„Balatoni Szövetség (újságcikk)” változatai közötti eltérés
a (→Hivatkozás) |
a |
||
| (2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 5. sor: | 5. sor: | ||
A Balaton és környéke felvirágoztatása érdekében már a múlt században történtek lépések. Sok helyi, valamint egy-két nagyobb területet összefogó szervezet jött létre, többnyire csupán helyi célokkal. A Balaton igazi barátai látták egy átfogó, országos szervezet megalakításának szükségességét. | A Balaton és környéke felvirágoztatása érdekében már a múlt században történtek lépések. Sok helyi, valamint egy-két nagyobb területet összefogó szervezet jött létre, többnyire csupán helyi célokkal. A Balaton igazi barátai látták egy átfogó, országos szervezet megalakításának szükségességét. | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Belyeg.jpg|thumb|right|Levélzáró bélyegsor]] |
Munkájuk eredményeként 1904. augusztus 11-én Siófokon megalakult a Balatoni Szövetség, „amely czéljául tűzte ki a balatoni fürdői élet fejlesztését, a fürdők közös érdekének megóvását” olvashatjuk a korabeli tudósítás bevezető sorait. Az alakuló közgyűlésen a három balatoni vármegye, Somogy, Zala és Veszprém jelentős személyiségei szép számban vettek részt. A közgyűlést dr. Óvári Ferenc országggyűlési képviselő nyitotta meg, beszédében ismertetve az egyesület célját, majd „az egybegyűltek éljenzése között a szövetséget megalakultnak jelentette ki.” Megtárgyalták az alapszabályokat, vezetőséget választottak. Tiszteletbeli elnök: gróf Széchenyi Ferenc, alelnökök: gróf Széchenyi Viktor, dr. Óvári Ferenc és Szűcs Béla, titkár: dr. Kovács Dénes, pénztáros: Várady Gyula, ellenőr: Getső Ignác lettek. A 45 tagú választmányt a három megye képviselőiből választották, megyénként 15-15 főt. Érdemes kiemelni a vezetőség almádi kötődésű tagjait: dr. Óvári Ferenc, aki Almádi jótevőjeként volt ismert, Getső Ignác almádi nyaraló- és szőlőtulajdonos, dr. Edvi Illés Károly almádi nyaraló- és szőlőtulajdonos, dr. Kerényi Andor almádi nyaralótulajdonos és több éven át fürdőfelügyelő. | Munkájuk eredményeként 1904. augusztus 11-én Siófokon megalakult a Balatoni Szövetség, „amely czéljául tűzte ki a balatoni fürdői élet fejlesztését, a fürdők közös érdekének megóvását” olvashatjuk a korabeli tudósítás bevezető sorait. Az alakuló közgyűlésen a három balatoni vármegye, Somogy, Zala és Veszprém jelentős személyiségei szép számban vettek részt. A közgyűlést dr. Óvári Ferenc országggyűlési képviselő nyitotta meg, beszédében ismertetve az egyesület célját, majd „az egybegyűltek éljenzése között a szövetséget megalakultnak jelentette ki.” Megtárgyalták az alapszabályokat, vezetőséget választottak. Tiszteletbeli elnök: gróf Széchenyi Ferenc, alelnökök: gróf Széchenyi Viktor, dr. Óvári Ferenc és Szűcs Béla, titkár: dr. Kovács Dénes, pénztáros: Várady Gyula, ellenőr: Getső Ignác lettek. A 45 tagú választmányt a három megye képviselőiből választották, megyénként 15-15 főt. Érdemes kiemelni a vezetőség almádi kötődésű tagjait: dr. Óvári Ferenc, aki Almádi jótevőjeként volt ismert, Getső Ignác almádi nyaraló- és szőlőtulajdonos, dr. Edvi Illés Károly almádi nyaraló- és szőlőtulajdonos, dr. Kerényi Andor almádi nyaralótulajdonos és több éven át fürdőfelügyelő. | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Oklevel.jpg|thumb|left|Oklevéltöredék]] |
