„Dalányi József” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
a
a
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
 
{{InfoboxSzemély
 
{{InfoboxSzemély
 
|név=Dalányi József
 
|név=Dalányi József
|kép=Dalányi_József.jpg
+
|kép=Dalanyi_Jozsef.jpg
 
|település=Egeraracsa
 
|település=Egeraracsa
 
|dátum=1911. május 22.
 
|dátum=1911. május 22.
30. sor: 30. sor:
  
 
*Magyar hárfás cigányok története. = Múzeumi Értesítő, 1965.
 
*Magyar hárfás cigányok története. = Múzeumi Értesítő, 1965.
 +
*[[Szomorú asszony sziklája]]. In: Szabad Föld.  36. évf. 9. sz. (1980). 12 p.
  
 
==Irodalom==
 
==Irodalom==
38. sor: 39. sor:
 
*TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.
 
*TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.
  
== Külső hivatkozás  ==
+
[[Category:Veszprém_Megyei_Életrajzi_Lexikon]] [[Category:Balatonalmádi]]
 
+
{{Sablon:Vpel}}
+
 
+
[[Category:Életrajzok]] [[Category:Balatonalmádi]]
+

A lap jelenlegi, 2017. május 5., 17:52-kori változata

Dalányi József
Dalanyi Jozsef.jpg
Született: Egeraracsa
1911. május 22.
Elhunyt: Budapest
2002. február 20.
Pályafutása
Foglalkozása: tanító, tanár, népművelő


Lakner József 1937-ig (írói álneve: “regős”, “animalo”) (Egeraracsa, 1911. május 22. - Budapest, 2002. február 20.) tanító, tanár, népművelő.

Élete

1930-ban a Csurgói Tanítóképzőben végzett. 1935-1936-ban az Esztergomi Egyházi Karnagyképzőben, 1944-ben a Budapesti Tanárképző Főiskolán szerzett oklevelet. 1930-1931-ben Pacsán helyettes tanító, az 1931-1934-es években az Egyházasfalui Népfőiskolán (Sopron megye) tanító, 1935 és 1949 között Ajkán kántor-tanító, karnagy, igazgató, 1943-tól 1957-ig Szentkirályszabadján tanár, népművelő. 1958 és 1963 között segédmunkás a veszprémi téglagyárban, a Nyugat-dunántúli Vízügynél, és a Heim Pál Gyermekkórházban. 1963-tól 1973-ig Vörösberényben és Gyulafirátóton tanár, népművelő. Sokáig Balatonalmádiban élt családjával. 1946-1947-ben a Veszprém Megyei Pedagógus Szakszervezet titkára. Kutatási területe a cigány folklór.

Kitüntetései

1964-ben Kiváló Népművelő
1994-ben Ajka város Díszpolgára kitüntetést kapott.

Művei

  • Kései vallomás. (Memoár.) 1993.
  • Kelével, Bogánccsal Tüskevárig. Fekete István 100 ismeretlen levele. 1994.
  • Balaton északkeleti öble. Balatonalmádi története. (Kézirat.) 1984.
  • Indiától a Bakonyig. Cigány folklór. (Kézirat. Lakihegyi Népfőiskola könyvtára.) 1992.
  • Jancsi és Juliska. (Háromfelvonásos zenés mesejáték.) (Kézirat.) Három mesejátéka kéziratban: Nagymama varázsigéje (3 felv.), Varázsital (3 felv.), Bakonyi Jancsi és Juliska (2 felv.).

Több újságban, folyóiratban, antológiában jelentek meg honismereti, cigány folklórral kapcsolatos elbeszélései, cikkei.

  • Magyar hárfás cigányok története. = Múzeumi Értesítő, 1965.
  • Szomorú asszony sziklája. In: Szabad Föld. 36. évf. 9. sz. (1980). 12 p.

Irodalom

  • Antológia. Szeged, 1937.
  • Pedagógiai ki kicsoda. Budapest, 1997.
  • Devecseri Újság 2000. május.
  • TILHOF Endre: Ajkai életrajzi lexikon. Ajka, 2003.