„A Torgyöpi Csárda történetéhez...” változatai közötti eltérés

A lap 2011. november 14., 17:08-kori változata

Az Új Almádi Újság legutóbbi számában, a címbeli csárda bérlőiről is történt említés, igaz nagyon röviden. A csárda történetének folytatásaként két bérlőről legyen szó. Az egyik az 1803 évi bérlő Nagy József esete, a másik pedig az 1823 évben Rozmán Istvánnal kötött bérleti szerződés formája, tartalma. Mint olvasható volt, Nagy József a káptalan úriszéke elé került bizonyos nála talált holmik miatt. A vallatás a következők szerint zajlott le 1803. szeptember 5-én:

Hogy hínak, hová való, hány esztendős, minő vallásu és sorsu ember vagy?

Nagy József a’ nevem, Zánkai születés N. Zala Vármegyéből, 24 esztendős, Református, házas, gyermekes ember és Alsó-Almádi Csárdás vagyok.

Miért fogattattál meg?

Gondolom azért, hogy Komárominé Asszonyságnak a Felső-Eörsi szőlőhegyen levő hajlékából elvitetett némely házbéliek nálam találtattak.

Hogyan jutottak azon szerek a te házodba?

Karátson utánn lesz két esztendeje, hogy Ányos Úr Vincellérje el hítt magához disznót ölni. Szombat nap lévén, kimentünk a’ halászokhoz. Midőn onnét haza ballagtam, ott találtam két katonát, kik levettették velem saját ruhámat, mellyet magokra felöltöttek. Azután behoztak egy butyort, mely 1 paplanból, 1 ágy terittőből, 4 lepedőből, 1 abroszból, 2 réz gyertyatartóból állott. Ezekért a’ fenyegetödség miatt 15 ftokat kellett kéntelenül lefizetnem; a’ melly pénzt magokhoz vévén a’ rossz emberek, a’ Balatonnak vették uttyokat.

Tettél-e valahol jelentést ezen tsavargók, és a hozzád vitt portékák felöl?

Vagy egy hét mulva el vittem a’ katona ruházatot a’ Felső-Eörsi Biróhoz, és elbeszélltem, miként jutottam hozzá. A’ többi portékát igaz hogy elő nem hoztam, részben tudatlanságból, rész szerint, mivel pénzem feküdt rajta. Ez utóbb erröl is jelentést tettem Esztergomi Szolga Biró Urnak.

Jos. Takáts Fiscalis

A vallatást Takáts József, a veszprémi káptalan ügyvéde folytatta le, az úriszék ítélete nem maradt fenn.

Rozmán Istvánnal 1823. április 24-én kötött szerződés a következők szerint öltött formát..

Contractus.

Melynek ereje mellett Mi Weszprémi Káptalan adjuk emlékezetül hogy a’ mi Almádi Pusztánkban a’ Balaton szélin álló alsó Csárdánkat Weszprémi Rozmány Istvánnak, Ezen folyó 1823^ik Esztendő Áprillis Holnapnak 24^ik napjátul számlálván a’ jövő 1824^dik Esztendő Áprillis 24^ik napjáig, vagy is egy esztendőre az alább irt föll tételek alatt haszon bérben ki adtuk ugy mint

1.^ször Szabad lészen ugyan a’ haszon bérlőnek Esztendők által a’ maga borát tetszése Szerint méretni és árultatni, ugy mind azon által, hogy abban mindenkor jó és alkalmatos Bort tartson, és azt igaz mértékkel mérje.

2.^szor Azon Darabb Rétt és Nádlás a’ melly ennek előtte való Esztendőkben is a’ Kortsmához kaptsolva volt ezen Esztendőre is használlás végett áltol Engedjük.

3.^szor Az Almádi Réten a’ Sarjunak letakarittása, és öszve hordatása után az Őszi legellőnek használlása is, a Buda tavában azon darabb Nádlással eggyüt mell a’ mult Esztendőben az Őszi legellőhöz hozzá adva volt a’ haszon bérlőnek áltol adatik; Köteles lészen azonban a’ haszon bérlő az őszi legeltetés eránt oly szoros rendelést tenni és arra szorossan vigyázni, vagy vigyáztatni, hogy a’ legeltető marhákkal az Uraság Nádjában leg kisebb kárt se tetessen, ellenkező esetben a’ feleletnek terhe, és a’ kárnak meg térittése a’ haszon bérlőt fogja illetni

4.^szer Mind ezen haszon vételért tartozik a’ haszon bérlő Három Száz husz az az 320 váltó Cédula forintokat, és pedig ezen folyó Esztendő Sz: Mihály Napkor 160, a’ jövő 1824^ik Esztendőben meg esendő Sz: György Napkor is 160 Forintokat a’ mi Weszprémi Cassánkba be fizetni:

Melynek Nagyobb valóságára adjuk ezen Contractionális Levelünket.

Weszprémben Mártzius 19^ik napján 1823^dik Esztendőben a’ mi Kisebb Pötsétünkel Meg erősétve.

Veszprémi Káptalan

Mindkét szöveg az eredetivel megegyező szavakkal, írásmóddal, korabeli szófordulatokkal kerül ismertetésre. Egyrészt a hitelesség kedvéért, másrészt pedig tanulságos lehet számunkra, miként fogalmaztak 180-200 évvel ezelőtt, mennyit változott a nyelvünk azóta.

Forrás

Új Almádi Újság 2005. (17. évf.) 2. sz. 2. o.