A lap jelenlegi, 2023. október 4., 10:20-kori változata

A fényképezés kezdete a XIX. század első felére nyúlik vissza. A polgárság részéről egyre nőtt az igény, hogy megörökítsék a családtagokat, a családi eseményeket. A zirci polgárok is törekedtek arra, hogy a családjukról kép készüljön. A Wetzl (később Kövesre is magyarosított) kovácsmester családjáról készült kép 1875-ből csak másolatban maradt meg. A másolatot Wetzl Olga készítette, aki később Mészáros István felesége lett, maga is részt vett a híres veszprémi fényképészszalon munkájában.

Sok családban készült ovális alakú, nagyméretű (70x60 cm-es) portré a családtagokról, ezeket bekeretezve a falra akasztották. Az ovális kép az 1910-es évek végéig volt szokásos, utána szögletes formátumú képek készültek. De a század elején un. „cabinet portrait”, „visit-portrait” megnevezéssel kisméretű, ajándékozási célra készült arcképek is készültek. Napjainkban a régi fényképek egyre inkább felértékelődnek. Nemcsak az a fontos, kit, mit ábrázol a kép, hol, mikor készült, de a mesterek neve is lényeges. Sok vándorfényképész járta az országot, ezek a képek általában jelöletlenek. De ha a régi zirci családi fotók közt kutakodunk, híres mesterek munkáit is megtalálhatjuk. Többnyire veszprémi mesterek készítették a felvételeket. A leghíresebb Becske Adolf volt, aki 1873-ban alapította a műtermét és 1923-ig működött. Először Kalmár és Becske néven jelezték képeiket. 1904-ben aranyéremmel tüntették ki kitűnő munkáiért. Becske műterme Veszprémben a Szabadság tér 5. szám alatt, a Városházzal átellenben volt. Zirci polgárokról készített családi képet Neumann Pál Siófokról 1899-ben. Somogyi Sándor 1903-1937 között működött. Veszprémben, a Gizella téren tartott műtermet, de hirdetésében azt írja.: „felvételek vidéken is eszközöltetnek ünnepélyek alkalmával…”, és „Ő császári és királyi Felségétől legfelsőbb elismerés”. De felvételek maradtak „Szabó fivérek Budapest” megjelöléssel 1901-ből, „Kálmán fényiroda Szombathely” 1918-ból. Talán kevéssé ismert, hogy az 1900-as évek elején Zircen is volt műterem, „Gser Dezső fényképész Zircz” megjelöléssel maradt esküvői műtermi felvétel.

Legtöbben mégis

vitéz Mészáros Istvánra

emlékeznek, illetve tőle őriznek felvételeket a családi archívumban. Mészáros István (Ekel, 1888. – Veszprém, 1947.) Budapesten jó nevű fényképészeknél tanulta a szakmát. 1902-1904 között Donát Dávid fényképész mesternél tanult. Majd tíz éven keresztül laboránsként és retusőrként Uher Ödön, Strelisky Sándor, Goszleth István, Rozgonyi Dezső műtermeiben dolgozott. Valószínű, itt ismerte meg a zirci Wetzl/Köves család Budapestre került tagjait, dr. Köves János állatorvost, és öccsét, Köves Lászlót. Miután az első világháborúban a m. kir. veszprémi 31. honvéd gyalogezred katonájaként az orosz és olasz frontokon teljesített szolgálatot, már több lapot és fényképet küldött magáról a zirci Wetzl és Wolf családnak. A harctéren bátorságával kitűnt, ezért vitézi rangot kapott.

Érzelmi szálak kötötték a családhoz, hiszen a háborúból visszatérve 1918-ban feleségül vette a csinos Wetzl Olgát (Zirc, 1888. – Veszprém, 1968.). Ő a zirci Wetzl kovácsmester családtagja volt (édesapja Wetzl József 1862-1898 kovácsmester, édesanyja Nagy Alojzia) így dr. Köves (Wetzl) János unokahúga. A családi kapcsolatokat ápolták, ezt látogatások, levelek, meghívók tanúsítják. A fiatal pár Veszprémbe költözött, ahol Mészáros Istvánnak 1919. december 3-án iparigazolványt állítottak ki, ami alapján a városban a fényképészipart gyakorolhatta. Dr. Lax Jenőné Kántor Margit műtermében kezdte a munkát, amit később megvett, és 1924-től tulajdonosként irányított.

