A lap 2011. június 10., 13:56-kori változata

KARÁCSON Imre (Apácatorna, 1863. febr. 19.–Konstantinápoly, 1911. máj. 2.) történész, műfordító, tanár, r. k. lelkész.

Élete

Veszprémben és Győrben tanult. 1888-ban a budapesti egyetemen teológiai doktorrá avatták. Rábacsanakon, Szanyban és Gyömörén káplán, majd 1887-től a Győri Kisszeminárium prefektusa, később püspöki ceremóniárius és szentszéki aljegyző. 1889-től a Győri Tanárképző tanára, 1891 után igazgatója. 1897-ben a püspök szentszéki tanácsosa. 1900-ban Péren plébános, 1906-tól a győri kisszeminárium rektora. 1907-től haláláig a magyar kormány megbízásából török levéltárakban kutatott. Sok magyar vonatkozású török forrásanyagot tárt fel és publikált. Lefordította és közzétette Evlia Cselebi 1660–1664-es években, magyarországi útjáról készült leírást. Jelentősek török és francia nyelven írt tanulmányai, műfordításai, nyelvészeti is irodalomtörténeti cikkei. Teológiai munkássága az összehasonlító vallástudomány több területét öleli fel. Szülőfalujában a polgármesteri hivatal falán tábla őrzi emlékét.

Művei

• A XI. és XII. századbeli magyarországi zsinatok. Győr, 1888.
• III. Károly háborúja a törökkel 1737–1739. Bp., 1892.
• A mohamedanizmus és a kereszténység. Bp., 1892.
• Két török diplomata Magyarországról a XVIII. században. Bp., 1894.
• Szent László király élete. Győr, 1895.
• Szent Imre herceg élete. Bp., 1899.
• Keletről. (Szemelvények az újabb kori török írók műveiből.) Győr, 1899.
• Evlia Cselebi magyarországi utazásai 1660–1664. Bp., 1904.
• Török-magyar oklevéltár, 1533–1789. Bp., 1914. (Sok Veszprém megyei vonatkozású oklevéllel.)

Irodalom

• BENE István: ~ élete és művei. Győr, 1936.
• SZIKLAY János: ~. = Dunántúli kultúrmunkások. Bp., 1941.
• DÉVÉNYI Iván: A török levéltárak legnagyobb magyar ismerője. = Vigília, 1964. 1. sz.