„Liget Kávéház” változatai közötti eltérés

A lap 2011. szeptember 6., 10:17-kori változata

1918. október 20-án tartotta alakuló közgyűlését a Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. Az alapító okiratban megfogalmazott céljuk a „természetes és mesterséges módon fürdő, illetve gyógyfürdőüzem folytatása, telkek vásárlása, azokon nyaralóházak, szanatóriumok, szállodák és szórakozó helyek létesítése és üzembentartása; kőbánya nyitása, termékeinek feldolgozása s ezeknek, úgy egyéb építési anyagoknak forgalomba hozatala; végül mezőgazdasági és ipari üzemek létesítése”.

Mint látható igen széles skálán kívánt tevékenykedni a részvénytársaság. A részben fennmaradt iratanyagból kiderül, hogy ebből nem minden valósult meg, elsősorban az ipari és mezőgazdasági tevékenység maradt el. Balatonalmádi ismert fürdőhely volt már ez időben, noha a háborús évek nem éppen a fejlődés irányába hatottak. Az rt. legjelentősebb építkezéseinek időszaka 1922-1929 évek közé esik annak ellenére, hogy alaptőkéjük 1925-re 1.562,500.000 koronára zsugorodott. Az összeg nagyságát jól mutatja, hogy 1926 évre az alkalmazottak bérét - a vezérigazgatói tiszteletdíjtól a szobalány béréig bezárólag - 240,300.000 koronára tervezték.

Az rt. által építtetett épületek közül csupán a Liget kávéház épülete létezik. Az 1928. május 6-án megtartott közgyűlésre készített, 1927 év eredményeit taglaló jelentésben ez áll a kávéházról: „Megvetettük alapjait a klasszikus olasz stílű kávéháznak a ligetben, amely a Park pavilon néven ismert régi fabódé helyett egyenesen látványosság számba megy. A kávéház 1928-ban üzemben lesz.” A jelentésben levő kimutatás szerint 12.300.-pengő költséget irányoztak elő az építkezésre. Természetesen az épület elkészült, mert egy 1928-ban kiadott képeslapon már látható, bár még nincs egészen készen. Hiányoznak a tetőn levő díszítő elemek és a terasz mellvéd virágtartói, környezete nem rendezett, malteros láda és kőműves palló látszik az épület mellett. A villany már be van vezetve, állnak a külső világítást tartó fa oszlopok, de még nincs rajtuk a világító test.

Külön ki kell térni az akkori idők gyakorlatára, miszerint még meg sem nyitották a kérdéses létesítményt, már propagálták képes levelezőlapokon. Így fordulhatott elő olyan eset mint például a Vasutas Üdülőnél is, hogy a megnyitón megjelent vendégek már az épületről készült képeslapon írhattak üdvözlő sorokat.

1928-ban még „Cukrászda” és „Ligetkávéház” néven nevezték, de a rákerült elnevezés már „Pannóniakioszk” lett és az oldalhomlokzaton „Kávé tejcsarnok” felirat díszlett. Valószínű, hogy rövid idő elteltével igen kedvelt hellyé vált a kávéház, mert 1930-ra már az épület előtt levő szabad területen is az asztalok sokasága várta a vendégeket, amint ez a későbbi kiadású képes levelezőlapokon is látszik.

A Liget Kávéház az egykori zenepavilon helyére épült, az 1902-ben felavatott Petőfi-, és az 1903-ban leleplezett Kossuth-szobrok közötti területre, kedves színfoltjaként az almádi parknak. Kedvelt szórakozó helye volt a háború előtti Almádinak, de sajnos a háború után majd ötven évig nem kaphatta vissza eredeti funkcióját, üdülő étkezdéjeként szolgált.

Az alaposan tönkrement épület helyreállítás után, 1993. július 7-én nyílt meg újra „Liget Kávéház” néven, ezzel visszakapta eredeti neve mellett funkcióját is. Az azóta eltelt nem egészen három szezon alatt ismét kedvelt helye lett az almádiaknak és a városba látogató vendégeknek.

Helyi védelemre mindenképpen méltó, mert az egyetlen épület, amelyik a korának megfelelő arculatát nagy vonalaiban megőrizve, az egykori Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. nagyarányú építkezéseit reprezentálja.

Forrás

Új Almádi Újság 1996. (8. évf.) 9. szám, 2. old.