Veszprémben, a Horthy Miklós utca 2. alatt volt a nagy forgalmú üzlete, férfi és női segédeket, inasokat alkalmaztak. Hirdetéseiben úgy írja, hogy „művészi kivitelű és megbízható jó fényképeket” készít, „a vármegye legelső fényképészeti műtermében. Modern berendezés, minden igényt kielégítő műterem”. A megrendelők között nemcsak a családi képet készíttető veszprémi polgárok voltak, de Jutasról és Hajmáskérről tisztek és közkatonák is. Ezen kívül különböző iskoláknak, egyleteknek, intézményeknek készítettek tabló- illetve csoportképeket. Színvonalasan dolgoztak, fővárosi lapok is közölték felvételeit. Az Országos Kézművesipari Tárlaton vitéz Mészáros István fényképész sikeréről számolnak be a lapok. József főherceg elismeréséről írnak, „aki régi ismerőse Mészárosnak, mint egyetlen vitézi rangú fényképésznek” (Veszprém Vármegye 1925. július). Az 1930-as évektől az amatőr fényképészek száma is megnőtt, számukra laboratóriumi szolgáltatást nyújtottak, illetve a fényképezőgépek kezelésének oktatását is kínálták. Mészáros István Veszprém város első polgárai közé tartozott, megnyerő fellépése, kulturált magatartása, sok egylet és jótékonysági egyesület tagjaként, szép énekhangja, közért való becsületes munkássága okán tisztelték és szerették.

1925-től már Zircen, majd Almádiban és Hajmáskéren is nyitott műtermet. Zircen a Reguly utca elején volt bérelt üzlete. Nemcsak portrékat készítettek, de esküvői képeket, iskolai osztályokról felvételeket, tablókat, csoportképeket. Zirci eseményeket, bálokat is fényképeztek. Emlékezetes az 1937. január 9-én tartott „magyar bál” a Legényegylet nagytermében. A magyar ruhába öltözött párokat vitéz Mészáros István fényképezte. A zenét Nyári Gyula nyolc tagú zenekara szolgáltatta, éjfél után Mészáros István néhány magyar nótát énekelt nagy sikerrel. (Dombi Ferenc cikke nyomán). Felvételei nagyon jó minőségűek voltak, mai napig élesek, élvezhetőek. Lehetett választani, fekete-fehér, barnított, vagy később vízfestékkel színezett képet szeretett volna a megrendelő. Mindig retusálták a portrékat. Ha kívánták, a fotók alapján lehetett festményeket is rendelni, olaj- vagy pasztellképeket. A képeken mindig volt cégjelzés (matricák, nyomtatott szöveg, domborított felirat).

Mészáros István felesége, Wetzl Olga az adminisztrációt végezte az üzletben, hiszen ez fontos volt az utánrendelések szempontjából is. Egy lányuk született, Mészáros Magda (1920-1988), később Lengey Alajosné. A Mészáros családnak szép villája volt Balatonalmádiban, ahol szintén működött fényképészműterem. A balatonon nyaralók szívesen készíttettek magukról felvételeket. A zirci műterem később a Rákóczi téren működött, kb. a mai OTP helyén. Az 1950-es évektől fényképész szövetkezetté alakult az államosítás következtében. Mészáros Magda még kijárt ide, dolgozott a szövetkezetben is.

Cuhavölgyi Klára

Irodalom

• Szakács Margit: Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon 1840-1945. – MNM Történeti Fényképtára 1997.
• V. Fodor Zsuzsa: „Isten áldja a tisztes ipart!” Iparosélet Veszprémben a két világháború között. – Veszprém, 1989. (Veszprémi múzeumi értesítő)
• Veszprém Vármegye 1924, 1925. évfolyamai
• Dombi Ferenc: A zirci országzászló története. IV. rész.= Zirc és Vidéke 1997/07.
• A fotótörténet első 100 éve – online könyv. 2013. május 9. Mai Manó Ház

• 

  Gser Dezső zirci műterméből 1910-es évek

• 

  Wetzl Olga és vitéz Mészáros István 1918-ban

• 

  Mészárosék villája előtt a zirci rokonság 1927-ben

• 

  Húsvéti lap Magdával

• 

  A zirci Wolf és Wetzl családok Balatonalmádiban 1928-ban

• 

  Mészáros Magda 1930-ban

• 

  Vitéz Mészáros István 1940-ben