„Dézsmás szőlőhegy” változatai közötti eltérés

A lap 2011. október 14., 10:42-kori változata

Almádi nevének 1493-1869 közötti, változatos írásmódjával foglalkoztunk újságunk legutóbbi számában. Ebben az időszakban Almádi dézsmás szőlőhegy, másként hegyközség, illetve deákosan Promontórium volt, mint közigazgatási egység. A hegyközség a faluval azonos értelemben volt közigazgatási egység még akkor is, ha a falu területén belül helyezkedett el. A hegyközség életét külön szabályok (artikulusok) határozták meg és a hegyközség vezetősége, (hegybíró, hegymesterek stb.) nem volt a falu vezetésének alárendelve.

A dézsma kifejezés a latin decima (tized) szóból származik egyházi tizeddel azonos fogalom. Ez azt jelentette, hogy a földesúrnak, esetünkben a veszprémi káptalannak, a termés tizedével adóztak a szőlőbirtokosok. Az említett tizeden felül, esetenként még egyéb váltságok is megillették a földesurat. A fennmaradt 1750-1812 évek között készült dézsmajegyzékeket tanulmányozva a következő adatokat találjuk.

A termés mennyisége pozsonyi akóban megállapítva az alábbiak szerint alakult:

Átnézve a fent említett dézsmajegyzékeket a következő érdekes és figyelemre méltó adatokat, megjegyzéseket találhatjuk

- 1753. évi jegyzékben Ketsketű, Cserhegy dűlőnevek fordulnak elő és külön jegyzik fel a bajor mustot.

- 1764. évi jegyzékben Almád, Köves dűlő helynevek találhatók.

- 1765. évi jegyzékben hordónként veszik fel a termést és bajor, csiger szőlőfajtákról esik szó. Felsorolják a dézsma felosztását a következő személyek (kanonokok) Prépost, Lector, Cantor, Custos, Chatedralis, Divisor, Notarius között. Előforduló dűlőnevek Szekcsér, Ör(eg) hegy, Sárkuta, Köves, Remete, Lok.

A 20 oldalas jegyzék személy szerinti termésösszesítést is tartalmaz.

- Conscriptio Vini Xmalis Almadiensis de Anno 1770 című jegyzék 29 oldalból áll és abc-sorrendben jegyezték fel a 342 szőlőbirtokos neveit. Almádi lakos nem szerepel közöttük..

- 1773. évi jegyzékben a szőlőbirtokosokat lakóhely szerint összesítették, ami érdekes vizsgálódásra nyújt lehetőséget.

- 1778. évi jegyzékben először szerepel Almádiban lakó birtokos.

- 1784. évi jegyzékben külön megjegyzik az Almádiban levő lakosokat összesen 5 főt.

- 1785. évi jegyzékbe egy érdekes receptet írt bele valaki utólag, a következők szerint.

Sömörrül
yenge bürköt meg kell főzni és azzal melegen meg mosni. Sürüen. Soos Lórum Gyökerit víz nélkül valo, iros vajban meg kell sütni és azzal sürün kenni.

-1795. évi jegyzékben dűlőnként veszik fel a birtokosokat a következők szerint

Öreg Almádi Divertikulum    208 birtok
Köves Divertikulum             50 birtok
Ketsketűi Divertikulum        19 birtok
Lok Divertikulum                16 birtok
Sárkuta Divertikulum          51 birtok
Cser Divertikulum              10 birtok

- 1796. évi jegyzékben a Ketsketűi dűlőben a veszprémi Kocsis Ferenc birtokosnál a következő bejegyzés található.

N.B. A fü lopását a kár megtérítéseként tartozik 9 ft 10 xr ezenkívül vagy 24 pálczát szenvedni vagy e helett 24ft a Dézma Széken fizetni. Az összesítésben szerepel a 24 Ft, tehát fizetett a 24 botütés helyett.

-1804. évi jegyzékben a birtokosok jelentős részének nem volt termése, így dézsmát sem fizetett. Ezen túlmenően „könyörgő levélben” kérték a dézsma elengedését. Az iratból nem derül ki a rossz termés oka.

Az említett dézsmajegyzékek mindegyike más és más sorrendben készült, így az egyes birtokok beazonosítása nem lehetséges. Ennek ellenére a település történetéhez érdekes adalékkal szolgálnak.

Forrás

Új Almádi Újság 2009. (21. évf.) 3. sz. 7. o.