Körvonalazták az egyesület célját, amiből csupán egy mondatot idézek: „A Balaton partján levő s a jövőben még alapítandó összes fürdőtelepek között testvéries kapcsolat létrehozása abból a czélból, hogy a külön helyi viszonyok szemmeltartásával a fürdőtelepek idegenforgalma emeltessék s az egész balatoni partvidék virágzóvá fejlesztessék.” Ez a mondat ma is aktuális „a még alapítandó fürdőtelepek” rész kivételével, miután ez már talán túlzott mértékben is megtörtént. | Körvonalazták az egyesület célját, amiből csupán egy mondatot idézek: „A Balaton partján levő s a jövőben még alapítandó összes fürdőtelepek között testvéries kapcsolat létrehozása abból a czélból, hogy a külön helyi viszonyok szemmeltartásával a fürdőtelepek idegenforgalma emeltessék s az egész balatoni partvidék virágzóvá fejlesztessék.” Ez a mondat ma is aktuális „a még alapítandó fürdőtelepek” rész kivételével, miután ez már talán túlzott mértékben is megtörtént. | ||
| − | [[Image: | + | [[Image:Balaton_folyoirat.jpg|thumb|right|A Balaton folyóirat fejléce]] |
A Balatoni Szövetség tagjai lehettek egyes személyek, települések elöljáróságai, testületek és egyesületek. Háromféle tagság létezett: alapító tagok, akik 200 korona befizetésével az egyesületi vagyonhoz hozzájárultak, rendes tagok, valamint pártolótagok. A tagsági díj ellenében a tagok ingyen megkapták az 1908. május 1-től megjelent Balaton című nívós folyóiratot, amely a szövetség hivatalos értesítője volt. Akiadóhivatal eleinte Siófokon, majd 1909 júniusától Balatonfüreden működött. | A Balatoni Szövetség tagjai lehettek egyes személyek, települések elöljáróságai, testületek és egyesületek. Háromféle tagság létezett: alapító tagok, akik 200 korona befizetésével az egyesületi vagyonhoz hozzájárultak, rendes tagok, valamint pártolótagok. A tagsági díj ellenében a tagok ingyen megkapták az 1908. május 1-től megjelent Balaton című nívós folyóiratot, amely a szövetség hivatalos értesítője volt. Akiadóhivatal eleinte Siófokon, majd 1909 júniusától Balatonfüreden működött. | ||
A lap jelenlegi, 2016. december 9., 17:59-kori változata
Mind gyakrabban olvassuk az újságokban, halljuk a hírekben a Balatoni Szövetség nevét. Sokan joggal gondolják, hogy egy új szervezet jött létre a Balaton tó és környezete védelmében. Ez csak a célját tekintve igaz, ugyanis a Balatoni Szövetség csaknem 90 éve alakult meg, több mint negyven évig működött és a háború után szüntették meg egyéb szervezetekkel együtt. Tegyünk egy rövid történeti visszapillantást a teljesség igénye nélkül.
A Balaton és környéke felvirágoztatása érdekében már a múlt században történtek lépések. Sok helyi, valamint egy-két nagyobb területet összefogó szervezet jött létre, többnyire csupán helyi célokkal. A Balaton igazi barátai látták egy átfogó, országos szervezet megalakításának szükségességét.
