„Lőw Sámuel” változatai közötti eltérés

A Helyismeret wikiből
(Új oldal, tartalma: „LŐW Sámuel (Pápa, 1846. szept. 11.–Bp., 1936. szept. 22?) orvos, balneológus. Lőw Lipót fia. ==Élete= Bécsben tanult, ahol 1871-ben orvosdoktori oklevelet szer...”)
 
 
1. sor: 1. sor:
 
LŐW Sámuel (Pápa, 1846. szept. 11.–Bp., 1936. szept. 22?) orvos, balneológus. Lőw Lipót fia.
 
LŐW Sámuel (Pápa, 1846. szept. 11.–Bp., 1936. szept. 22?) orvos, balneológus. Lőw Lipót fia.
  
==Élete=
+
=Élete=
  
 
Bécsben tanult, ahol 1871-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. 1876 után hosszabb ideig a Pester Medizinisch Chirurgische Presse főszerkesztője. Számos értekezést írt, főként közegészségügyi kérdésekről. Elnöke volt a Budapesti Orvos-egyesületnek, a Balneológiai Egyesületnek pedig főtitkára. Főorvosa az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnak. 1891 után szerkesztette a szent korona országainak balneológiai évkönyvét. Fiatal kora óta jelentős szerepe volt a zsidó felekezeti közéletben.
 
Bécsben tanult, ahol 1871-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. 1876 után hosszabb ideig a Pester Medizinisch Chirurgische Presse főszerkesztője. Számos értekezést írt, főként közegészségügyi kérdésekről. Elnöke volt a Budapesti Orvos-egyesületnek, a Balneológiai Egyesületnek pedig főtitkára. Főorvosa az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnak. 1891 után szerkesztette a szent korona országainak balneológiai évkönyvét. Fiatal kora óta jelentős szerepe volt a zsidó felekezeti közéletben.

A lap jelenlegi, 2011. június 23., 17:41-kori változata

LŐW Sámuel (Pápa, 1846. szept. 11.–Bp., 1936. szept. 22?) orvos, balneológus. Lőw Lipót fia.

Élete

Bécsben tanult, ahol 1871-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. 1876 után hosszabb ideig a Pester Medizinisch Chirurgische Presse főszerkesztője. Számos értekezést írt, főként közegészségügyi kérdésekről. Elnöke volt a Budapesti Orvos-egyesületnek, a Balneológiai Egyesületnek pedig főtitkára. Főorvosa az Első Magyar Általános Biztosító Társaságnak. 1891 után szerkesztette a szent korona országainak balneológiai évkönyvét. Fiatal kora óta jelentős szerepe volt a zsidó felekezeti közéletben.

Művei

  • Az orvosi titoktartás életbiztosítási szempontból. Bp., 1897.
  • Az orvosi kamarákról. (Magyarul és németül.) Bp., 1900.

Irodalom

  • KOMLÓS Aladár: Magyar-zsidó szellemtörténet a reformkortól a holocaus-tig. 1-2. Köt. Bp. 1997.