyok, a fürdő története, gyógyhatása és a gyógyeljárás ismertetése. Pest. 1863. 64.
  9. ↑ Orzoveszky Károly: Balaton-Füred és gyógyhatása. A helyi viszonyok, a fürdő története, gyógyhatása és a gyógyeljárás ismertetése. Pest. 1863. 21-22.
  10. ↑ Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Bp., 1878. 108.
  11. ↑ Veszprém megyei életrajzi lexikon. Szerk. Varga Béla. Veszprém, 1998.
  12. ↑ Eötvös Károly: Balatoni utazás. I. köt. Bp. 1982. /Magyar Hírmondó/ 131.
  13. ↑ Balaton-Füredi Napló. 1861. júl. 16. 6. sz. 48.
  14. ↑ Veszprémi Független Hírlap. 1892. máj. 28. 22. sz. 3.
  15. ↑ Katona Csaba: Egy szeghalmi földbirtokos Balatonfüreden. = Füredi História. 2003. 6. sz. 17-19.
  16. ↑ Magyar tenger. 1911. júl. 15. 4. sz.
  17. ↑ Balatonfüredi Hírlap. 1912. ápr. 21. 1. sz. 6.
  18. ↑ Balaton. A Balatoni Szövetség kalauza 1912. 105.
  19. ↑ Balatonfüredi Hírlap. 1913. okt. 12. 41. sz. 2.
  20. ↑ Balatonfüredi Hírlap 1913. máj. 25. 21. sz. 3.
  21. ↑ Balatonfüred gyógy-és tengerfürdő szanatórium, vízgyógyintézet klimatikus gyógyhely Balatonfüred [1914] 58.
  22. ↑ Varga Lászlóné: A balatonfüredi zsidó temető Balatonfüred, 2004. 15.
  23. ↑ Balatonfüred 1921. okt. 1. 40. sz.
  24. ↑ Zalavármegye ismertetője. Sopron. 1935. 12.
  25. ↑ Balatoni Kalauz. 1925. 125.
  26. ↑ Varga Lászlóné: A balatonfüredi zsidó temető. Balatonfüred, 2004. 15.
  27. ↑ Balatoni könyv és balatoni címtár 1940. Bp., 62, 91.
  28. ↑ Balatonfüred. 1942. 14. sz. ápr. 4.
  29. ↑ Balatoni Kurir. 1942. jún. 4. 23. sz. 2.
  30. ↑ Lipták Gábor–Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1956. 182.
  31. ↑ A balatonfüredi Fülöp-vagy Posta-ház, ma SZOT Vasutas üdülő (Blaha Lujza u. 9.) = Zákonyi Ferenc: Régi épületek Balatonfüreden. Pécs. 1976. 19-23.
  32. ↑ Zatkalik: Megnyílt a Blaha Átrium = Új Balatonfüredi Napló 1995. jún. 6. sz. 12.

Forrás

Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. 2008.

A lap eredeti címe: „http://helyismeret.hu/index.php?title=Art_East_Galéria&oldid=14879”