Munkájuk eredményeként 1904. augusztus 11-én Siófokon megalakult a Balatoni Szövetség, „amely czéljául tűzte ki a balatoni fürdői élet fejlesztését, a fürdők közös érdekének megóvását” olvashatjuk a korabeli tudósítás bevezető sorait. Az alakuló közgyűlésen a három balatoni vármegye, Somogy, Zala és Veszprém jelentős személyiségei szép számban vettek részt. A közgyűlést dr. Óvári Ferenc országggyűlési képviselő nyitotta meg, beszédében ismertetve az egyesület célját, majd „az egybegyűltek éljenzése között a szövetséget megalakultnak jelentette ki.” Megtárgyalták az alapszabályokat, vezetőséget választottak. Tiszteletbeli elnök: gróf Széchenyi Ferenc, alelnökök: gróf Széchenyi Viktor, dr. Óvári Ferenc és Szűcs Béla, titkár: dr. Kovács Dénes, pénztáros: Várady Gyula, ellenőr: Getső Ignác lettek. A 45 tagú választmányt a három megye képviselőiből választották, megyénként 15-15 főt. Érdemes kiemelni a vezetőség almádi kötődésű tagjait: dr. Óvári Ferenc, aki Almádi jótevőjeként volt ismert, Getső Ignác almádi nyaraló- és szőlőtulajdonos, dr. Edvi Illés Károly almádi nyaraló- és szőlőtulajdonos, dr. Kerényi Andor almádi nyaralótulajdonos és több éven át fürdőfelügyelő.
Körvonalazták az egyesület célját, amiből csupán egy mondatot idézek: „A Balaton partján levő s a jövőben még alapítandó összes fürdőtelepek között testvéries kapcsolat létrehozása abból a czélból, hogy a külön helyi viszonyok szemmeltartásával a fürdőtelepek idegenforgalma emeltessék s az egész balatoni partvidék virágzóvá fejlesztessék.” Ez a mondat ma is aktuális „a még alapítandó fürdőtelepek” rész kivételével, miután ez már talán túlzott mértékben is megtörtént.
A Balatoni Szövetség tagjai lehettek egyes személyek, települések elöljáróságai, testületek és egyesületek. Háromféle tagság létezett: alapító tagok, akik 200 korona befizetésével az egyesületi vagyonhoz hozzájárultak, rendes tagok, valamint pártolótagok. A tagsági díj ellenében a tagok ingyen megkapták az 1908. május 1-től megjelent Balaton című nívós folyóiratot, amely a szövetség hivatalos értesítője volt. Akiadóhivatal eleinte Siófokon, majd 1909 júniusától Balatonfüreden működött.
A Balatoni Szövetség szerteágazó tevékenységét e rövid cikk keretében leírni lehetetlen. Az említett folyóiraton kívül, Balatoni Szövetség Kalauza címmel több alkalommal adtak ki ingyenes füzeteket a települések ismertetésével és rengeteg hasznos tudnivalóval. Továbbá foglalkoztak minden Balatonról megjelent könyv, írásmű terjesztésével és propagálásával. Nagyon sok esemény volt, amit az Almádi Kör és a Balatoni Szövetség közösen rendezett. Ezek közül egyről mindenképpen meg kell emlékezni. Az 1909. augusztus 28-30. között Almádiban rendezett gyümölcs- és borkiállításról, amelynek többezer látogatója volt a korabeli források szerint. Ennek keretében az Almádi Kör 29-én népünnepélyt rendezett. Az évenként szokásos közgyűlést még a kiállítás előtt, július 25-én tartotta a szövetség Almádiban, amelyet Darányi Ignác földművelésügyi miniszter is üdvözölt. 191 l-ben a szövetség és a Magyar Iskola Egyesület a Balatont és környékét propagáló 2 filléres levélzáró bélyeget adott ki, ezek egyikén almádi épületet ábrázolva.
E rövid ismertetést Sziklay János 1893-ban írt költeményének végsoraival zárom:
Nem leszel árva, elhagyott, miként Ma látnak itten, annyian, szegényt; Ameddig ér magyar nép szent hona, Te leszel benn a legszebb korona.
Ezért azonban még sokat kell dolgoznia a megújult Balatoni Szövetségnek.
Kapcsolódó cikkek
Hivatkozás
Új Almádi Újság[1] 1992. (4. évf.) 3. sz. 3. p.
